Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Novák Károly: A végzetes golyó
liwmtiMuntirtmimHrMfT'UftKiMimiMttintiiiumiijmiimHiiiiiiiiimimiiiiiimiiiiiuiiiiiimimmtHittimmiiimiiiuiiHimmmiimM NOVAK KAROLY: A végzetes golyó Tutm niiiMMiiMmmitmiMuiiimiiMHiiiiiimiiHiiiHiiiiiimimiiiiiiiiiiiiuitiiiHmiiMiiiHmitHMimtmiiuii 1945. április 5-én, egy csütörtöki napon, késő esti koromsötétben, Ausztriában, a Duna mellett Persenbeug és Sarmingsten között, Isperdorf falucska közelében a sopronkőhidai foglyokat kísérő SS-őrök géppisztolyból két sorozatot adtak le. Az egyik Gombocz János Csáktornyái partizán, a másik Farkas Imre életét oltotta ki. ★ Ki vagyok? című versében írja: A sors könyvében benne van nevem. Millióm éve viselem. Mérföld kezemmel felhőt ragadtam. Eget, földet, mindent akartam. Tanyai béresházban született 1906. május 20-án, a Pest megyei Tura- Harasztpusztán. Apja uradalmi gépész. Hatan voltak testvérek. A család 1910-ben Hatvanba költözik, a Horváth Mihály utcába. Tizenkilencben három tes‘vére vöröskatona. Egyik bátyja, János, így emlékezik vissza ezekre az időkre: „Pista öcsém és én már vöröskatonák voltunk, amikor Laci öcsénk 16 éves fejjel önként állt be a vörösökhöz. A Tanácsköz- tá saság bukását hozó királyi román ellenforradalmi csapatok bevonultak Hatvanba és 54 vöröskatonát végeztek ki. Mikor anyánk hírét vette ennek a vérengzésnek, iszonyú balsejtelmektől űzve, eszelősen rohant ki a határba, fiait keresni a halottak közöt. Jaj, de sokszor mesélte könnyek között Borcsa anyánk: Mind az ötvennégyet megforgattam, az arcába néztem, kerestelek benneteket Iskolái közül Imre az elemit Hatvanban, a nyolc középiskolát az aszódi Petőfi főgimnáziumban végezte. Osztálytársai, legjobb barátai Hajdú Imre, Zsákay András, Király János, Mátyássy Sándor. 1925-ben érettségizik. 1927-ben tetőfedő, 1928- ban Beszkárt-kalauz, 1929-ben különbözetivel beiratkozik az egri római katolikus érseki Tanítóképzőbe. 1930. május 20-án nyer tanítói oklevelet. ★ Világnézete, politikai hitvallása ekkorra már kialakul. Gyűlöli a hazugságot, szereti az igazságot. Taszítja a dogmatizmus minden fajtája, vonzza az új, a haladó, a forradalmi. Megveti az álszent farizeusokat, a kegyes szemforgatókat, a nagyképű „úriem- be eket”, szánja a középosztálybeli közhivatalnok réteg minden egyéni színt nélkülöző szürke tömegét. Szíve a paraszti, városi szegénységé, a tudatlanoké, az elnyomottaké, a proliké. Büszke származására. Úgy volt szegényparaszt, ahogy egy gróf gróf. Típusa a romantikus forradalmárnak. Kommunista szimpatizáns. Képezi magát, szüntelenül tanul. A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium továbbképzőjének hallgatója. Adyt választja versenypályatételének. Az eredményt az alpolgármester hirdeti ki: „A legjobb dolgozat Farkas Imréjé! De túl szabad szellemben írta meg pályázatát: a költőt kommunista szellemben tárgyalja. Ezért az első díjat nem kaphatja meg.” így lett második. ★ Neve'ői-pedagógusi gyakorlatában makarenkói elveket valósít meg: a züllöttség határán lévő lumpenproletár utcagyerekekből fegyelmezett tanulócsoportot alakit. Úgynevezett kemény nevelő volt. Tudta, hogy a körülményektől függően a keménység elkerülhetetlen. E nélkül fegyelmezni nem lehet. De volt érzéke ahhoz, hogy ezt kellő mértékkel alkalmazza. Szombatonként szeretetnapokat tartott, amikor a szigorúbb hang és keménység feloldódott és mindaz a sok igény a sze e'etre és gyengédségre, ami a hét többi napjain felhalmozódott, kiáradt és megnyilvánult. Ezek a szombatok az ő nevelői rendszerében az egyetemes emberszeretet, a közösségi érzés, a kölcsönös segítés gyakoroltatásának, a családiasság és közvetlen melegség kibontakoztatásának napjai voltak. Tanítványai rajongásig szerették, ilyenkor „Imre bácsinak" szólíthatták. Tanítványainak hálától és tisztelettől áradó leveleit büszkén mutogatta barátainak: „Látod, testvér, ezek a levelek az én munkámnak igazi minősítései.” Lírai-szenvedélyes-romantikus alkatának különös bája alól nem vonhatta ki magát senki, aki vele kapcsolatba került. A húszas években az eszperantó több volt mint édekes nyelvészkedés: ez volt a nemzetközi munkásmozgalom és a világtestvériség nyelve, tehát kétszeres utópia. Imre ebből nem maradhatott ki. Az egész világgal levelez eszperantó nyelven, így gyűjti össze értékes gyer- mekrajz-gyűjteményét. A rajzok számára nem egzotikumot jelentettek, hanem segédanyagot a gyermeklélektanhoz, módszertani segítséget a rajztanításhoz, bizonyítékot a nemzeti jellegek felszíne mögött fellelhető egyetemes emberi vonások felra- gyogtatásához. ★ Munkásmozgalmi szerepe sokoldalú. Támogatja a Vörös Segélyt, segíti az üldözötteket, agi ál a fasizmus ellen, összeszedet mindenfajta politikai röpiratot tanítványaival, a nyilasokéit azok előtt kigúnyolja, leleplezi, a kommunista és németellenes röpcsi- ket pedig büszkeséggel mutogatja. „A kor szelleme röpcédulákban” című gyűj'eménye történelmi dokumentum. Ezek a Munkásmozgalmi Intézet birtokába kerültek. 1944 a fasizmus őrjöngésének éve. Imre bekapcsolódik az ellenállási mozgalomba. Lakásán — Bethlen utca 3 —, amely jó, megbízható lakás, kapcsolatot tart olyan kommunistákkal, mint Széli Jenő és a Rex fivé ek, akiket ő is seg tett, hogy átjussanak Tito partizánjaihoz. Segíti védelmébe veszi, papírral lá'ja el az üldözötteket. Á Békepárt, illetve a kommunista párt vonalán a Magyar Front megalakulása után a katonai propagandát Pálffy György vezette. Én magam Sólyom Lászlón kérésziül kapcsolódtam be, a fegyveres csoportok alakításáról neki számoltam be. Farkas Imre rajtam keresztül vett részt ebben a munkában: a honvédség tisztikarához intézett röplapok címzésében, borítékolásában, postázásában. Amikor behívták őt katonai szo'gá- latra a 7/1 Kisegítő Karhatalmi Századhoz, fegyvereket adott az ellenállási mozgalom számára, századát pedig oly irányba „nevelte”, hogy az adandó alkalommal a fegyveres felkelés rendelkezésére álljon. Beosztottai közül alkalmam volt Macskássy Pállal és Szászi Ferenccel beszélni, akik dokumentumokkal tudják tanúsítani Farkas Imre tartalékos zászlós, század parancsnokuk tevékenységét. Volt tanítványain keresztül Csepol-
