Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Várhelyi Ferenc: Küzdelem a zaj ellen

iniiin iwiiuiHiittiiiiiiummitmiiiimiiiiiitfiiiiniiMHiitiiiiiiiiiiimiiiiiiiiMiiMiimiMiiufHHitMiimiiiiMMiMiiiiiM» I VARHELYI FERENC: j Küzdeiem a zaj ellen j § 5 I £ TiiiititiiiiiiiiiKJtiiiiiiitiiiiiiiiiiHtiiiiiitiitifiiJiiHiiiiitmHiHiiiiiftmiiimiiMiniiimiiiiiiiiiiiiiiimiitiniuiiiiiiiiiiua Az egri Finomszerelvénygyár 1964 óta gyárt háztartási hűtőkompresszorokat és az utóbbi években már kereske­delmi hűtőbútorokhoz és k'imaberendezésekhez is készí­tünk kompresszorokat. Az egyre növekvő igények arra mu- ta'nak, hogy termékeink jó műszaki paraméterekkel ren­delkeznek. Kompresszorainkkal szerelt hűtőszekrények mo már megtalálhatók szinte minden hazai háztartásban, de egyre gyakrabban külföldön is. Nagy hazai vásárlónk a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár, külföldön neves angol, olasz, svéd és finn cégekkel á lunk kapcsolatban. Napjainkban olyan műszaki jellemző kezd előtérbe ke­rülni, megyei eddiq kevesebbet törődtek mind a gyártók, mind a felhasználók, ez a kompresszorok, illetve a hűtő- szekrények zaja, az általuk kisugárzott hangteljesítmény- szint. A hűtőszekrény elsődleges zajkeltő eleme a hűtőkomp­resszor, noha a kész szekrény za'ossága még sok egyéb­től is függ. Ebből következik, hogy a hűtőszekrényeket, hű­tőbútorokat előállító és forgalmazó cégek csendes komp­resszorokat akarnak vásárolni, és ma már, amikor az egyéb műszaki jellemzők — hatásfok, hűtőteljesítmény, élettartam stb. — tekintetében az egész vi'ágon meglehe­tősen kiegyenlített a mezőny, az ár mellett a zajszint vált az egyik leg'ontosabb paraméterré. A versenyképességet a zaj- és rezgésszint csökkentésével nagy mértékben le­het növelni. Vállalatunknál a gyártás kezdetétől, de az utóbbi né­hány évben még intenzívebben foglalkozunk e termékeink zajcsökkentésével. Ez a munka különleges súlyt kap mű­szaki fejlesztésünkben a jelentős külföldi érdeklődés miatt is. Tevékenységünk komoly szellemi energiát, a szükséges műszer- és segédberendezés-igény pedig nagy anyagi ál­dozatot kíván. AZ EMBER ES A ZAJ Köztudott, hogy a levegő szennyezettsége utón a „ran­gos" második he'yen a zaj áll a környezeti ártalmak kö­zött Hatása alól kivonni magunkat nem tudjuk, nap mint nap ér bennünket. Utcán a közlekedés zaja, a szórakozó­helyeken a zenekar sokszor fájdalomérzetet okozó hang­ereje, fürdő- és üdülőhelyeken a táskarádiók zeneboná­ja, munkahelyeken az írógépek, esztergapadok, számító­gépek, nyomdagépek erős zajhatása. Az emberek külön­bözőképpen reagálnak a za'okra. Függ ez a hang jelle­gétől, azaz időtartamától, erősségétől, hangszínétől, függ a zajt felcogó ember pillanatnyi idegállapotától, hangula­tától. Vannak zajok, melyeket annyira megszoktunk, hogy hiányukban nehezen tud'uk munkánkat végezni, olvasni, tanulni. A mai ember számára a teljes csend zavaró, fü­lünk hozzászokott a háttérzajhoz, sokan elmélyülten ol­vasni, tanulni csak zene mellett tudnak. Érnek azonban olyan hanghatások is valamennyiünket, melyek hosszan tartó és nehezen oldódó idegfeszültséget keltenek, ezek rontják teljesítőképességünket a munkahelyen, zavarják pihenésünket otthon. Zajhatások otthon is érnek bennüket: a lakásba be­vitt szórakozási, művelődési igényeket kielégítő berende­zések (rádió, tv, magnó stb.) és a nagyon praktikus, ház­tartási munkát megkönnyítő gépek egész sorának (porszí­vó, mosógép, hűtőgép, kávédaráló stb.) hanghatásai. Ezek közül a hűtőszekrény az egyedüli, melynél a működte'ést egy hőfokszabályzó rendszer végzi, tehát a be- és kikap- cso'ás tőlünk függetlenül, automatikusan történik. Ez az állandó szakaszos üzem (óránként mintegy öt be- kikap­csolási ciklus) az egyik legkellemetlenebb