Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - HAGYATÉK - Lénárt Andor: Tudósítás Eger város magisztrátusának 1816. évi ügyeiről
mniiiiiiiMiiiiiiniiiimimmiui'»>»»*<iii4inH«4>4»HuiiiimiUMmiiiHiui<t4HHimitiimiii LÉNÁRT ANDOR: iimuiin Tudósítás Eger város magisztrátusának 1 1816. évi ügyeiről f I 3 E A magyar nemzet történetében nem jelentős esztendő 1816. A megelőző öt évben is csak egy országgyűlés dátumát és két devalvációt jegyezhetett fel az események történetét megíró krónikás. Az Ausztria árnyékában meghúzódó ország szegény népe a világot lángba borító napóleoni események után csak a nyomor fokozódását érzi. A lipcsei csata diadaláról a főúri családok és a katonának vitt, s soha vissza nem tért jobbágyok családjának gyászából, s a nyomorék obsitosok elbeszéléséből értesült. A bécsi kongresszus táncoló forgatagáról s Európa térképét újra rajzoló tanácskozásairól nincs tudomása. Arról sem, hogy G. Stephenson gőzmozdonyt szerkesztett. — Ugyanolyan jobbágyi függésben él a vidék elmaradott népe, mint egy évszázaddal előbb. Ugyanolyan primitív eszközökkel dolgozik a keveset termő földjén, a szellemileg elmaradott földesurainak birtokán. — Az iparos ember kézműves mesterségét olyan eszközökkel és körülmények között miveli, mint ahogyan azt a török kiűzése után alakult, s Mária Terézia által újra jóváhagyott céhek szabályai számára előírták. A földesúri függés; a kultúrálatlan kisnemesi szellemi élet; primitív kézmíves munka; — az elmaradottságnak ez a hármas bilincse tartja merev kötésben Eger városát. A kettős földesuraság rendelkezik a 2570 szőlőbirtok gazdái és a több mint 600 adófizető iparos felett. A szellemi, kulturális életet csak a Lyceumot, a gimnáziumot, a szemináriumot és a kollégiumot befogó kör jelenti. — A haladó világ ipari terméke, manufakturális termelési módja nem jut el a város iparosaihoz, hogy azok példáján előre léphetnének; inkább az elmúlt század közepének állapotáért harcolnak a város polgárai; — egymás ellen a céhen belül: — a céhek egymással, az egriek az idegenekkel. Az, hogy milyen a gazdasági és kulturális élet színvonala, milyen a kereskedés, az iparos élet, a szőlőművelés q városban, az erkölcsi élet a soktemplomú érseki székhelyen, — az kitűnik azokból az aktákból, jegyzőkönyvekből, melyekkel a város magisztrátusának (tanácsának) foglalkoznia kellett. E közleményben ezekből adjuk közre az egy évre, az 1816. esztendőre jellemző eseteket. Január 5. Dorsmind Mátyás instanciáját, melyben elconfiscalt pálinkájának visszaadásáért könyörög, — elutasítja a tanács; — mert tudta Dorsmind, hogy idegen pálinkát a városba hozni tilos, mégis megtette, sőt a „tilalom törés nyomozásakor" ezt tagadta is. Ezen alkalmatossággal az időhöz képest a bőrtelen disznóhús fontját —,28 krj a bőrös pecsenyének fontját —,32 krj a nyers vékony szalonnának fontját —,45 krj a nyers középszerű szalonnának fontját —,54 krj a nyers vastag szalonnának fontját 1,— frt q száraz vékony szalonnának fontját —,51 krj a száraz középszerű szalonnának fontját 1,— frt q száraz legvastagabb szalonnának fontját 1 frt 6 krj a jó tiszta disznózsírnak itcéjét pedig 1 frt 30 krajcárra limitálja a tanács. Sturman Péter név alatt ismerős, de a valóságos neve Nagy Péter, — Csernely község plébánosának bizonysága és Lénárddaróc helység bizonyító levele szerint — római katolikus. Minthogy Eger városában házat vett, neki mind a házlevelet, mind pedig a polgári levelet az igaz, — Nagy Péter, — névre kiadják. Krivalszky Terézia Ns. Gajdátsy Gábor hitvese kéri, hogy Asztlajtner Rozáliának, „aki már szerentse várandó hajadon lány, a Tutorságban levő tsekély" 36 forintból álló jussát adják oda, hogy elkészíthesse stafirungját. (,,... agyi és más ruházatokat...") Utasítják Francz Józsefet, a tutort, hogy a pénzt adja ki a szerencse váró leánynak. Január 13. Felolvassák a káptalan úriszékének végzését a néhai Köpötzy Simon örökségének felosztásáról. — Az árvák sorsának intézését Pátzány János tanácsbelire és Korponay Mihály aljegyzőre bízzák. Január 19. Simon János főbíró jelenti, hogy a város lakosai által a város felszabadulására összegyűjtött 14 524 váltóforintot a kamatokkal együtt Schärpe Cirillus tanácsbeli és ősz János aljegyző gondviselésére bízzák. A kettős földesurasághoz írnak kérvényt, hogy a helytartótanács rendelkezése értelmében a kisvékák helyett a nagyvékák használatát engedélyezze, ahogyan ezt a környező vármegyék is használják. Január 22. A szőlőhegyekre állandó pásztorokat kell állítani, — határozta Eger város tanácsa. A pásztorok bére egyenként 150 frt és 12 véka búza. Ezenkívül mentesek a porciótól; kvártélyon katonát nem kell tartaniok; téli tüzelőjükre o gazdáktól venyigét kapnak. (Ezt számukra a hegybírók intézzék el. —) A hegybírók (ketten vannak) eddigi 50 frt fizetését 100-zal megszaporítják, így az 150 frt lesz. Január 24. A hegybírók felhoznak a tanács elé 23 állandó pász- torságra való embert. Ismertetik velük kötelességüket, majd felesketik őket. Szolgálatuk esztendeje 1816. február l ével kezdődik. („Pásztoroknak esztendejek.”) A 150 frt-os évi fizetésből előpénzül 10 frt-ot, és a 12 véka búzából előre 6 kilót kapnak. A „Normális Oskolák Tanítói Kérik Instantia által a Ns. Tanátsot", hogy ahogyan régebben (az 1787-ik esztendőben) deputátumban 15 kiló búzát kaptak, úgy most is kapják azt meg természetben. Azért, mert amikor ők a búza helyett kézpénzt kaptak, „a jó pénznek folyamattya voit”, akkor egy véka árát 1 frt 36 krajcárra redukálták... 160 forint fizetésük volt arany és ezüst pénzben. Most pedig váltócédulával fizetnek. A drágaság nagy, subsistálni lehetetlen; „a quartélypénzeket sem kapják úgy mint a zsellérek a városnak fizetik, hanem amint meghatórozta- tott in frt 30". A végzés elutasító. A kvártélyokkal kapcsolatban a földesúraságnak az a véleménye, hogy az olyan tisztviselők, akik az őket illető lakásokat nem lakják, a meghatározott kvártélypénzzel elégedjenek meg. Ugyanúgy a búzamegváltásért kapott pénzzel és az ekkoráig volt fizeté-
