Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Tóth Miklós: Vasút a föld alatt
.....................................•••■>« :.. .»■ •' • • S * * * I TÓTH MIKLÓS*: . ■ 5 » £ Vasút a föld alatt [ £ 1 c Az Eger városán | keresztülhaladó vasútvonal [ s § áthelyezésének komplex hasznosítása IlmillUNHMIMtniUMtlfHIHniMllHIUlMlltlIlllimiMIIMUUMMMtUlimMiMltillltMIIMUmiMOMMIIIItKfmMIMIMilltlI Gyokran volt alkalmam lótni, hallani a putnoki vonalon a hegyre ziháló mozdonyokkal kapaszkodó, s nemegyszer megállni kényszerülő vonatokat, mivel o vasút mellett lakom. 1969—1972. között a Budapesti Műszaki Egyetem megbfzásából a város építésföldtani térképezésén belül én végeztem a vízzel elárasztott pincék színlelőinek időszakos leolvasását. E két — számomra döntő — körülmény indított a megoldás keresésére. Két évig tartott az ötlet formálódása, mígnem volt, aki meghallgatott és biztatott o megírásra. A század elején épített Eger—putnoki vasútvonalnak a városon keresztülmenő szakasza az építés idején sem aratott általános tetszést. Ha ma megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy ez Eger egyik nagy gondja és a MÁV-nak Is rendkívüli terhet Jelent. Ugyanakkor teljesen Irreális gondolat lenne a személy- és teherszállításnak közútra történő átterelése. Gazdasági kihatásán túl (útrekonstrukció, üzemeltetés), a Bükk tagolt terepét figyelembe véve, szinte megoldhatatlan feladatot Jelentene ez. A növekvő teher- áru-szállftás és a dieselesftés várható bevezetését jelentős pályafelújításnak kell megelőznie. Mivel a városon keresztül haladó szakaszból 3—3,5 kilométer kedvezőtlen terepen fut, ez nagy gondja lesz a MÁV-nak. Sokak véleményét és gondolatát is megfogalmazva mondom: o vasutat, ésszerű megoldással, úgy, hogy mégis legyen — a jelenlegi vonaláról ki kell telepíteni. A vasútvonal áttelepítésének jovosolt módja egyszerűnek tűnik; áttételeinek hosznát is figyelembe véve úgy vélem: a legolcsóbb. A főpályaudvartól a felnémeti Zugópatak melletti törmeléklerakó helyig, a jelenlegi vonalon a pályát és minden csotlokozá létesítményét felszámolva, e két pont között új nyomvonalon kellene vasutat építeni. ÚJ VASÚTVONAL A jelenlegi vonalszakosz megszűnése az alábbiakat eredményezné: 1. Nagy beépíthető területek szabadulnának fel, melynek legjelentősebb tétele az északi (Csebokszári) lakótelep keleti, északi és nyugati továbbterjeszkedése. Figyelembe véve, hogy a század végére városunk 80 000 főt fog *A számok, a tények racionalizmusa som lohet mentes a néha abszurdumnak tűni merész szárnyalástól. E tanulmány szentijének legfőbb érdeme, mindezek mellett aggódó és töprengi tervezni akarása a város holnapjáért. Ezért Is közöttük írását. (A szerit.) számlálni, de felső határként a százezres lélekszóm m elfogadott, akkor lakótelepi beépítésre kedvezően alkalmas területként a Rákóczi út két oldala jöhet számltásbo, mintegy 1,5—2,5 négyzetkilométernyi területen. A Rákóczi út keleti oldalán, a felszabaduló sík területen nagylokáhátas építkezést lehetne elvégezni (az északi lakótelep tervezett területét is kibővítve), de a keleti lejtőkön kertvárosi jellegű beépítésre is lehetőség nyílna. Az új vasútvonal megépítése után, felszámolva a ma még üzemelő kisvasutat, a Rákóczi út nyugati oldalán a keletihez hosonló beépítésre alkalmas terület szabadulna fel az Eger patak szabályozása után. 2. A