Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: "Még hó alatt az én tavaszom"

Ha látlak, lelkem Fény önti el Mintha nap volnál,

Midőn delel.

Vakon e fénytől Térdre esem S kezed havába Temetkezem.

Még hó alatt az £n tavaszom,

De lehe áthat Már a havon.

Zalár kedvvel és tökéletes nyelvismerettel forgatta a francia költőket s Béranger, Chénier, Hugó, Lamartine, Musset több versét ültette át magyarra. Ezek nem tekinthetők tökéletes műfordításoknak, ő maga sem tartotta azoknak. Parny egyik verse mondható csak sikerült műfordításnak:

Egy narancsfába ,mefszeff vers

NarancsfaI Melynek, lombjai Bizton födék szerelmemet Az édes perc emlékéül Őrizd meg ezen versemet

És mondd azoknak, kik sötét Árnyadban nyugtokat lelik:

Ha ember kéjtől halna meg Úgy én meghaltam volna itt.

Á költő 89 évig élt s már életében elindult lassan a feledés útján. Egerben nem volt irodalmi élet. A napilapok termése alig számba vehető. Megkísérelte egy irodalom-művészetpártoló egyesület létrehozását, meg is alakult az Irodalom és Művészetpártolók Egyesülete, de háromévi, inkább formai fennállása után 1898-ban megszűnt. Az érdeklődés hiánya miatt.

Pesten, az irodalom központjában forrni kezdett valami. 1890-ben megjelenik Kiss József folyóirata. A hét. 1899-ben napvilágot lát Ady első verskötete, 1905-ben Ady betör az irodalomba az új időknek új dalaival. 1908 a Nyugat porondra lép és ezzel nagyszerű harc kezdődik, lekötve az érdeklődők figyelmét. Zalár s a többiek, akiket a második fényerejű csillagrendszerben kell keresnünk, az irodalmi látóhatár távoli peremére szorulnak. Születésének 150. évfordulója nyomtalanul múlik el, sírjában rátemetkeznek s kidobják onnan a költő nevét jelölő keresztet. Akik rátemetkeztek, nem tartják kötelességüknek, hogy felújítsák nevét.

A történelem is segített elfeledtetni az aggastyán poétát. 1914. június 18-án halt meg és tíz nap múlva eldördült Princip Gavrilo revolvere, kioltva a trónörökös életét. Július 28-án pedig megjelent Ferenc József kiáltványa: mindent meggondoltam, mindent megfontoltam... Megkezdődött az első világháború, harmincmillió halottal.

És mégis... A halhatatlanság egy szerény babérága ma is ráhajol néha az elfeledett sírra a Hatvanitemetőben. 1976-ban két ízben is, és hihetőleg a jövőben is, a Kossuth adóban felcsendül egy szolid, érzelmes dala, az Őszirózsa, amit Fráter Ló ánt zenésített meg.

Réti Mátyás: Parasztarc (linó)