hanghatás, és a hűtőszekrényekkel szemben ezért sokkal szigorúbb a zajkövetelmény, mint egyéb háztartási gépekkel szemben. A bennünket érő zajokat fülünkkel, ezzel a nagyon ér­zékeny és ugyanakkor nagy dinamikatartomány (hangerő­tartomány) átfogására alkalmas „műszerrel fogjuk fel. Au­tomatikus szabályozással rendelkezik, érzékenységét az észlelt hangerőnek megfelelően változtatja. Ezért van az, hogy eset'eg igen kis erősségű hangokat is felfokozott erősségűnek hallunk, ha a háttérzaj kicsi. Az emberi fül széles hangmagassáqskálát képes érzékelni (20—12 00 rezgés másodpercenként). Mind az érzékenység, mind a hanqmaaassáa-tartomány az életkornak is fügqvénye. A zajszintek, hangnyomásszintek mértékegysége a dB (decibel), mely logaritmikus összefüggéssel számítható. Nézzük mea néhán/ bennünket körülvevő természeti, ill. technikai jelenség zajszintjét, melybe a kompresszor zaj- szintjét is beillesz.ettük. dB Természeti jelenség Technikai jelenség 0 hollásküszöb, neszek 10 szellősusogás 20 suttogás óraketyegés 30 e dei zajok stúdió teremzaj 40 v.'zcsobogás hűtőkompresszor 50 csendes beszéd csendes rádió 60 kamarazene porszívógép 70 vendéglői zaj nagyváosi utcazaj 80 kiabálás gyári zaj 90 szólóhangszer (forte) gépteremzaj ZAJMÉRÉS, ZAJCSÖKKENTÉS A hűtőszekrény kiinduló elsődleges zajforrása a kompresszor, me'y különböző csővezetékeken keresztül csatlakozik a szekrény egyéb elemeihez, a mélyhűtőegy­séghez, és a hátoldalon elhelyezett, a hóleadást szolgáló csőli óhoz, a kondenzátorhoz. A hermetikus kompresszor burkolatán belül zárt rend­szerben egy villamos motorro! meghajtott dugattyús mecha­nizmus helyezkedik el, mely a hü.ést szolgáló gázt szállít­ja. A rendszer zaiának tehát fő forrásai: a dugattyúmoz­gás, a motor forgása, a hűtőgáz áramlása és az egymá­son csúszó felületek súrlódó zaja. Azon kívül, hogy a komnresszor hangenerqiát sugároz a környezetbe, még rez­géseket is kelt, melyek a csatlakozó csővezetékeken és fe'erősl ő lábakon keresztül a hűtőszekrénydobozhoz is eljutnak, ezáltal egyes szekrényelemek mint másodlagos sugárzók hangenergiát bocsátanak ki. Ez a hang igen erős lehet, a kompresszor hangját messze meghaladó, ha a szerezeti elemnek rögzítése nem megfelelő, a szekrény tetejét tároló po'cnak használják, vagy a hűtendő áru la­bilis. könnven mozqó helvzetben van. A szekrény zajosságót tehát nemcsak a kompresszor hangjo és rezgése, hanem a szekrény kialakítása, a csat­lakozó csövek vezetése és a fenti tényezők is jelentősen befolyásolják. Ahhoz, hogy o hűtőkompresszor zajcsökkentését meg­felelő szinten végezhessük, elsődleaesen a pontos mérés feltételeit kellett megteremteni. A két legfontosabb felté­tel: 1. meqfelelő mérőtér, 2. naqvoontossáqú. analizálást Is lehetővé tevő hangnyomásszintmérő műszergamltúro. Már o korábbi években Is rendelkeztünk mérőtérrel, de ennek méretei, fizikai jellemzői nem tettek lehetővé nagy­tömegű, nagypontosságú mé.ést. Ezért saját erőből egy pontos, laboratóriumi mérési kö- vete'ményeket kielégítő akusztikai mérőteret terveztünk meg, melyet vállalatunk 1974 áprilisáig kivitelezett, az akusztikai ékborítás munkáit a Villamos Laboratórium dolgozói vé­gezték. A megépített mérőtér, szaknyelven szólva „süket szo­ba" eqv kettős falú, jól hangsziqe'elt helyiség. A belső szobát gumilábakra helyeztük, ezzel biztosítottuk azt, hogy a talajon keresztül rezgések sem kerülhe nek a mérőtérbe. A belső szoba falait, a padló kivételével, hangelnye'ő ékek­kel borítottuk, melyeknek feladata az, hogy a hangforrás­ból kiinduló hanghullámok a falakról ne verődjenek vissza. Az akusz 'kai mérötér geome'rtnméretei (3x4x2,2 m) és műszaki jellemzői (Alapzaj 20 dB/A) országosan is elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom