Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 2. szám - JELENÜNK - A jubileum jegyében: Tudományos emlékülés

I A jubileum jegyében TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS EGERBEN* TmiiiiimiiiimMesewiwimtmmiiMmMimmmiimMinMwiiHiimiiiMmimMiiiiiiiiHMmwwmMimimrummMin Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tudomá­nyos emlékülést rendezett Egerben az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgatósága, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Kertészeti Egvetem gyöngyösi főiskolai kara. Az emlékülésen Friedrichné dr. Kovács Irén: A balodali mozgalom Heves megyében a II. világháború idején, dr. Nagy József: A nemzeti bizottságok szerepe a demokratikus élet kibontakozásában, Szecskó Károly: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ta­pasztalatai az egri járásban címmel tartott előadást. Dr. Dráviczky Imre referátumának címe: A kulturális forradalom Heves megyé­ben, dr. Hrabecz Józsefné: A munkásosztály helyzete Heves megyé­ben a szocializmus építésének időszakában — volt. Hodászy Mik­lós: A mezőgazdaság termelő erői fejlődése Heves megyében, dr. Tajti István: Az értelmiség eszmei, politikai arculata Heves megyében, míg Horváth Nándor: Az üzemi demokrácia fejlődésé­nek tapasztalatai Heves megye ipari üzemeibei — címmel tartotta meg előadását. A referátumok terjedelme miatt az emlékülés egész anyagát nem tudjuk olvasóink rendelkezésére bocsájtani, de egy-egy jellemző rész közlésével megkíséreljük elérni azt, hogy olvasóink — jogos elvárásuknak eleget téve — bepillantást nyer­hessenek az emlékülés munkájába. o i? o FRIEDRICHNÉ DR. KOVÁCS IRÉN: „1944 augusztusában már kénytelen az alispán beis- berni az agrárproletáriátus ellenállását, hogy a megálla­pított bérekért nem Hajlandók munkát vállani. Különösen nagy napszámbéreket fizetnek Gyöngyös és Eger városok szőlőtermő területein — írja beszámolójában —, a mun­kafegyelem romlott. A munkások a gabonaárak alacsony- sága miatt a részes cséplési munkákat sem vállalják. Több helyen hatósági kirendelésre volt szükség. A vármegye területén a tavasz folyamán 600 munkás lett honvédelmi munkára kirendelve, 8 gazdasági cseléd pedig kényszer­szerződtetéssel alkalmazva. A hatósági kényszer és a csendőrség nyomására si­került tehát csak elérni, hogy a munkások leszerződtek. Komoly ellenállásra került sor Egerbakta, Füzesabony, Demjén, Kerecsené, Egerszólát, Egerszalók községekben, ahol a munkások szervezetten megtagadták a feltételek aláírását. Az itteni dolgozók közül kétszázat internáltak, illetve kényszerszerződéssel alföldi nagybirtokokra vittek dolgozni. A munkakényszerrel szembeni ellenállást mutatja a Heves vármegye Hivatalos Lapjában folyamatosan meg­jelenő „ismeretlen helyen tartózkodók ügyében kiadott körözések”. A növekvő ellenállást a megyében is fokozott terror­ral akarták megfékezni. A Heves vármegye Hivatalos Lapja 1944. augusztus 5-i jelentése közli „Galyatetőn csendőrkülönítmény felállítását", mely szerint a különít­mény működési területéhez Mátraszentimre nagyközség és Bagolyirtás lakott hely is hozzátartozott, azonkívül az er­dőbe vonuló katonaszökevények, munkások üldözését kap­ta feladatul." DR. NAGY 1ÓZSEF: „A nemzeti bizottságok a felszabadulás utáni hóna­pokban lényegében magukban egyesítették a törvényhozói és végrehajtói hatalmat, szerveket és intézményeket hoztak létre, személyeket neveztek ki, vagy mozdítottak el. Eger november 30-án (1944 — a szerk.) szabadult fel a német megszállás alól, de a front még december 23-án is Szarvaskő alatt állt. Ennek ellenére már december ele­jén megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szerve­zete, majd december 18-ón megjelentek a városban a Függetlenségi Front képviselői, s