Hevesi Szemle 2. (1974)
1974 / 1. szám - IRODALOM, MŰVÉSZET - Dargay Lajos: A művészet funkciója és a technika-tudományos forradalom (tanulmány)
^1II • ■llllltflllllllfllllflllltlllllllllillllllllf Ili fll9IWI9IITt(lllll(IV1ll«llllllllllllllVllíllllllll9l1IV Illt11lllll11lll(lll>llllll ftlDLlftl Hill IIIIIIIIIIIH tltaillllllt 11' 1.1 M J11 W III111IJ 1111H 111 ^11 l'l IIJ I! I i£IJ fj lllltJHlliiQllllIlllllllMVIZIIÜtltltltflllllltillllUlllllli; IHJI IJIII£ 1 DARGAY LAJOS: " j | ..... A művészet funkciója I é s a technikai-tudományos forradalom A kinetikus művészet a technika fejlődésének egyenes következménye. A következőkben tehát olyan értelemben fogunk a képzőművészetről beszélni, mint amely megfelel a technikai-tudományos és társadalmi forradalom eddig kialakult törvényszerűségeinek és amely lényegét tekintve mindezzel elválaszthatatlanul kapcsolatos. Ezeken túl a művészetet nem redukálja a technikai folyamatok racionális természetéhez, hanem az összekötő kapcsot jelenti az egyén és a társadalom számára is a fejlődéshez és a kor tudományos-technikai eredményeihez. Tudjuk, hogy mennyi problémát jelent a technikai haladás által kialakult helyzet, kezdve az úgynevezett elidegenedéstől egészen a környezetvédelemig. Be keli tehát látnunk, hogy egy olyan értelmezése a művészetnek, mely a kor technikai és tudományos eredményeit kívánja a szubjektív megismerhetőség hétköznapi lehetőségei közé sorolni, csak pozitív törekvés lehet. Mindezeket az alapvető elviideológiai szempontokat előre leszögezve ismerkedjünk meg a kezdetekkel és a már meglévő eredményekkel. Először is a képzőművészeti kifejezés legfontosabb elemét a tér-ábrázolás, érzékeltetés új formáit kell megvizsgálnunk. Az első, lényegesnek ■tekinthető változtatást a tér ábrázolásában és értelmezésében, — szemben a reneszánsz illuzionisztikus ábrázolással — a XIX. század végén az impresszionisták munkássága hozta létre. Az impresszionisták képein eltűnik a zárt, kockán belül euklédesi geometria törvényszerűségeire épült, az enyészpontba szerkesztett tér érzékeltetése. Helyére lép a szín, a színfoltok egymáshoz viszonyított téri helyzete. A színek viszonyában feloldódik a kép rajzossága, eltűnik a vonal, feloldódik a hagyományos szerkezet. Ennek az alkotói módszernek megfelelően a téma is forradalmat jelent a festészetben, hiszen az új elvek a szabad természetbe viszik az alkotókat a műtermek zárt, belső világából. Kiteljesedik a romantika Delacroix kezdeményezte témaváltásának érlelő, indító szakasza. A szabad, külső „plain air” világa egyenesen juttatta el a művészeket a festőiskolák akadémikus világától, az automatikusan beidegzett ábrázolási módtól a természet mind tudatosabb megfigyeléséig. Ezek az új felfedezések szemben álltak a korábbi, klasszikus ábrázolás lehetőségeivel. Seurat és a többi festő kutatási területének fő részévé vált a szín fizikai tulajdonságainak új, de még korántsem tudományosnak nevezhető vizsgálata. Színelméleteiket, a később nagy fejlődésnek induló szín-fizika eredményei nélkül kellett megalkotniuk. A szobrászatban Rodin tette meg az első lépéseket a tér új értelmezésében és ábrázolásában. Szobrainak végtelen érzékenységgel mintázott- felületén a vibráló, táncoló fény valósággal feloldja a síobor zárt tömegét, kompozícióinak ritmusát a valóságos mozgás érzetéig fokozza a szoA szokatlanul újszerű tetőmegoldást „széppé” teremti az első látásra élesen észrevehető funkcionalitás. A belső terek minnél jobb megvilágításának feltétele a hagyományos tetőmegoldások helyett újat követelt. bor felületén megcsillanó fények tudatos „kijátszása”. A posztimpresszionista művészek továbbfejlesztették és megpróbálták rendszerbe foglalni a megtett számos kísérletet. Az impresszionizmus mindent feloldó fény- és színtobzódásától meg kellett menteni a természet valóságos elemeit; a tárgyakat. Veszélyben forgott ugyanis a határok nélkül ábrázolt térben a tárgyak valóságos tulajdonsága, a térkitöltés, a plaszticitás. Az impresszionista ered- ; ményeket megőrizvé, de a tárgyak jelentőségét, térbevetülését, tehát természetes ' tulajdonságaikat kihangsúlyozó, új alkotó ábrázolási formákat kellett teremteni. Ennek felismeJOSÉ LUIS SERT: Kiállítási csarnok Maeght — alapítvány Saint — Paul de Vence
