Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-03 / 283. szám
Száz éve nem történt ilyen városi fejlesztés g BELFÖLD_______________________________________________________________ Tesztelik a tramtraint 2020. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Átadták Hódmezővásárhelyen a tramtrain 3850 méteres, egyvágányú pályáját öt kitérővel és hat megállóval. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BERUHÁZÁS Száz év után először új villamosvonal épül Magyarországon, nekünk, vásárhelyieknek ez az út a jövőbe - mondta kedd esti Facebookvideójában Lázár János kormánybiztos, aki még miniszterként ígérte meg a beruházást, miután megérkezett Hódmezővásárhelyre a pálya tesztelésére a próbavillamos. Sínen vagyunk már? - kérdezte a kis villamos vezetője, amikor a kamion platójáról legördült a járművel kedden délután a tramtrainvonal végállomásán. A város életében történelmi pillanatnak számító eseményt többen megtapsolták - tudósított a helyszínről a Délmagyarország. A villamos Szegedről érkezett, kamion hozta, mivel ez a jármű csak belterületi közlekedésre rendelkezik engedéllyel. A kamion valamivel 15 óra után ért a nagyállomáshoz, ahol a tramtrain végállomását is kialakították. A szakemberek a kamion és a sín közé egy speciális lehajtót építettek, amelynek ki kellett bírnia a kicsinek tűnő, ám igen „Korózs tudatosan csalt és hazudott” súlyos, 17 tonnás villamost. A keresztpántokkal megerősített, fagerendákkal is aládúcolt lehajtó összeszerelése mintegy két órát vett igénybe. Közben két tűzoltóautó is a helyszínre érkezett, de csak a biztonság kedvéért. A vásárhelyiek kíváncsiak voltak, hogyan teszik sínre a villamost. Érkeztek autóval, kerékpárral és gyalog is. Több kisgyereket is kihoztak a szülei, hogy szemtanúi lehessenek a nagy, sőt Vásárhely életében minden bizonynyal történelmi pillanatnak. Sokan videóztak is a mobiltelefonjukkal. A kis villamossal három napig tesztelik a tramtrainpályát. 67 éves, 1953-ban készült Budapesten, néhány éve felújították. Dízel és elektromos üzemmódban is képes működni. A próba célja, hogy a pálya esetleges gyermekbetegségeire még az igazi tramtrainszerelvény érkezése előtt fény derüljön. Az első szerelvény, a Vásárhely 1-es, ha minden a tervek szerint alakul, még idén Magyarországra érkezik a spanyolországi Valenciából. Szentesen szerelik össze, és január közepétől már Hódmezővásárhelyen közlekedik, igaz, több hónapon keresztül még próbajáratként, üresen. A tesztelés elindításának tegnapi hivatalos bejelentésén Mucsi László, a projekt tanácsadója elmondta, Hódmezővásárhelyen 3850 méteres, egyvágányú villamospálya épült öt kitérővel és hat megállóval, valamint a 600 V-os felsővezeték-hálózattal. A pálya a nagyállomásról indul, és a Népkert állomásnál csatlakozik a nagyvasúti pályához, amelyen 22 kilométer után érkeznek meg Szeged-Rókus megállóhelyre, majd az 1-es villamos vonalán haladnak tovább a szegedi végállomásig. ÁLHÍRBOTRÁNY Kitálalt a Ripostnak a baloldal álmentőseként ismertté vált Németh Athina. Azt állítja, hogy Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője hazug és csaló módon megváltoztatta a vele készült beszélgetést. Ebből sült ki néhány hónapja a botrányos álinterjú az ágyfelszabadítások állítólagos áldozatairól. A magát becsapott áldozatnak tartó Németh Athina azt mondja, őt csak felhasználták Kőrózsák, tudatosan meghamisították a szavait, hiszen soha nem állította, hogy mentős lenne. Vele Korózs kávéházi környezetben vett fel egy interjút, és ő csupán a felvétel internetre kerülése után értesült arról, hogy a videóban a képviselő az Országos Mentőszolgálat Markó utcai központja előtt állva úgy beszél róla, mintha ő főállású mentőtiszt lenne.