az egybegyűlt demokra­tikus személyek határozata alapján Egerben is megalakí­tották a nemzeti bizottságot. Az egri nemzeti bizottság december 18-án a megalakulást bejelentő elvi deklaráción túlmenően nem hozott olyan hatósági határozatokat, ame­lyek változást jelentettek volna a város, vagy megye éle­tében. A megalakult nemzeti bizottság — amelynek mun­kájában kezdetben a kommunisták, szociáldemokraták és kisgazdák is részt vettek — december 22-én már ismét ülésezett, s ezen az ülésen bontakoztak ki inkább a nem­zeti bizottság működésének körvonalai. „A nemzeti bizott­ság határozatilag kimondja, hogy mindaddig, amíg köz­ponti kormány a felszabadult országrészeken rendeletéinek érvényt tud szerezni, a nemzeti bizottság Heves vármegyére és Eger városára jogforrásként működik”. Az egri nemzeti bizottság létrejötte után csakhamar megalakultak a községi nemzeti bizottságok is. 1945. ja­nuár 2-ón Szabó Istvánnak, az ideiglenes nemzeti kormány kiküldöttének jelenlétében alakult meg a gyöngyösi nem­zeti bizottság.” SZECSKÓ KAROLY: ,,A megye átszervezésének folyamatát négy szakaszra bonthatjuk: az első szakasz 1959 elejétől március köze­péig, a második szakasz 1959 őszétől 1960 tavaszáig tar­tott. A harmadik szakasz 1960 nyarán volt. A negyedik szakasz 1960 ősze és 1961 január vége közé esett. A járás átszervezésének érdekessége, hogy annak be­fejezése több, mint két év alatt ment végbe. Az átszervezés első szakaszában a járásban öt ter­melőszövetkezeti község és 8 új termelőszövetkezet alakult, egy nedig felfejlődött. Az átszervezés második szakaszában 1959 ősze és 1960 február eleje között 12 új termelőszövetkezeti község jött létre. Az új termelőszövetkezetek száma 7 volt. A har­madik szakaszban négy községet kollektivizáltak A befe­jező szakaszban egy új termelőszövetkezet alakult, hat pe­dig felfejlődött. A járás településeinek kollektivizálásában helyi és külső erők egyaránt részt vettek. Számos település átszer­vezése azonban csak helyi erőkkel történt. Ez olyan helye­ken ment végbe, ahol ipari üzemek voltak, vagy a telepü­lésen sok ipari munkás élt, bár ipari üzem nem volt. Az átszervezés vezetőereje a párttagság volt. A szer­vezés elindítását jelentő pártvezetőségi üléseken és tag­gyűléseken megvívott csaták után a járás párttagjai egy törpe kisebbség kivételével a szervezés aktív harcosai voltak. DR. DRÁVICZKY IMRE: „Tovább fejlődött a megye közművelődési hálózata, több lett a művelődési otthon, a könyvtár, a könyv, a mú­zeum, a sajtótermék és ezzel együtt a könyvtárbajáró, a múzeumlátogató, az újságolvasó ember. A 60-as évek­ben futotta be hódító útját a kultúrtechnika nagy vívmá­nya: a televízió, ugyanis előfizetőinek száma 10 év alatt — 1960—1970-ig — több mint tizenhétszeresére növeke­dett. Térhódításával megváltozott a közművelődés struk­túrája, megnőtt a tévénézők, a rádióhallgatók, a könyv­olvasók és könyvvásárlók száma, s ugyanakkor csökkent a mozi- és színházlátogatóké. De a dolog lényege, ahogyan azt Lenin tanította, nem az, hogy hogyan jut el valaki a szocialista kultúrához, hanem az, hogy eljut hozzá. Ha a párt, a szakszervezet, a KISZ és más társadalmi­politikai szervek iskoláira és tanfolyamaira gondolunk, az önképzést folytatók tízezreire, akkor joggal elmondhatjuk, hogy a tanulás megyénkben is valóságos népmozgalom jelleget öltött. Ha ezek után azt mondjuk, hogy Heves megye 2 fő­iskolájával, 12 középiskolájával, 12 szakmunkásképzőjével, 161 általános iskolájával, művelődési otthonaival, könyv­tárhálózatával, múzeumaival stb. az országos átlagnak megfelelő szinten áll, akkor tudni kell, hogy ez az orszá­gos átlag nemzetközi szinten is jó minősítést jelent." '(összeállította: Kaposi Levente)

Next

/
Oldalképek
Tartalom