Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 2. szám - A HAGYOMÁNYK ÉLETE - Nagy Árpád: Elfelejtett tudósok - Feltaláló literátusok
iiiiimimiiiiiiiliiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimliiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiitiiimiitHiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiii tiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiimiiiiiiiiiiiiiiiM I NAGY ÁRPÁD [ Elfelejtett tudósok — feltaláló literátusok 1 Adalékok a reneszánsz kori irodalmunk történetéhez I Tudott, de kevéssé ismert és alig kutatott szakasza Eger és az egri püspökség történetének a XV. század utolsó és a XVI. század első negyede. Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben Nagylucsei (Dóczi) Orbán püspöksége idején az országos méitóságokat viselő diplomata-püspök távollétében Egerben a püspökség ügyeit megbízottai, magukat hozzá hasonlóan alacsony sorból felküzdött, de kitűnően képzett, külföldön iskolázott emberek intézték. Nagylucsei Orbán idején a káptalannak több, már java- korbeli tagja tanult Itáliában, Bécsben és Krakkóban; alig van azonban tudomásunk arról, hogy hazatérésük után tudásukat hogyan kamatoztatták. Bakócz Tamás egri püspöksége idején hasonlóképpen sorra szerepelnek a külföldi egyetemek anyakönyveiben az egri káptalan tagjai — hazatérésük utáni ténykedésük azonban éppoly ismeretlen, mint Nagylucsei Orbán környezetének tagjaié. Mindenképpen feltűnő azonban, hogy a kettejük körül kialakult és távollétükben Egerben — és Kassán, az egyházmegye igazában egyetlen városában! — tevékenykedő hivatalviselők és méltóságok, papok és világiak egyaránt, jellegzetes képviselői a Mátyás korában felemelkedő, középnemes és paraszti eredetű, javait tudásával megszerző „tudós-arisztokráciának". A két püspök környezetében püspökségük rövid tartama alatt ugyanazok a vezéralakok a hivatalnoki karban és a káptalanban: VEREBÉLYI Simon, a vár provizora, VÄRI-I Máté kanonok, egyházjogász, a szabad művészetek magistere, krakkói egyetemi előadó, OLMÜTZI Gábor kanonok, a morva származású jogász, VAJA-I László, a köznemes-származású deák, majd segédpüspök. Ügy látszik, szoros ismeretségben állott ezzel a körrel a Vajai-i Lászlóhoz hasonló, de sokkal magasabbra ívelő pályát befutó SZATHMÁRI György, világi emberként már komoly egyházi javadalmak élvezője, majd kanonok, pécsi püspök és Ulászló idejében esztergomi érsek. Joggal feltehető, hogy ezek a képzett, Európát-járt emberek, mindannyian munkájukat és hivatalukat meghaladó szellemi igénnyel éltek. Adományaik az egri székes- egyház javára, Szathmári kassai építkezései, mindenesetre beszédes tanúságai igényességüknek, alkotó kedvüknek és egyben ízlésüknek is. Ehhez a körhöz csatlakoztak Este-i Hippolyt, a korábbi esztergomi érsek, majd egri püspök kíséretének tagjai, akik távollétében jószágait, püspökségét kormányozták. Az olasz papok között nyilván ugyanolyan képzett-tanult emberek voltak többségében, mint az egri káptalan említett tagjai; ma már — legalábbis Magyarországon — csak TADDEO DEI LARDI személyéről és humanista érdeklődéséről tudunk részletesebbet. Ezeknek a kevéssé ismert, elfeledett tudósoknak és lite- rátusoknak működéséhez szeretnénk adalékokat szolgáltatni. Adalékaink régészeti-epigráfiai természetűek; bemutat- juk-közreadjuk Verebélyi Simon és Taddeo dei Lardi köznapi igényt és stílust messze meghaladó sírfeliratait, Szathmári Györgynek a kassai Városi Könyvtár (volt városháza) lépcsőházában elhelyezett címerversét (sztemma). 1. Verebélyi Simon sírfelirata. Nógrád megyei birtokos-család sarja volt; testvéreivel Mátyás uralkodása alatt jelentős birtokra tett szert, velük együtt az egri püspökség egyik tizedbérlője volt. Katonaember, akiben a Mátyás-kori hívatásos katonák condottiere- szellemű képviselőjét látjuk. Sírfeliratát minden bizonynyal testvére, Pál, egri kanonok, a bécsi egyetem egykori hallgatója készítette. A jólejtésű distichonban jellegzetes ellentétpár, a végigküzdött és a viselt nehézségekért mivel sem kárpótló élet, s a még ezt a kevéske örömet is elirígy- lő halál képe jellegzetes reneszánsz-kori gondolkodásra vall, nyoma sincs benne a középkori ,,elvégeztetett”-halál- szemléletnek. A töredékes, sérült sort a vers mondanivalója szerint egészítettük ki (kiemelt részlet): CONDITVS HAC EGO SV(m) SIMO(n) // VEREBILIVS VRNA MILES ERA(m) MARTIS MVNERA MVLTA TVLI. (opi)S EO(rvm) (e)GENVS (DV(m) MIHI DEFVIT ORDO INVIDIT TANTIS MORS INIMICA BONIS A. D. M.CCCC.LXXXX.III. Azaz: Ebben a sírban én fekszem, Verebélyi Simon, ki Mars katonája, ha volt, gyötrődött eleget. Haszna szerény mindig, sose kapta meg érdeme jussát, Míg e kevés javam is, messzerabolta a vég. 1493-ból. (Farkas András fordítása.) 2. Szathmári György sztemmája. A sztemma tulajdonképpen diszkréten (az építkező nevét nem említve) megjelöli az építkező személyét. Sajátsága, hogy egyértelműen megadja a címer költői szintű leírásában a címer adományozóját is: a Szathmáriakat Mátyás király emelte a nemesi rangra, s adományozta későbbi hatalmas birtokaik magvát. A felirat: LILIA BINA ROSOS TOTIDEM / CONIVNCTA GEREBAM REX / DEDIT AVRATVM CORVINVS / ET IPSE LEONEM M. CCCC. LXXXX. II. Magyarul: Két liliommal hordoztam rózsát, ugyanannyit, Corvinus adta nekem, tetejébe arannyal oroszlánt. 1492. (Farkas András fordítása.) 3. Taddeo dei Lardi sírfelirata. A ferrarai humanista Este-i Hippolyt környezetében tűnik fel; sírfelirata szerint kétszer is viselte püspöke távollétében a püspökség kormányzójának tisztét. Olyan kiváló magyar humanistákkal volt kapcsolatban, mint Szathmári, és a történetíró Brodarics István, Mohács krónikása. Broda- ricsnak Lardihoz írott néhány levele is fennmaradt; humanistáink érdeklődésének beszédes dokumentumai. Az idegenbe szakadt ferrarai humanista bizonyos beletörődéssel fogalmazta sírfeliratát; talán nem túlzott következtetés, ha belenyugvása mögött enyhe ovidiusi utánérzést, a barbárok közé szakadt „római" lemondását véljük viszatükröződni: D(iis) . M(anibus). THADEVS LARDVS / RRARIEN(sis) CVSTOS C / ANONICVS ET BIS GV / B(er)NATOR AGRIEN(sis) HAC / CVSTODITVR VRNA VALE LECTOR ET VT / REQVIESCAT DICAS A. D. MDXII. XVII IVLII 48
