Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 3. szám - JELENÜNK - Mentusz Károly: Az egri borok piaci "prognózisa" (tanulmány)
területére. A termelési, felvósórlósi és értékesítési adatsorok alapján közzétett értékelő elemzést a következő információ-forrásokból merítették: 1. Évkönyvek összesített statisztikai adatai. 2. Időszaki dokumentációs kiadványok. 3. A megyékről készült statisztikai jelentések. 4. Nem publikált, de erre a célra összeállított és beszerzett különböző információk. A lakosság információit a piackutató intézet postán szétküldött kérdőíveken gyűjtötte össze. Az idegenforgalmi központokban és nagyobb városokban - mint Eger, Debrecen, Miskolc, Salgótarján — a lehető legszélesebb tájékozódás érdekében interjuerek személyesen másfélszáz vendéglátóipari egység, üzlet, illetve élelmiszer-kiskereskedelmi bolt vezetőjének véleményét kérték ki... Minőség, fajtajelleg és a piaci értékítélet A visszaérkezett több mint hétszáz kérdőív, valamint a személyes interjúk alapján megállapították, hogy a jövőben más hazai borokkal együtt az egri borok kínálata is növekszik majd a piacon. A termelés trendje emelkedő irányzatot mutat. így a „prognózis” szerint élesedik a verseny az eladók között. Ezért a termelői feldolgozásnak és közvetlenül az értékesítésnek két alapvető célja lesz: 1. Növelni az értékesítésben is a termelői érdekeltséget. 2. A választék növelésével pedig javítani kell a lakosság jobb borellátását. Ilyen körülmények között az egri borok termelésében is még nagyobb fontossággal lép elő a fajtajelleg, a minőség és a másik oldalról pedig a piac értékítélete. A legfontosabb tehát a jövőben a fogyasztói szükséglet kielégítése. A márkatudat, a borok tájjellegének ismerete a felmérés tapasztalatai szerint fontos vásárlói ösztönző. „A fogyasztók zöme magától a bortól, a bor minőségétől, a fajtától, jellegétől teszi függővé, hogy közülük melyik kerüljön étkezéskor az asztalra ..." A feldolgozott statisztikai adatokból megállapították, hogy „ ... az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság palackozott boraiból az élelmiszer kisker. vállalatokat 72 százalékban, a vendéglátóipart 86 százalékban, a fogyasztási szövetkezeteket pedig 74 százalékban látja el ... Hordós borokból a piaci versenyben tehát nagy jelentőségű az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság tevékenységi köre....” Mint kiderült a városok közül különösen Miskolc és Debrecen ellátásában. A megkérdezett vállalati és szövetkezeti vezetők szerint az „Egér-Gyöngyös vidéki Pincegazdaság területén mintegy kétszázalékos növekedés várható a minőségi hordós borokból, amely a növekvő idegenforgalom, a növekvő igények, .......a növekvő választék bővülésének és a min őség javításának eredményeként várható ... A palackozott minőségi borok száma és választéka tehát növekszik ... A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban levő élelmiszerbolt-vezetők közül 93-an a következőt írták: „Asztali borokból a legnagyobb választékot az Egér-Gyöngyös vidéki Pincegazdaság területén, Tatabányán, Pécsett és Debrecen- bet találjuk .... A palackozott összkínálat alapján az Egér- Gyöngyös vidéki, budapesti, debreceni és pécsi boltok kínálják a vásárlóknak a legtöbb fajta bort....” Azt is megállapították, hogy „a minőségi borok közül leginkább a Debrői hárslevelű, az Egri bikavér, az Abasári rizling szerepel a pincegazdaság fogyasztói területén .. . .” A legtöbb vörösbort az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság körzetében igénylik a vásárlók. Figyelemreméltó az is, hogy a palackozott egri vörösborok igen közkedveltek Budapesten. A legkevesebb vörösbort viszont Badacsony vidékén vásárolják ....” Növekvő palackozás=kulturált borfogyasztás Hetvenkét megkérdezett üzletvezető válaszából kitűnt, hogy ............mintegy 16 féle bort tartanak rendszeresen. Az eg ri borokból kétféle hordóst és 18 féle palackozottat. Ez országosan is a legmagasabb ... A vendéglótóipari egységekben tehát a palackozott borok iránt nőtt az igény. Az üzletekben leggyakoribbak a mecseki, a budafoki, az Egér- Gyöngyös vidéki és a badacsonyi borok. A legtöbb palackozott minőségi bort, 73 százalékban a Mecsek vidékén, 54 százalékát Eger—Gyöngyös vidékén, 53 százalékát pedig Badacsonyban adták el . ..” A felmérés tapasztalataiból összességében megállapítható, hogy a növekvő idegenforgalommal együtt az igények még fokozottabban a minőségi, tájjellegű borok felé irányulnak. így a minőségi borok egyre szélesebb választékban kerülnek piacra, ezzel párhuzamosan viszont a pecsenye-, de a következő években különösen az asztali borok kínálata csökken. A palackozott borok iránti keresletben „eddig legjobb vélemények — hangzik a jelentés — az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság tevékenységéről gyűltek össze. Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság jó partner, kiváló minőségű borai nagyon kedveltek, kimagaslóan a legjobb szállító...” A megkérdezett boltvezetők véleménye szerint, a mindinkább tért hódító kulturált borfogyasztásban növekszik majd a palackozott borok forgalma, amit az életszínvonal emelkedésével a borok választékának bővülésében, a borok korábbinál alacsonyabb fogyasztási árban és a borok minőségének javulásában jelöltek meg... Egri újítások a borkereskedelem színvonalának^javítására Az Országos Piackutató Intézet által készített felmérés során, a szétküldött kérdőívekre sokan felírták javaslataikat, elképzeléseiket. Ezek közül idézünk néhányat. ,,....A vállalatok többsége állandó cikklista biztosítását kéri, amelyben részletesen felsorolják az egyes pincegazdaságoktól beszerezhető borfajtákat... A címkéken legyen bővebb utalás a tájjellegre, a borfajtára - édes, száraz, az ízesített boroknál pedig az ízesítés módjára — fűszeres, vaníliás, narancs ízű stb ... A szállítók megbízottjai a kereskedelmi egységek vezetőit is keressék meg és kérjék ki véleményüket a megvételre kínált borokról... Az új fajták megismerésére és propagálására az eladók teremtsenek személyes kapcsolatot a vevőpartnerekkel... Az új fajtákról, azok jellegzetességeiről az üzletvezetők mindig kapjanak tájékoztató kiadványokat........” Mindezeket a javaslatokat messzemenően figyelembe vették az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál és bizonyos fokig ezek alapján láttak hozzá, az eddignél korszerűbb, hatásosabb kereskedelmi módszerek kidolgozásához és bevezetéséhez. A vállalatnál ennek elősegítésére létrehozták a kereskedelmi főosztályt, és azon belül pedig a kereskedelmi és reklám osztályt, amelynek elsődleges feladata a piackutatás, és a kereskedelmi módszerek tökéletesítése lett. A pincegazdaságnál az utóbbi két évben a termelés korszerűsítésével eljutottak oda, hogy az előállított minőségi borok mennyisége meghaladta a keresletet. A piacon viszont éppen a többcsatornás értékesítéssel nőtt a konkurencia a borgazdasági vállalatok között is. így elsősorban olyan új kereskedelmi módszerek kidolgozására volt szükség, amelyek irányt mutatnak a következő évekre. Ebben nagy szerep jutott a marketing „szemléletű” vállalat szervezésnek. Alapjait a vállalat vezetői tudatos munkával meg is teremtették. Hangsúlyozott szerepet kapott a modern kereskedelmi munka, amelyhez nélkülözhetetlen forrásul szolgált a legújabb szakirodalom. Többek között a „Marketing" című folyóirat, a „Kereskedelmi Szemle”, a „Reklámszemle" és a Magyar Távirati Iroda által kiadott „Kereskedelem” című szakmai folyóirat cikkei, tanulmányai, amelyek számos információval szolgáltak. Növekvő reklámhatás Azok vásárolnak leginkább borokat, akik valamilyen hatását látják. Csak olyan helyen fogy az áru, ahol arról tudnak, és azok vásárolnak, akik az árukat ismerik. A reklámozás hatása közvetlenül összefügg a piaci kínálat növekedésével ... „Hogyan lehet észrevétetni azt, amit eladni szeretnénk, amit ismertetni, megnézetni akarunk? Ho33
