Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kócza Imre: Nemzetközi kooperációs és a licenc a megye iparában
adottságaiknál fogva arra kényszerülnek, hogy az újratermelés számára a termelési eszközök jelentős részét külföldön szerezzék meg. A műszaki-tudományos fejlesztésre — a hazai piac igényeinek kielégítésén túl — elsősorban az export érdekek ösztönzőek. A nemzetközi munkamegosztás sajátosságaiból következik, hogy mindegyik ország olyan árukat szándékozik külföldön értékesíteni, amelyek számára a legnagyobb előnyöket biztosítják. A fenti célkitűzés úgy érhető el, ha külföldi értékesítésre olyan áruk kerülnek, amelyek még a nemzeti, illetve nemzetközi piacon széles körben nem terjedtek el, az újdonság varázsával hatnak, vagyis a lehető legkorszerűbbek. Az export nagymértékben támaszkodik a műszaki fejlődés és fejlettség eredményeire. Ezért az export- intenzív gazdaságoknak elsőrendű érdeke fűződik a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek a hasznosításához. A nagy volumenű és sokrétű export feltételezi, hogy a külső piacon elért műszaki-tudományos forradalom eredményit széles körben hasznosítják. A műszaki fejlesztés rendkívül lelassul, ha az exportintenzív népgazdaság csak a saját gazdaságában elért eredményeire támaszkodik. Az exportintenzív gazdaságokban — különösen ha azok viszonylag mérsékelt gazdasági potenciállal rendelkeznek — általában jellemző a szabadalmak és gyártási eljárások importja. Az ipari forradalom során a múlt században kialakult a tömegtermelés, majd létrejött az ennek megfelelő méretű árukereskedelem. A napjainkban folyó tudományos-technikai forradalom ezzel szemben megteremtette a szellemi termékek árukategóriá- ját, és a szellemi termékek nemzetközi cseréjét. A szellemi értékeket a licencek és a know-how-k hordozzák, amelyek kereskedelmének dinamizmusa többszörösen meghaladja az árukereskedelem fejlődési ütemét. Az utóbbi években különösen a know-how kereskedelem növekedik igen gyorsan. A nemzetközi kereskedelemben speciális áru a licene. Sajátos vonása, hogy az áruforgalomban tulajdonképpen anyagi formát nem ölt, hacsak a tervrajzokat, gyártási leírásokat, javítási-karbantartási, üzembe helyezési, kezelési leírásokat nem értjük alatta. Lényege nem a szokásos, az áruk kereskedelménél megszokott áru-pénz csere, hanem a szerződésben rögzített jogok kihasználása és a vállalt kötelezettségek betartása. A know-how fogalmát többféleképpen lehet értelmezni. Olyan, a gyakorlatban hasznosítható ismeretek tartoznak fogalomkörébe, amelyeket hagyományos formák nem védenek. Az áruforgalomban önálló vagy járulékos formában egyaránt megjelenhet, értéket képvisel, általában gyakorlatba vett vagy vehető műszaki, gazdasági, szervezési elvet, elképzelést vagy járulékos műszaki tudást, tapasztalatot, segítséget, adatot, módszert jelenthet, amely korlátozott szakmai körökben ismeretes, de sem részleteiben, sem egészében iparjog- védelmi (szabadalmi) oltalom alatt nem áll. A vevő ország, illetve vállalat oldaláról a vásárlás előnyei egyrészt mérhető másrészt konkrétan nem mérhető elemekből tevődnek össze: — elmaradnak a kísérletezéssel és próbálkozásokkal együtt járó, legtöbbször előre nem kalkulálható anyagi áldozatok ; — időmegtakarítás érhető el a világszínvonalat jelentő vagy ahhoz közel álló megoldás gyors felhasználásával; — az egyébként elkerülhetetlen selejt- gyártás o pontos gyártási tapasztalat átvételével kiküszöbölhető, — a licenciavétellel együtt járó know- how-vétel szcvatolja a késztermék jó minőségét; — a szervezés és tervezés módszerei is átvehetők; — a saját kutató-fejlesztő gárda más vonalra állítható; — a licencia önmagában is eredményezheti új értékesítési piacok megszerzését, így az értékesítési lehetőségek is bővülhetnek; — lehetővé teheti, hogy az átvett ismerethez kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység magasabb szintről induljon, s így hatásfoka is jobb legyen; — szakemberképzést és továbbképzést tehet lehetővé eddig nem művelt területeken, így az általános szakmai színvonal emelkedésének irányába hat; — rokon iparágakra is termékenyen hathat, exportképessé tehet cikkeket, amelyek eddig valamilyen összetevőjük korszerűtlensége miatt nem