Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - KRÓNIKA
M*»oi»w««»nMinmiátifmmm»iiuimnmM mim mmummunmniw un § A világon a legelsők között a ma- = = gyár parlament alkotott törvényt az | = írjuságrol. Ez a törvény — a fiatalok | £ törvényé - a felnőttek, az idöseboek | = szamara is fontos feladatokat tartat- = £ máz. Megyénkben egyetlen olyan ve- = = zeto sincs ma rnár, aki ne ismerné a § = törvényt, ne látna világosán a reá há- = £ iu<o tennivalókat, ugyanakkor az ifjak = = iiiindinkaoo emeu iái vény nyújtotta «e- | § i. ^tőségeikkel. = = ivet evvei ezelőtt az egész ország- = = ban, — így természetesen rleves n»e- = = gyeoen is — minden mumtaneiyen = £ megrendeztek az ifjúsági pari<ameme- | = két. Akkor, írjak és luoseouek, vezetők = = es beosztottak inkába a törvény szel- | = lemet, tartalmát, tennivalóit idéztek, jj = veiemények hangzottak el a jövőről, u £ £ nogyamoi. § = MZ iáéi őszi hónapok — két év után £ £ — újra megmozgattak a megye ifjusa- jj = gát. üzemekben es hivatalGKDan, tér- = = meiőszóvetkezetekben és iskolákban uz £ £ irjak szavatol — es tegyük nozzá nyom- £ £ ban — értelmes szavutol hangosak a £ = tanácskozó termek. Mindenütt az első £ = számú vezetők adnak szamot arról, £ = hogyan él saját területükön a törvény, £ = hogyan válnak a paragrafusok a min- = = dennapok valóságává. £ Százak és ezrek, lányok és fiúk ta- = £ nácskoznak ezekben a hetekben haza- £ £ juk, megyéjük, munkahelyük sorsáról. £ £ Saját életükről I £ Amikor a törvény megszületett akad- £ | tak idősebbek, akik arról beszéltek, £ £ hogy korai, nem időszerű még törvény £ rangjára emelni az ifjúság jogait. A \ mindennapok gyakorlata, a száz, meg ezer felszólalás úgyszólván mindegyike rácáfol most ezekre az aggoaal- makra. Ifjaink bizonyítják — nemcsak szavukkal, de mindennapi munkájukkal is, — hogy érettek, és hogy felnőttek módjára lehet, és kell is beszélni velük. Akik már részt vettek egy-egy ilyen parlamenten, saját szemükkel láthatták, saját fülükkel hallhatták, hogy a mi fiataljaink milyen harcosan, nyíltan és | őszintén szólnak az ország, a megye, 5 a munkahely dolgairól. Kern félnek a | E bírálattól, de arról is nyíltan beszél- E E nek, amivel ők maradtak adósai a £ E társadalomnak, a munkahelynek. Se | | szeri, se száma az értelmes, okos ja- \ | vasiatoknak, az okos szándékoknak, a E | személyes vagy közös vállalkozásoknak. | E A megyei tanácsnál például közel f | száz fiatal tárgyalta meg, hogy mit E | tettek a törvény megjelenése óta. A | | tizenegynéhány felszólaló közül egyet- f £ lenegy sem akadt, aki saját, egyéni | | problémájával hozakodott volna elő. § | Az ifjúsági parlamenteken tehát \ | nemcsak a jogokról, sőt nem is első- = | sorban azokról esik szó, de annál töb- E | bet hallani a kötelességekről, i — Kevés a fiatal a tsz-ek vezetésé- E = ben — állapították meg a mezőgaz- | | dasági ágazat fiataljai. Élve a kritika E I szavával! Ugyanakkor arról is szó ke- E | rült, hogy akik ott vannak, azok pedig | E jobban, határozottabban mozgósítsák \ E az ifjakat egy-egy vállalkozás elvég- i = zésére. £ Az egyik nagyüzem igazgatója így | £ summázta véleményét: Két diplomával i £ és ötvenéves fejjel is be kell valla- § | nőm, hogy már eddig is sokat tanul- 1 | tam tőlük! Felszólalását pedig így fe- | I jezte be: § £ — Ha okosan szóltok, még akkor is = £ köszönöm és büszke vagyok rátok, ha £ £ első hallásra villám fut át rajtam = £ amiatt, amit mondotok . . . E — szalay — x tww iwwmi ipw mwiWHiiwwwtniiiimHimuiMi ........................... T IZENHAT ORSZÁGBÓL száz hallgató vett részt a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem előadásain. A fél évtized során a jól megválasztott témakör megnyerte mind a hazai, mind a külföldi résztvevők tetszését. A hallgatók Máltáról, Venezuelából, Mexikóból, USA-ból, NDK-ból, Angliából, Olasz-, Francia-, Lengyel-, Görög-, Törökországból, Bulgáriából, Csehszlovákiaöól, Romániából, Szíriából és Jugoszláviából érkeztek. Az ünnepélyes megnyitót az egri Technika Házában tartották. A TIT főtitkára hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének fejlődéséről beszélt. Előadás hangzott még el a magyar műemlékvédelem történetének főbb fordulóiról és a műemlékfenntartás rendszeréről, a műemlékek hasznosításáról is. AZ EGRI GYERMEKVÁROS LAKÓIRA hagyták vagyonuk jelentős részét Kripka István és neje, hajdani egri lakosok. A sok tervezgetés után a pedagógusok úgy határoztak, hogy a csaknem félmillió forintot egy Balaton menti kis üdülő építésére szánják, ahol nyaranta kellemesen tölthetik a vakációjukat a gyerekek. A megye, a város, valamint a patronáló üzemek szocialista brigádok képviselői e hír hallatán egymás után ajánlották fel segítségüket, társadalmi munkájukat az üdülő építéséhez. NÉPZENEI TALÁLKOZÓ VOLT GYÖNGYÖSÖN, a KÖTA paraszténekkari bizottsága és a gyöngyösi járási hivatal szervezésében. A pávakörök területi bemutatóját, amelyre az ország különböző megyéiből hívtak meg együtteseket a Mátra fővárosában rendezték meg. Pódiumra léptek az aradványpusztai, a forráskúti, a gyöngyöspatai, a nyárlőrinci, a sarkadi, a vizslási pávakörök, az egerbocsi, a fedémesi asszonykórus, a bugaci, a tak- taszadai pávakör, a szentistváni Erkel Ferenc Vegyeskar és az Egri Csillagok Tsz együttese. • • • ÜNNEPI ZENEI ESTEKET RENDEZTEK Egerben, Bakfark Bálint, a XVI. századi neves lantművész és zeneszerző halálának 400. évfordulója alkalmából. A sétálóudvarban került sor a Collegium Musicum hangversenyére, amelyen többek között Villancico, F. Kisdela Torre, Comcion, Cabezon Alonzo, Bach és Telemann művei közül mutattak be néhány darabot a közönségnek, Drew Minter közreműködésével. Ugyancsak a sétálóudvar volt a színhelye annak a hangversenynek is, amikor a Musi- ca Antiqua Hungarica és Tódy Ilona csem- ballóművész kalauzolta a hallgatókat Bakfark Bálint nyomán a reneszánsz és a barokk zene világába. Műsorukon Jacobides, Stolter, Farkas A., Lasso, Bakfark, Tinódi, Heckel, Lublina szerzeményei szerepeltek. KÖZALKALMAZOTT TERMÉSZETJÁRÓK országos találkozójára hívta a tagságot a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága. Verőce és Baja után Eger műemlékeivel, a Mátra és a Bükk nevezetességeivel ismerkedtek meg. A találkozó programjában szerepelt többek között városnézés — a székes- egyház, a Lyceum, a Buttler-ház, a vár, a minaret és a Gárdonyi-emlékmúzeum megtekintése — gyalogtúra az Egedre és a ti- bakúti forráshoz. NÉPI KERÁMIÁK KIÁLLÍTÁSA nyílt az egri Dobó István Vármúzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeumban. Az eligazodást segítő szövegmagyarázatokkal ellátott, ügyesen összeválogatott kiállításon száz tányér, tál, korsó, kanna, bütykös, fazék sorakozott egymás mellett. Többségüket a múlt