Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 3. szám - A HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Hekli József: Emlékezés Vlagyimir Majakovszkijra

................................................................................. 1 HEKLI JÓZSEF: I „ Versem eléri a messzi századokat ” I I Emlékezés Vlagyimir Majakovszkijra j 1893-ban — tehát 80 éve — született Vlagyimir Majakovszkij, a szovjet-orosz líra egyik különleges tehetségű és hang­vételű reprezentánsa. Ma már nemcsak a forradalmi szov­jet költészet megteremtőjét, hanem első igazi klasszikusát is tisztelhetjük benne. Első irodalmi jelentkezésétől kezdve Majakovszkijra irányult a közfigyelem. Bátor harsánysága, döbbenetes köl­tői képei, merész formai újításai, s mindezeken felül kirívó öltözete és sokszor meghökkentő modora heves irodalmi és politikai viták forrásául szolgáit. Sokan élesen támadták, még többen rajongva üdvözölték. Robbanásszerű jelenség volt, sodró és fenyegető, más­kor kihívó és lázadó. Elegáns szemtelenséggel ugyanakkor ellenvetést nem tűrő keménységgel félredobta a hagyomá­nyos motívumokat és formákat, és a maga alkotta gondo­lat- és formavilágot tette helyükbe, örök nyugtalanság, lá­zas tevékenység jellemezte, nem tudott várni és megalkud­ni, mindent azonnal és rögtön akart. A maga képére gyúrt mindent, amit használhatónak ítélt a régiből, elmosta a ha­tárokat a műfajok között, merészen vegyítette a lírait a sza­tirikussal, a balladáit a cirkuszival. Nagy korszak különös varázsú krónikása volt, aki szer­telen természetével is érzékenyen igazságos és mélyen őszinte tudott maradni. Lírája és stílusa hosszú időkre meg­szabta a szovjet költészet fejlődésének útját, s művészeté­ből iskola nőtt ki. Számtalan lírikus — mind a mai napig — példaképét és mesterét látja Majakovszkijban. Életútja rendkívül színes és változatos. Egy kicsi grúz faluban született, majd apja hirtelen, korai halála után családja Moszkvába költözött. Még nincs 15 éves, mikor belép a bolsevik pártba, röpiratokat terjeszt, többször le­tartóztatják, festészettel próbálkozik, a színpaddal is kacér­kodik, futurista kiáltványt szerkeszt, agitál, szervez, az októ­beri forradalom lelkes híve, verseit szavalják országszerte, a Balfront c. folyóirat alapító tagja, Picassóval és Cocteau-val találkozik Párizsban, rengeteg folyóiratban publikál. Egészen fiatal ember, mindössze 37 éves volt Maja­kovszkij, mikor megvált az élettől, de a nem egészen négy év­tized is elégnek mutatkozott ahhoz, hogy nagyszerű törté­nelmi események aktív harcosa és lángszavú szószólója le­hessen, a világ sok országában — még Amerikában is — megfordulhasson és kipróbálhassa nem mindennapi tehet­ségét majd mindegyik irodalmi műfajban. önéletrajzában így vall magáról: Költő vagyok. Ez bennem az érdekes. És erről írok. Minden egyébről csak ak­kor, ha már szóvá ülepedett. Majakovszkij költői pályája a futurizmus jegyében in­dult századunk'második évtizedének a legelején. Ez idő tájt ismerkedett meg David Burljukkal, a közismert futurista költő-festővel, aki a „fésületlen és mosdatlan.de érdekes és jóképű, apacs-arcú, hórihorgas fiúban", új, fiatal barátjá­ban megérzi a költői vénát és lelkes támogatója lesz. Az érett Majakovszkij önéletrajzi írásaiban meleg barátsággal emlékezik vissza első mesterére és támaszára, „örök szere­tettel gondolok Dávidra. Nagyszerű barát. Igazi tanítóm. Burljuk tett költővé. Felolvasott nekem franciákat meg né­meteket. Könyveket nyomott a kezembe. Járkált és be­szélt vég nélkül. Egy lépésre sem engedett el. Napi ötven kopejkát adott. Hogy írhassak és ne éhezzek.” Részt vesz Burljuk és Hlebnyikov társaságában a Pofon a közízlésnek című futurista gyűjtemény összeállításában. ?/­Első lázadó hangú, futurista ízű verseivel, formabontó me­taforáival, izgalmasan újszerű szóképeivei is tiltakozni kí­vánt a maradiság, az elsekélyesedett kispolgári irodalom 'ft/Q otO/ík c-ts / ClXto-P c . </ Pf (//.1 < & t / /■</-/Cl--'yf tí.yjl S?CO Cyf-O^U/ Üyfus cf /üe , á/zv fefEt? cf C-f JlA £ ffff IÁ*.* cf ff ex. O /tó & V . Az „Erről” című poéma tisztázata Majakovszkij kézírásával. ellen és célba vette a megkövesedett hagyományokat, a langyos, unalmas középszerűséget. Több fiatalkori művé­ben a groteszk hasonlatok, a dinamikus, expresszív képzu- hatagok, a játékos formák még háttérbe szorítják a mélyebb 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom