Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: "Még hó alatt az én tavaszom"
Ha látlak, lelkem Fény önti el Mintha nap volnál, Midőn delel. Vakon e fénytől Térdre esem S kezed havába Temetkezem. Még hó alatt az £n tavaszom, De lehe áthat Már a havon. Zalár kedvvel és tökéletes nyelvismerettel forgatta a francia költőket s Béranger, Chénier, Hugó, Lamartine, Musset több versét ültette át magyarra. Ezek nem tekinthetők tökéletes műfordításoknak, ő maga sem tartotta azoknak. Parny egyik verse mondható csak sikerült műfordításnak: Egy narancsfába ,mefszeff vers NarancsfaI Melynek, lombjai Bizton födék szerelmemet Az édes perc emlékéül Őrizd meg ezen versemet És mondd azoknak, kik sötét Árnyadban nyugtokat lelik: Ha ember kéjtől halna meg Úgy én meghaltam volna itt. Á költő 89 évig élt s már életében elindult lassan a feledés útján. Egerben nem volt irodalmi élet. A napilapok termése alig számba vehető. Megkísérelte egy irodalom-művészetpártoló egyesület létrehozását, meg is alakult az Irodalom és Művészetpártolók Egyesülete, de háromévi, inkább formai fennállása után 1898-ban megszűnt. Az érdeklődés hiánya miatt. Pesten, az irodalom központjában forrni kezdett valami. 1890-ben megjelenik Kiss József folyóirata. A hét. 1899-ben napvilágot lát Ady első verskötete, 1905-ben Ady betör az irodalomba az új időknek új dalaival. 1908 a Nyugat porondra lép és ezzel nagyszerű harc kezdődik, lekötve az érdeklődők figyelmét. Zalár s a többiek, akiket a második fényerejű csillagrendszerben kell keresnünk, az irodalmi látóhatár távoli peremére szorulnak. Születésének 150. évfordulója nyomtalanul múlik el, sírjában rátemetkeznek s kidobják onnan a költő nevét jelölő keresztet. Akik rátemetkeztek, nem tartják kötelességüknek, hogy felújítsák nevét. A történelem is segített elfeledtetni az aggastyán poétát. 1914. június 18-án halt meg és tíz nap múlva eldördült Princip Gavrilo revolvere, kioltva a trónörökös életét. Július 28-án pedig megjelent Ferenc József kiáltványa: mindent meggondoltam, mindent megfontoltam... Megkezdődött az első világháború, harmincmillió halottal. És mégis... A halhatatlanság egy szerény babérága ma is ráhajol néha az elfeledett sírra a Hatvanitemetőben. 1976-ban két ízben is, és hihetőleg a jövőben is, a Kossuth adóban felcsendül egy szolid, érzelmes dala, az Őszirózsa, amit Fráter Ló ánt zenésített meg. Réti Mátyás: Parasztarc (linó)