század végén és az 1900-as évek elején használták megyénk falvaiban. AZ EGRI NYÁRI EGYETEM FILMMŰVÉSZETI tagozatára érkezett szovjet, jugoszláv, NDK, finn, lengyel, francia, csehszlovák, bolgár és svájci vendégek számos érdekes programon vettek részt. Nemcsak a magyar filmek legjavával, de azok alkotóival is találkozhattak. Ezenkívül számos előadás és vita is elhangzott a tíz nap alatt. DALLOS LÍVIA ÉS DALLOS FERENC képzőművészek kiállítását rendezték meg Egerben, a Rudnay Gyula-teremben. Ezzel a kiállítással a Képcsarnok Vállalat tovább folytatta a kortárs képzőművészek alkotásainak bemutatását. BRONZKORI HÁZMARADVÁNYOKAT találtak Füzesabonyban, a Laskó-patak mentén levő öregdombon. A Nemzeti Múzeum által irányított kutatócsoport a kiásott nagyméretű szelvényekben gazdag kultúra leletanyagát találta. Több rétegű település nyomaiként öt településszintet rejt magában a domb, amelyből a harmadik szintig jutottak le. A nagyobb munkagödörben jól láthatók az egykori házak alaprajzai, maradványai. A döngölt agyagpadlójú házak karósövényes cölöpök mellett épített úgynevezett paticsfalas építmények voltak. Jól láthatók az agyagból készült szabad tűzhelyek, s a padlózatot borító deszkák elkorhadt, elszenesedett maradványai. • • • AZ V. ORSZÁGOS AKVARELLBIENNÁLÉN nyolcvannégy művész 150 alkotással vett részt. Az Agria '76 széles körű programjának záróakkordjaként az V. alkalommal nyílt meg a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában az országos seregszemle. A hagyományhoz tartozik, hogy évről évre egy-egy hagyatéki anyagot is bemutat a tárlat, most Doma- novszky Endre műveiből nyújtott színvonalas válogatást. * • • EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST KÖTÖTT a Heves megyei Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége és a Megyei Művelődési Központ. A szerződés célja a közös segítség a termelőszövetkezetek közművelődési munkájához. A Megyei Művelődési Központ és a TE- SZÖV a jövőben figyelemmel kíséri a helyi közös akciókat, programjavaslatokat készít n termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak közművelődéssel kapcsolatos felajánlásaihoz. Ugyanakkor a művelődési központ figyelemmel kíséri az öntevékeny művészeti csoportok munkáját, megszervezi a vezetők továbbképzését és fellépési lehetőséget biztosít a csoportoknak. * • • BANYATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁST RENDEZTEK az egri vármúzeumban, a gótikus palota klubtermében. Az egercsehi bányaüzem és az egri Dobó István Vármúzeum közti együttműködési megállapodás eredményeképpen, a múzeum munkatársa feldolgozta a bükki szénbányászat krónikáját, s összegyűjtötte a legfontosabb tárgyi emlékeket. A változatos anyagból megrendezett kiállításon bemutatták a kü* lönböző bányászcsákányok típusait, a bányászkapákat, ékeket, fejszéket, az egyéni felszerelések tartozékait. KEDVES SZOVJET VENDÉG LÁTOGATOTT megyénkbe. A Magyarországon tartózkodó Filipp Gyenyiszovics Kiva, a Vörös Hadsereg nyugalmazott tisztje, a Szovjetunió Hőse, kinek a vezetése alatt álló csapatok szabadítottak fel 1944-ben több Szolnok és Heves megyei községet: Tiszafüredet, Poroszlót, Sarudot. Filipp Gyenyiszovics Kiva megkoszorúzta egykori, a tiszai átkelés után hősi halált halt politikai helyettesének sírját az újlőrincfalvi temetőben és találkozott Sarud község párt- és tanácsi vezetőivel.
