Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bereczky László: Nemzetközi folyóirat és lapszemle
chi-asztma áldozatainak ügyét tárgyalta a kerületi bíróság, Ezt a betegséget légszennyeződés okozza. A környéken 6 petrokémiai vállalat van, s ezek mérgező gázai a levegőbe jutva, 1054 ember megbetegedését, közülük 76-nak a halálát okozták. A kártérítés 285 000 dollár... Néhány hónap múlva a Tokio melletti Toyama város bírósága ítélte el a Mitsui Smelting Co. céget, amelynek hat üzeme kadmiumot engedett a környékbeli folyók vizébe. 265 megbetegedés történt — az egész bőrfelület gyulladásba jön, a legkisebb érintés is elviselhetetlen fájdalmat okoz —, 47 eset halálos volt. . . A kártérítés összegéről a tárgyalások még folynak. . . Bűnös, felelőtlen környezetmérgezés, betegség, szenvedés, halál — tárgyalás, s a cégek fizetnek.. . De ez-e a megoldás? Meg lehet-e ezt bármilyen összeggel fizetni — a jóvátehetetlent jóvátenni? Az áldozatok és a japán közvélemény egyre hangosabb válasza: NEM! Nem utólagos kártérítésekre: sokkal többre, szervezett, a tragédiákat megelőző környezetvédelemre van szükség. Japánban még mindig nincs környezetvédelmi törvény. A fenti néhány kiragadott eset és a hasonló esetek sora arra figyelmeztet: nem lehet, nem szabad tovább halogatni a rendezést! A 16 éves japán lány, Shinobu Sakamoto szavai, amelyek az egyik per alkalmából hangzottak el, jelképei lehetnek az egész tragédiasorozatnak, s figyelmeztetés a felelősöknek: „Arra vagyok ítélve, hogy nyomorékként, tolókocsiban töltsem az életemet! A Chisso cég egész vagyona sem tudná az egészségemet ismét visszaadni!" (Technische Rundschau, Svájc) KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK - CEMENTMŰVEK ÜZEMELTETÉSÉNÉL Ma már egy új cementmű tervezésénél a környezetvédelemre vonatkozó követelményeket is figyelembe keil venni. A gépék kiválasztásánál a technológiai és gazdaságos- sági szempontok mellett döntő: megfelelnek-e a munka- védelmi előírásoknak vagy nem túl zajosak-e? De mi a helyzet a már korábban felépített cementművek esetében? A beokumi cementmű tervezésének kezdetekor mind a tervezőknek, mind a műszaki felügyeleti hatóságoknak csak korlátozott elképzeléseik voltaik egy ilyen nagyszabású berendezés környezetvédelmi kihatására. Ezért a szakhatóságokkal együtt, utólag dolgozták ki a munkavédelmi követelményeket. Mivel a régebbi területfellhasználási tervek nem írtak elő védőövezetet a lakó- és ipari területek között, így a lakóépületek közvetlenül a cementmű mellé épültek. Emiatt hatóságilag előírták a 30—60 dB/A zajszintértékek betartását. Ezért a telep nagy részét 1200 m hosszú és 12 m magas földhányással vették körül, amelyet fákkal és bokrokkal ültettek be, így jól illeszkednek a környezetbe. A zajcsökkenés érdekében a különben előnyösebb hordozható zúzógép helyett föld alatti, helyhez kötött zúzóművet létesítettek. A zajcsökkentés érdekében az új gyártóvonalat már úgy építették, hogy a zajos üzemű gépeket az épület erősen hangszigetelt, központi részében helyezték el. Minden zajos üzemű épületrész természetes vagy mesterséges szellőzőbe rendezését hangtompítóval szerelték fel. De a tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak a hangtompítók felszerelése, de a hangtompító berendezések karbantartása is nagyon fontos, ezért súlyt helyeztek kevés karbantartást igénylő, kompakt hangtompító és szellőzőberendezésekre. Az üzemben 1 kg cement gyártására 6—9 m3 füstgáz, ill. portalanítandó levegő elszívása és portalanítása esik. A hatóság a pűrtartalomra 75 mg/im3 értéket ír elő. Ha a forgókemence és cementőrlő berendezés füstgázainak és távozó levegőjének megengedett maradék portartalma túllépi a megengedett értéket, akkor a termelőberendezéseiket a nyersanyagszáilítás leállítása után automatikusa n ki ka pcsoljá k. Minden nyersanyagot és a künkért eiszívóberendezéssel felszerelt, portalanított silókban tárolnak. Az üzem 30 000 m2-es aszfaltburkolatú közlekedési útjait mindennap kétszer korszerű seprőgépekkel tisztítják. A környezetvédelmi beruházásdk a cementműben a teljes ráfordítás 24 százalékát tették ki. Ezt levegőtisztításra, zajcsökkentésre, a táj és vizek védelmére fordították. (Zement Kalk-Gips, 28. k. 11. sz., 1975.) AZ NSZK-BAN MEGOLDOTTÁK A SZEMÉTPROBLÉMÁT Eddig rendkívül komoly problémát jelentett a szennyvíz derítéséből származó nagy mennyiségű iszap felhasználásának kérdése. Korábban a derítőberendezésből származó iszapot hatalmas kiterjedésű szárítóágyakra terítették, ahol hetekig hevert és bűzlött az iszap, s végül mégsem száradt meg. Az első sikertelen kísérletek után senki sem akarta a derítőberendezésből származó iszappal trágyázni a földjét. Nem kevés, különben „köztiszteletnek örvendő” város az iszapot, ha megteltek a derítőberendezés szárítóágyai, az éj leple alatt a legközelebbi folyóba hányatta, nem törődve azzal, hogy a különben is eléggé szennyezett folyók vizét ezzel tovább mérgezi. Egy Ulm környéki városkában, Kneer mérnöknek néhány éve sikerült olyan eljárást kifejleszteni, melynek segítségével szemétből komposztföldet lehet gyártani. A derítőberendezésből származó iszapot először víztelenítik. Ezután 80-85 százalékos nedvességtartalommal, ellenáramú szellőzőeljárással működő bioreaktorba juttatják, ahol 1 : 1 arányban szerves anyaggal, fűrészporral tőzeggel, szecskázott szalmával keverik. Egy Szűk nyílású, fúvákás be- fúvókészülék alulról levegőt fúj az anyagba. A szerves hulladékok rothadását különböző mikroorganizmusok idézik elő. Ezeknek egyik fajtája pl. 21 százalékos oxigéntartalom mellett találnak legkedvezőbb életfeltételekre, más mikroorganizmusoknak viszont alacsonyabb oxigéntartalom kell ahhoz, hogy élhessenek és teljes mértékben gyakorolhassák lebontási funkciójukat. Az ellenáramú rendszerben az aluról fölfelé behívatott levegő hatására az oxigéntartalom egyre fogy, eközben szénsav termelődik, ezáltal különböző, egyre csökkenő oxi- géntortalmú rétegek keletkeznek. így a lebontó mikroorganizmusok a reaktorban pontosan az életkörülményeiknek legkedvezőbb övezeteket találnak és ott fejthetik ki működésüket. Ebből az ellenáramú szellőztetőeljárásból adódnak a különböző hőmérsékletű övezetek is. A legnagyobb hőmérsékletű (iklb. 80° C) a reaktor felső harmadában figyelhető meg, ez a forró övezet szinte automatikusan végzi el az anyag higienizálását is. Ezzel az eljárással, a vízderítő berendezéssel leválasztott iszapból folyamatosan olyan humuszszerű termék állítható elő, mely ponhanyós, szagtalan és minden talajfajtával könnyen keverhető. (WEST-OST PANORAMA, 1975/1.) ZAJ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÜGYVITELI DOLGOZÓKNÁL A jellegzetes zajforrások alapján, az igazgatási és középületekben a helyiségek 3 csoportba sorolhatók: 1. ahol írógépeken és számítógépeken dolgoznak, a zajszint 70 dB/A; 2. főútvonalra néző helyiségekben, ahol a forgalmi zaj érezteti hatását, 60 d'B/A és 3. a mérsékelt zaj szintű, 45—59 dB/A helyiségek. Egy tervezőintézet 359 adminisztratív dolgozójánál figyelték meg a funkcionális változásokat a munkanap folyamán; meghatározták a központi idegrendszer állapotát, a munkaképesség és figyélem alakulását, a vérkeringés és a hallás működési állapotát, valamint különböző testrészek hőmérsékletének és verejtékkiválasztásának változását. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a változások bizonyos összefüggésben vannak a szervezetre ható zajszinttel. A vizsgált rendszerekben a legnagyobb változások a 70dB/A zajszint hatása alatt lépték fel. A reflexek latens idejének fokozódó meghosszabbodása, amihez kedvezőtlen környezeti körülmények járulnak, gátlási folyamat
