Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 1. szám - HAGYATÉK - Sugár István: A siroki vár urának pokoljárása nyomában

örömöket Owein lovag valójában testileg élte-e át? Az informátorok szerint nem látomás alakjában történt vele a túlvilági kaland, hanem testileg is a túlvilágon volt, sőt akadt cisztercita szerzetes, aki látta a lovag testén az ördögök ütlegelnek nyomát. A purgatóriumra felügyelő Floresztián püspök pedig bizonyította, hogy a látomások valóban megtörténtek. (!!) Csoda-e, ha ennyi te- kin élv előtt meqhaioltak a középkor csodára éhes hívői?...

A beható kutatással hosszú sorát tárhatiuk fel azoknak a bűneikből megtisztulni szándékozó férfiaknak, akik vallási buzgalmuk miszticizmusától hajtva meg;árták Szent Patrik Purga- tóriumát. Csak egy rövid összeállítás a hosszú sorból: 1248-ban a f-ancia Godalh, 1353-ban a magyar Krisse- fán fia György lovag, 1352 előtti időkben Sir de Beaujeu, 1358-ban három „zarándokáról is vallanak az iratok, kódexek, az o'asz Nicolaus de Beccariisról Ferrarából s az ugyancsak magyar Malatesta Ungarns de Arminioról, valamint a franciaországi Lajosról, 1365-ben két angol járt a Lough Derg (Vörös tó) kis szigetén: John Bonham és Guidas Ciffi ..

S mielőtt a feltárható levéltári források a'apján elmesélnénk Tar Lőrinc mester pokoljárását, — az elmondottak illusztrálására — fedjük fel a Szent Pa*nk Purnotóriumának felderíthető méreteit. Mindenki azt hinné, hogy valóban valami tekintélyes barlangról van szó, pedig ar ól szó sincs! 1632-ben a clogheri érsek csak egy nyomorúságos lyuknak nyilvánította az üreget, mondván: „This cave was a poor beqqarly hole!" Sikerült a méreteit is felderítenem: a hossza 4 méter 80 centiméter, a szélessége 60, a magassága pedig 90 centiméter volt. (!!)

ZSIGMOND KIRÁLY MENLEVELE

Rátóti Tar Lőrinc a király fő asz- talnok mestere számára Zsigmond 1408. január 10-én úgynevezett védlevelet állíttatott ki imiaven: „Pásztói Rátóti Lőrinc méltóságos úr, fő étekfogó és asztalnok mester, nemes vérből származó, ősi országunk báróinak sorába tartozó és a mi királyi udvarunkban gyermeksége korától nevelkedett és közismert, és a mi sikereink részese s irányunkban hűséges és állhatatos a vallási áhítat szellemétől felgerjesztve zarándokúira készül részben (a spanyolországi) Compostellába, Szent Jakab sírjához részben pedig „Hibernia”-ba (Írországba) Szent Patrik Purgatóriumá- ba és „lelke ékességétől vezéreltetve, hogy gyarapítsa és gyakorolja a katonák tetteit, a világ különböző részeit megtekinteni szándékozik”. Zsigmond ezért kedves embere számára útja során véde'met és szabad utazási lehetőséget kód. Lőrinc azonban nem sietett a hosszú úttal, mert sikerült találnom egy oklevelet, mely

szerint 1410-ben még Egerben tartózkodott. Mint azonban majd látni fog uk, 1411. november 11-én vagy 12-én járja meg a vágyva-vágyott purgatóriumot Írországban.

De vájjon mik voltak azok az okok, melyek a siroki vár urát erre a hosz- szú zarándokútra és a pokoljárásra késztették? A választ nem kell találgatnunk, mert azt ő saját maga mesélte el a történtek után jacobus Yonge dublini közjegyzőnek. „Először és főleg" azért tette meg a zarándokutat, mert Írásban is olvasta és az emberek is tanácsolták neki, hogy amennyiben bárkinek is kétsége támadna a római katolikus vallás tanítását illetően, úgy az, ha meglátogatja Szent Patrik Purgatóriumút, minden kétsége nyomban eloszlik. Azt mondotta tollba Dublinban, hogy kételyei támadtak az emberi lélek létezésében, mivel a filozófusok azt tanítják, hogy a lélek láthatatlan, testetlen.

Tar Lőrinc útja második indokául azt említette, hogy a szent hely meglátogatására maga a magyar király, azaz Zsigmond biztosított számára lehetőséget. Végül arról beszélt, hogy végre a saját szemével kívánt meggyőződni arról, amiről oly sok ember neki beszélt.

