Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bereczky László: Nemzetközi folyóirat és lapszemle
kialakulásához, és kifáradáshoz vezetnek. Ugyanilyen ösz- szefüggést állapítottak meg a munkaképesség és figyelem mutatóinak vizsgálatakor. A legkifejezettebb csökkenést a munkanap végére a korrektúrateszt esetében találták. A dolgozók 95 százalékánál a feladat végrehajtásának időtartama 41 s-mal meghosszabbodott, 83,3 százalékánál a hibáik száma 20,5 százalékkal emelkedett. A központi idegrendszer működési állapotának ilyen változását az akusztikai terhelés alatt végzett tartós munkának tulajdonítják. A zaj hatására legnagyobb mértékben a hallószerv reagál, amelynek kifáradását a hallásküszöb csökkenése (15 dB-lel) és a normális állapot lassú helyreállása (3 perc) jellemzi. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a fokozott zaj változásokat okoz az adminisztratív dolgozók funkcionális állapotában. Ezek a változások a reflexek idejének, a feladatok elvégzéséhez szükséges időnek és a hibák százalékos arányának növekedésében, a vérikeringési rendszer változásában és a hallás érzékenységének csökkenésében nyilvánulnak meg. A zaj kedvezőtlenül befolyásolja az adminisztratív dolgozók szervezetét és a szellemi munka termelékenységét. Abból a célból, hogy az igazgatási épületekben kedvező akusztikai viszonyokat biztosítsanak, az épületeket lehetőleg a nagy forgalmú utóktól távolabb kell telepíteni. Ha erős zajforrások közelében épülnek, a térhatároló szerkezeteket fokozott mértékben kell hangszigetelni, nem nyitható üvegezést és légkondicionálást kell alkalmazni. A zaj csökkentését elősegíti az ésszerű belső alaprajzi elrendezés, valamint a megfelelő hangszigetelő anyagok alkalmazása is. (Gigiena i Szanitarija, 1976. 2. sz.) PNEUMATIKUS MÓDSZER A SZEMÉT GYŰJTÉSÉRE ÉS ELTAKARÍTÁSÁRA Bizonyára sokan emlékeznek azokra az újságcikkekre és fényképekre, amelyek New York utcáit mutatták be néhány nappal a szemetesmunkások sztrájkba lépése után: az egész város egyetlen óriási szemétdombbá változott. Ez a tény már egymagában is elég annak bizonyítására, hogy milyen hatalmas feladatot jelent egy város köz- tisztasági szolgálata. Moszkvában például 1973-ban az összes eltakarított szemét mennyisége 7,8 millió m3 volt. Ezt a munkát ma 1300 ember végzi el. Az életszínvonal általános emelkedése, különösen a csomagolt áruk forgalmának a növekedése növeli a szemét mennyiségét is. így pl. Moszkvában az utóbbi években megkétszereződött a szemét mennyisége (lakosonként és évenként 0,8—1,0 m3-rel) és megváltozott az összetétele is; jelenleg jóval nagyobb benne a papír, a műanyagok, a fémek és az üveg aránya; ugyanakkor a térfogatsúlya csökkent és jelenleg ez 200-220 kp/rn3. Svédországban a köztisztasági vállalatok magas színvonalon állnak, s általában a legkorszerűbb automatikus eszközökkel vannak felszerelve, bár használnak még hagyományos eszközöket és módszereket is. A szemétgyűjtésre és -eltávolításra korszerűbb változatában a pneumatika elvét alkalmazzák. A svéd szakemberek véleménye szerint az ország fő gondja nem is annyira a szemét mennyiségének a növekedése, mint inkább az, hogy kapnak-e majd ehhez munkaerőt is. Ez a kérdés azért jogos, mert ez a munka a hagyományos módszerrel igen nehéz, az itt dolgozók egészségvédelme is meglehetősen hiányos: minden házban be kell járniuk a szemétgyűjtő kamrába. Az a tény, hogy ilyen kamrákra minden házban — általában a lépcsőházban — szükség van, a lakók szempontjából is hátrányos. E hátrányok kiküszöbölése érdekében az egyik svéd cég új szemétgyűjtési módszerre tett javaslatot. Ennek lényege: a szemetet pneumatikus berendezéssel szívatják le a gyűjtőhelyre a lépcsőházi ledobócsöveken át. Az elszívórendszer lényegében 500 mm átmérőjű vízszintes elszívócsövekből áll, amelyekbe szokványos méretű szemétledobó csövekből — csappantyúkkal zárható nyílásokon át — bocsátható le a szemét. A vízszintes csöveket nagy teljesítményű turbolégszivattyúk szívják meg, 2500- 3000 mm v. o. depressziót létesítve. Lényeges előnye ennek a megoldásnak, hogy így az egész lakótelepi szemetet egyetlen központi állomáson gyűjthetik össze. Ennek a rendszernek az üzemvitele tökéletesen pormentes; egy mechanizmus a szemetet négy fokozatban tömöríti is, annak fajtérfogatát így lényegesen csökkentve. A keletkező szemét elszállítására ennélfogva két tehergépkocsi elegendő, s azok kiszolgálására is csupán két gépkocsi- vezetőre és egy ügyeletes gépkezelőre van szükség. (Gorodszkoe Hozjajsztva Moszkvü, 1976. 3. sz.) VÍZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM - NYLONSÁTORRAL Víztárolóknál, víztisztító műveknél, továbbá vegyipari és kommunális hulladéktárolóknál komoly gondot jelent a víz párolgásának, illetve káros gőzök, gázok, bomlástermékek környezetbe jutásának megakadályozása. Egy amerikai cég, az Air Tech. Industries most felfújható, nagy méretű nylonsátrakat készít, amelyekkel a probléma könnyen egyszerűen és viszonylag kis költséggel megoldható. A nylonsátrak egészen 8 hektárig (32 000 m2) terjedő felületeiket képesek befedni. Megakadályozzák a párolgást, a kigőzölgést, illetve megvédik a befedett területet külső behatástól, fertőzéstől, fagyveszélytől. A sátrak vi nil bevonatú, áttetsző nylonból készülnek, a körülzáró fal pedig különleges vászonból, amely idő- és tűzálló, jól ellenáll a penészedésnek és korhadásnak, karbantartási igénye minimális. Az építmény képes ellenállni 160 km/óra nagyságrendű szélviharnak és —34° C-tól +50° C-ig terjedő hőmérséklettartományban alkalmazható. A rendszer túlnyomásos és beépített feszültségmentesítő kötélzettel van ellátva; hosszú élettartam, nagyfokú stabilitás és biztonság jellemzi. Kivitele, külső megjelenése révén, esztétikusán illeszkedik a környezetbe is. (Industrial World - USA — 1976. február) A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL TANÁCSKOZTAK A SZOCIALISTA ORSZÁGOK MÉRNÖKSZERVEZETEI Június 2—5 között, a szocialista országok mérnökszervezeteinek képviselői Budapesten tanácskoztak arról, hogy milyen együttműködési program alapján segítsék országaikban a környezetfejlesztés és -védelem korántsem egyszerű feladatainak ellátását. A rendezvény célja az volt, hogy közös munkával kidolgozzák a szocialista országok mérnökszervezeteinek rövid- és hosszútávú együttműködési programját, annak módszereit. A szovjet, csehszlovák, NDK-ibeli, bolgár, lengyel, magyar szakemberek elmondták az együttműködés tartalmára, módszereire vonatkozó saját javaslataikat és közös környezetvédelmi programot fogadtak el. A környezetvédelem túlságosan összetett kérdés ahhoz, hogy egyik napról a másikra megoldható legyen. De az, hogy a szocialista országok szakértői a KGST komplex programja keretében, valamint az ezt támogató mérnökszervezetek közös munkáján belül rendszeresen foglalkoznak a témával, annak reményét nyújtja, hogy ha lépésről lépésre is, de belátható időn belül rendeződik majd a világnak legalább ezen a részén ez a mindnyájunkat érintő probléma. (Műszaki Élet, 1976/12. sz.) (összeállította: Bereczky László.)