vasútvonal, és ezzel együtt a sorompók megszűnte gyorsítaná a városból kiáramló közlekedést NoszvaJ, Ostoros és Andornaktálya felé, de ez a belső közlekedésben is könnyítést jelentene. (15 szintbeli kereszteződés szűnne meg.) 3. Megnyílna a lehetőség a vár további rekonstruálására (éppen a korábbi vasútépítés során tönkretett részeken). Itt a történelmi, erkölcsi, érzelmi indítékon túl városképi, városegészségügyi tényezőket is figyelembe kell venni. A város belterületének egyetlen (igazi legális) sze mét lerakóhelye a vár környéke. Ne sajnálja senki a fáradságot, nézze meg, hogy hazánk egyik legdlcsőbb történeti emlékének alapos megtekintésekor mit is lótnák az idelátogatók. , 4. A MÁV megszabadulna mintegy 3—3,5 kilométernyi kedvezőtlen terepen futó és gyenge alépítményű vonaltól. A Tihamér állomás és a Vármegálló között ugyanis 40 méter a szintemelkedés. 5. Jelentősen csökkenthetné a MÁV a tolatóparkjót, o készenléti mozdonyok számát, mivel az új pályaszakaszon szükségtelenné válna a „rásegítés". A javasolt vonalszakasz megvalósításából származó előnyök: 1. A vonalhossz kettő kilométerrel megrövidülne. 2. A kedvezőtlen terepen futó, gyenge alépítményi), nagy talphágású szakaszt; kedvező terepen futó, jó olépft- ményű, ideális (3/1000) talphágású szakasz helyettesítené. 3. Nagy élettartamú, kis költséggel fenntartható, közúti balesetektől mentes pályát nyerne a MÁV. 4. Az előkészületi stádiumban levő új, nagykapacitású teherpályaudvar telepítési gondja tovább egyszerűsödne. 5. A vasút jelenlegi szállítási rendje alapjában megváltozna, hiszen csak egy rendező-teherpólyoudvarro lenne szükség. Ma — ugyanis —, ha Füzesabony felől o városba érkezik egy olyan teherszerelvény, melynek rendeltetési helye történetesen Bélapátfalva, akkor leegyszerűsítve a következők történnek: a szerelvény beérkezik a rendszerint zsúfolt pályaudvarra, majd innen ellenkező irányú mozgatással áttolják Tihamér állomásra. Ha hosszú és erősen terhelt a szerelvény, akkor esetleg két részletben Indul tovább rendeltetési helye felé, a tolatómozdonyok segítségét is igénybe véve. Mindez természetesen a Bélapátfalva felől érkező szerelvényekre is érvényes. Az új nyomvonalon keresztülmenő szerelvényeknek minderre nem lesz szükségük. 6. A főpályaudvart — mivel ott megszűnne a tolatás, a rendezés, teherlerakás — jelentős terület-, és létesít- ménycsökkentéssel állomási rangra lehetne minősíteni. 7. Utoljára hagytam, bár jelentőségét tekintve talán legelői kellett volna említenem a következőket, de ennek kihatása többszörös áttételekben jelentkezik, így foglalása is nagyobb teret igényel. Arról van szó, hogy Eger városának rendkívül nagy gondot jelent az évszázadok során kialakított pincerendszer. Az 1930-as évektől kezdődően fo kozatosan, az utóbbi években pedig rohamoson efvlzesed tek. Ennek fő oka a riolittufa rétegvizeire telepített kutök használaton kívül helyezése. Az elvizesedés nem egyszerűen a pincék használhatatlanságát jelenti, hanem az üregek környezetében levő nedvszívó kőzetben olyan elváltozások jönnek létre (átalakítva ezzel a kőzet ásványos összetételét), melyek térfo gatnövekedéssel és az eddigi szilárdság Jelentős csökkenésével járnak. így a kőzet a legkedvezőbb terjeszkedési irány — a nyitott üregek — felé indul meg. Ez egyszerű formájában a pincetető pergését, leveles hullását, kisebb