voltak exportképesek ; — a tudásbeli, színvonalbeli emelkedés valamilyen formában eredménynövelő hatású, de ezen túlmenően növeli az egyes emberek ismereteit, ezáltal későbbi befektetések takaríthatok meg; — hosszú távú kooperációs kapcsolatok kialakítását indíthatja el. A szellemi termékek eladásának, illetve vételének speciális formája a nemzetközi kooperáció keretén belül történő értékesítés is, amikor az adott esetek többségében az átvevő vállalat az általa gyártott licenc termékekkel egyenlíti ki a licenc adótól átvett szellemi terméket. Szakmai körökben általánosságban ismertek Magyarország licenc forgalmával kapcsolatos adatok. A korábbi évek szinte jelentéktelen forgalmához viszonyítva, jelentős mértékű fellendülés tapasztalható a qazdasági reform bevezetése óta. A fellendülést a vállalati kezdeményezőkészség fokozása mellett ielentős mértékben befolyásolják a különböző központi intézkedések, az azokon keresztül biztosított preferenciák. Mint ismeretes, a magyarországi gyakorlatban a licenc, illetve know-how vásárlások jelentős hányada kapcsolódik nemzetközi kooperációkhoz. Nem véletlen, hogy a kooperációk számának növekedése az elmúlt években együtt járt a szellemi termékek forgalmának növekedésével. A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI A MEGYE IPARÁBAN Hogy a megyében dolgozó ipari vállalatok nagy része felismerte az előzőekben kifejtett lehetőségeket és célszerűen is alkalmazta azokat, bizonyítják az egyébként általánosítható konkrét példák: EGYESÜLT IZZÓ GYÖNGYÖSI GYÁRA (EIVRT) Az EIVRT nagyvállalat —< a Híradástechnikai ipar más nagyvállalataihoz hasonlóan — meglehetősen szűk fejlesztési kapacitással rendelkezik. A félvezetőgyártás közismerten fejlesztés-igényes termékek közé tartozik. Ezen a területen a fejlesztés ráadásul rendkívül költséges és időben is hosszadalmas alapkutatásokkal párosul, amelyre Magyarországon nincs anyagi lehetőség. Jellemző, hogy ezen a területen még Nyugat- Európa élenjáró vállalatai is 4—5 évvel le vannak maradva az USA- hoz viszonyítva. A fenti okok alapján a közelmúltban sor került két külföldi gyártáseljárás alkalmazásba vételére a gyöngyösi félvezető tömeggyártásban. A Ge tűs diódák táras rendszerű szereié- sere nyugat-európai cégtől vásároltak gyártóberendezéseket és a gyártóberendezésekkel kapcsolatos know-how-t. A licencia hasznosításának kezdő éve 1974. Ezen gyártási eljárás alkalmazásával a tűs diódagyártás termelékenysége nagymértékben megnövekszik. Előzetes kalkulációink szerint a tűs diódák önköltsége mintegy 9 százalékkal fog csökkenni. Ugyancsak előnyös számukra, hogy a termelékenység növekedése következtében felszabaduló munkaerővel olyan gyártmányaik termelését tudják növelni, amelyek iránt a piaci igényeket eddig csak részben tudták kielégíteni. (Pl. Ge-Mesa tranzisztorok.) Az AD 161 nagyteljesítményű npn tranzisztorok gyártása 1971-ben indult meg Gyöngyösön az AD 162 npn típussal gyakorlatilag egyidőben (e tranzisztorok alkalmazása elsősorban ún. komplementer párban válogatva történik). Az AD 161 Tungsram konstrukció azonban nem elégítette ki maradéktalanul a követelményeket, nem volt 100 százalékban ekvivalens a nyugat-európai cégek azonos gyártmányaival, értékesítése sem bővülhetett ezért a kívánt mértékben. A gyártmánycsalád tökéletesítése érdekében a Telefunken cégtől megvásárolták az AD 161 tranzisztorok teljes gyártástechnológiáját. Az új technológiával kialakított tömeg- gyártás felkészítése megtörtént, indítása folyamatban van. Várható eredménye: versenyképesség a tőkés piacokon, növekvő gazdasági eredmények. A vállalat az ismertetettekhez hasonló módon, eddigi munkája során biztosítani tudta, hogy a félvezetőgyártás értékesítésének 65 százaléka export piacokon történik meg s új bevezetett eljárásai ezt a lehetőséget tovább fogják bővíteni a soronkövet- kező időszakban. KAEV 10. SZ. GYÁREGYSÉGE (EGER) A gyár gépgyártási tevékenysége 1969-ig csaknem kizárólag egyedi jellegű volt. Ma mintegy 90 százaléka nyugati kooperációban történik. 1967—68-ban hozták létre az első kooperációs kapcsolatot a nyugatnémet SUCKER-céggel, amelynek alapján korszerű textilkikészítő ún. írező- gépsor gépegységeinek gyártása indult meg a gyárban. így:
