Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 3. szám - LEVELESLÁDA
Gondolatok a műszaki könyvekről A műszaki szakemberek, kösse őket hivatásuk az ipar, vagy kutatás bármely területéhez, örömmel tapasztalják, hogy munkájukat segítő, új információkat nyújtó műszaki könyvek egyre nagyobb választékban és példányszámban jelennek meg. E könyvek segítő szerepe a mindennapi munkában vitathatatlan, hiszen azon túl, hogy a lexikális tudásanyog könnyen elérhető tárházai, sok esetben olyan új ismereteket nyújtanak, melyeket a világ valamely más országában nagyszámú és jól felkészült kutatógárda hozott létre és telt közzé. A külföldi és belföldi technikai, műszaki újdonságok, elvek megismerése, gyakorlati alkalmazása népgazdasági érdek, a fejlődés, a gyorsabb haladás eszköze. Nem hanyagolhatok el azonban a közvetlen, egyenes felhasználáson túl jelentkező értékek sem, mint amilyen a műszaki intelligencia növekedése, a bennünket körülvevő világ egyre szélesebb megismerése. Ezért is gondolhatunk vissza nagy örömmel a most már rendszeressé váló, évenként megismétlődő Műszaki Könyvhónppra, mely alkalmakra a Műszaki Könyvkiadó Vállalat mindig szép számmal jelentet meg új könyveket az érdeklődő olvasótábor igényeinek egyre jobb kielégítésére. Az örvendetes és kedvező tendencia ellenére sem mehetünk el azonban szó nélkül néhány, évek óta visszatérő jelenség mellett, Azért tesszük szóvá ezeket, mert talán olyan kérdéseket érintünk amelyre könyvkiadásunk nem figyelt fel eléggé, vagy eseteleg nem is tud róluk, pedig az iparban, ezen belül is a konstrukciós, műszaki fejlesztési tevékenységet végző mérnökök, technikusok számára igen komoly gondot okoznak. A műszaki könyvkiadványok — mint ahogy az ismertetők, tájékoztatók sokszor teszik — három nagy csoportba oszthatók: alapfokú, középfokú és felsőfokú könyvek. Ez a megkülönböztetés általában az alkalmazott matematikai apparátus szintjét jelöli, azaz milyen szintű felkészültséggel kell az olvasónak rendelkeznie ahhoz, hogy az egyébként szakmájába vágó könyvet megérthesse. Természetesen emellett az adott szakma megfelelő előismeretei is szükségesek. A fenti csoportok talán egyikébe sem sorolhatóak a táblázatok és képletgyöjtemények könyvei, amelyeknek a lexikális tudós tárolása és rendszerezése a feladatuk. Ezek egyre nagyobb számban jelennek meg, és a legkülönbözőbb szakterületek dolgozóit segítik munkájukban. A műszaki fejlesztéssel foglalkozó mérnökök nagy része munkája során általában a felsőfokú kategóriába eső műszaki szakkönyvek segítségét igényelné. Ezek között azonban nagyon kevés az olyan kiadványok száma, amelyek felhasználásával hatékonyan, gyorsan és olyan biztonsággal lehetne tervezni, hogy a fejlesztőmérnökök kikerüljék a tisztán elméleti alapokból kiinduló úttörőknek oly sokszor kijáró buktatókat. A megjelenő felsőfokú szakkönyvek nagy része ugyanis tisztán elméleti kérdésekkel foglalkozik. Természetesen ezek hasznos, és sokszor mGgas szintű, tudományos értékű munkák, amelyeket az elméleti szakterületeken dolgozó egyetemi és kutatóintézeti munkatársak nagyon jól tudnak hasznosítani. De az iparban dolgozó mérnökök számára a gyakorlattal sokkal szorosabb kapcsolatban levő, leegyszerűsített számítási eljárásokkal rendelkező és az alkalmazhatóság határait is megszabó szakkönyvekre lenne szükség. Ez nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a tervezés biztonságosabb, gyorsabb és lehetőleg optimális legyen. Ennek fontossága különösen napjainkban nagy, amikor hazánkban a számítógépek elterjedése még nem oly mérvű, hogy országos szinten beleszólhatna a gyártmányfejlesztés! idők csökkentésébe, külföldi versenyképességünk megteremtése, ill. megtartása ugyanakkor a gyors és hatékony fejlesztésen múlik. Az iiyen jellegű könyvek anyagának előkészítése, megírása, tudjuk, nem egyszerű dolog. Az iparban dolgozó vagy az iparral szoros kapcsolatban álló kutatóintézeti szakembereknek, vagy alkotócsoportoknak sok éves, talán évtizedes munkája szükséges a témagyűjtéshez. A kezdetben teljesen elméleti alapokon végzett tervezések eredményeit behatóan meg kell vizsgálni, a sorozatgyártás nagyszámú kontroll méréséből, az elmélet és gyakorlat összevetéséből egyszerűbb, a fejlesztési munkában jó! alkalmazható tervezési sémákat, számítási módszereket kell kidolgozni. Ez a munka a benne résztvevőktől természetesen magas fokú elméleti felkészültséget is megkövetel. Ezek a tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy hazai szerzőktől igen ritkán jelennek meg ilyen munkák, de talán a megfelelő ösztönzés hiánya is teszi ezt. Mindenesetre, könyvkiadásunknak nagyobb figyelemmel kellene kísérni a külföldön megjelenő, a fejlesztés területén dolgozó mérnökök igényeit jobban kielégítő műveket, hiszen az iparilag magas szinten álló országok nagy kutató laboratóriumai és gyárai bizonyára számtalan, a mi gyakorlatunkban is jól hasznosítható kiadvánnyal, könyvvel rendelkeznek. Ezek magyar nyelvű kiadásai is segítenék mérnökeink munkáját. VARHELYI FERENC 57