Lőrinc mester önvallomásából tehát egyértelműen arra következtethetünk, hogy őt is „megfertőzték” korának vallási mozgalmai, — talán éppen Húsz János tanai, amint azt Juhász Vilmos is gyanítja és felvetette. A huszita eretnekség különösen abban a Heves megyében volt elterjedve, melyben birtokai, falvai feküdtek. A jobbágyok kerülték a földesuraik által emelt katolikus templomokat és az erdő tisztásain, a Mátra biztonságos rejteket nyújtó zugaiban tartották titkos összejöveteleiket, istentiszteleteiket — természetesen papok nélkül. „Az egyház meghamisítja Krisztust, meghamisítja a túlvilágot!” — tanították az új tanok hirdetői.

ÉRKEZÉS DUBLINBA

Rátóti Tar Lőrinc a spanyolországi Composte'la meglátogatása után, 1411 őszén érkezett meg az Írországi Dublin kikötőjébe fényes kíséretével egyetemben. Egyik első tette a Dublinban őrzött Krisztus furkós- botja előtti hódolat volt. Az ír hagyomány azt tartja, hogy azt a botot maga Krisztus adta át Patáknak, mellyel azután az ki is űzött a szigetország területéről minden mér- geskígyófajt.

Miklós érseknél, Írország prímásánál is jelentkezett, hogy — bemutatván Zsigmond aján'ó levelét — engedélyt kérjen a pokoljáráshoz. Az egyházfő kötelességszerűen minden erővel le akarta beszélni Lőrincet „veszedelmes út”-járól, de minden próbálkozása zátonyra futott annak sziklaszilárd elhatározásán.

A következő napok Dublinban a felkészüléssel te'tek el, hosszú, szigorú böjttel, imádkozással és elmélkedéssel. E magába szállás ideje alatt felkereste Lőrinc mester még a Dublinban őrzött Szent Patrik, Szent Brigitta és Szent Columba ereklyéit is. Az intenzíven koncentrált hatás nem maradt el: egy éjjel végül is megjelent Tar Lőrincnek álmában maga Patrik, a szent és eredményesnek jövendülte későbbi pokolra szállását. Reggelre kelve a magyar zarándok haladéktalanul útnak indult kíséretével Dublinből a Dunegal grófságban fekvő Lough Derg tavában álló kicsiny sziget felé ...

Fekete hegyek koszorúja fogja körül a híres-neves Vörös ló (Lough Derg) víztükrét, melyet nem kevesebb, mint 46 aprócska sziget tarkít, melyek közül csak az egyik, a HOLY ISLAND, a Szent Sziget, melyet Lőrinc is felkeresett. A British Múzeumban őrzött Tar-féle eredeti kéziratokból ismerjük, hogy a tó édes vizű és mindenféle halfajtában, közte lazacban és pisztrángban is bővelkedett. A sziget a kézirat szerint csupán 130 lépés hosszúságú és nem szélesebb, mint 20 .lépés. A szigetet bokrok és tüskés ágú bozót borította, lombhullató és fenyőfákkal tarkítva, gazdag madárvilággal. „Miként a régi kódexekben fel vagyon jegyezve: a Sátán és szövetséges kísérői örökös jogon birtokolják ezt a szigetet.” A kis szigeten egyébként természetesen Szent Pataknak kápolnája is állott.

Tar Lőrinc a tóhoz érkezve nyomban jelentkezett a monostor priorjánál. A vezeklők a purgatóriumba való lemenetel előtt átlagban 15 napig böjtöltek és csak kevés kenyéren és vizen éltek, állandó imádkozás és elmélkedés közepette! Zsigmond udvari főembere azonban csak 5 napig böjtölt, mivel már kellően felkészült vállalkozására és attól tartott, hogy a további böjtölés nyomán testi és lelki ereje túlzottan legyöngült, eltompult volna. Miután meggyónt és megáldozott, a prior és egy kanonok társaságában egy kis csónakba szál'ott és átevezve a tavon, kikötött végre a vágyva-vágyott szigeten, ahol a kis csoport a Szent Paták kápolnába vonult. A perjel ismét figyelmeztette Sírok vára urát a purgatóriumban rá váró veszélyre, de mivel úgy találta, hogy a zarándok „katona szive oly kemény alapokon állott, mint a kőszikla”, megadta végül is a purgatóriumba való leszálláshoz az egyház engedélyét.

Erre nyomban fehér lenge ruházatba öltözött, miként a vezeklők szoktak, s mezítláb a földre borult, miközben a három pap elrecitálta felette a temetési szertartás ősi szövegét: „Szabadíts meg engem az örök haláltól ama rettenetes napon, midőn az ég és föld meg fognak indulni ,.Szent énekek mellett be-