- Amikor először láttam a videót és benne az Országos Mentőszolgálatot, azonnal tiltakoztam. Közöltem, hogy ez nem lesz jó, ez így hazugság, de erre az volt a válasz, hogy ez őt nem érdekli és már feltette az internetre. Nálam akkor elszakadt a cérna. Korózs pontosan tudta, hogy sosem dolgoztam a mentőknél, tehát tudatosan hazudott. Én az Országos Mentőszolgálatot az interjúban ki sem ejtettem a számon. De Korózs erőltette, az volt a válasza, hogy „hát csak nem harckocsi vitte haza a kórházból a betegeket”. Amikor tiltakoztam, Korózs bunkó módon elhajtott, hogy aztán én vigyem el a balhét - nyilatkozta a Ripostnak a nő. - Én a bábja voltam. Szerintem engem csak fel akart használni a nagy hazudozáshoz - tette hozzá. MW Az MSZP-s Korózs Lajost hiába figyelmeztette a nő Fotó: MTI Történelmi pillanat: ezzel a villamossal előbb három napig tesztelik a pályát Fotó: MW HIRDETÉS Bar a környezetben egyre nagyobb mértekben felhalmozódó műanyagokról rengeteget hallani, arról már kevesebb szó esik, hogy a cigarettacsikkekben is van műanyag. A különböző toxikus anyagokat is tartalmazó csikkeknek pedig akár egy évtizedre is szükségük lehet, mire lebomlanak. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban a dohányzás környezetre gyakorolt negatív hatásai csökkenthetők. Akár 10 évig is velünk maradhatnak az eldobált csikkek Számos kutatás és tanulmány bizonyítja, hogy mennyire káros a cigarettázás, az nemzetközi felmérések szerint mégis körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik világszerte. Ennél azonban sokkal többen vannak azok, akik elszenvedik ennek ártalmait, hiszen ez nem csak a dohányosok problémája, hanem azoké is, akik a közelükben tartózkodva beszívják a másodlagos füstöt. A dohányzás a környezetre is rendkívül káros: az eldobált csikkek a talajt és a vizeket, a kifújt füst pedig a levegőt szennyezi. Nehézkes újrahasznosítás, mérgező anyagok A cigarettacsikkek ugyanis amellett, hogy hulladékként elcsúfítják például a kirándulóhelyeket, parkokat, utcákat, számos toxikus anyagot és műanyagot is tartalmaznak. Amikora Földünket szennyező műanyagra gondolunk, akkor általában a természetes vizekben úszó műanyagzacskók, PET-palackok vagy éppen szívószálak juthatnak eszünkbe, holott a cigarettacsikkek nagy része cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, a csikkből pedig kemikáliák és nehézfémek kerülhetnek a környezetbe. Ráadásul nem is keveset dobálnak el belőle világszerte. Az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája, a csikkek pedig rengeteg helyen megtalálhatóak: a European Environment Agency adatai szerint például az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Ráadásul ezek nem bomlanak le könnyen: a cigaretták szűrője ugyanis olyan bioplasztikból készül, aminek évekre vagy évtizedekre is szüksége van, hogy végleg eltűnjön. A probléma pedig itt nem ér véget: a fentebb említett tanulmány szerint ugyanis a talajba kerülő csikkek jelentősen gátolják bizonyos növények fejlődését, a cigarettacsikkek jelenléte a talajban például 27 százalékkal csökkenti a lóhere kicsírázási esélyét és 28 százalékkal a szár hosszát, a kutatók úgy vélik, hogy a filter kémiai összetétele a bűnös, ezek ugyanis kimosódhatnak a talajba. Szennyezett levegő = napi egy doboz cigi A cigarettázás nemcsak a vizekre és a talajra van káros hatással, hanem légszennyezési problémákat is okoz. Egyre több adat jelenik meg arról is, hogy a szennyezett levegő milyen komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Egy 2019-es kutatás szerint a légszennyezés hosszú távon a dohányzáshoz hasonló módon akár tüdőtágulatot is okozhat. Az ózonszint nagymértékű emelkedése és az azzal járó terhelés például 10 év alatt akár annyival is emelheti a tüdőtágulat kialakulásának esélyét mint ha az illető 29 éven keresztül napi egy doboz cigarettát szívott volna el. Környezeti ártalomcsökkentés A légszennyezést okozó számos tényező kiiktatására nincs feltétlenül közvetlen ráhatásunk, azonban a dohányzás és az ezzel keletkező cigarettafüst a légszennyezés olyan formája, amely ellen tudunk tenni, a dohányzáshoz kapcsolódó ártalmak csökkentésének k legbiztosabb módja természetesen az, ha egyáltalán el sem kezdünk dohányozni. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb próbáljuk letenni a cigarettát. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, már elérhetőek különféle füstmentes technológiák, amelyek hozzájárulhatnak a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmainak csökkentéséhez, a füstmentes technológiák használata során ugyanis nem történik égés, így pedig füst sem képződik, ami károsíthatná a szervezetet és a levegőt, a tudomány mai állása szerint ugyanis az égés, illetve az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Ha pedig nincs égés és füst, akkor kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel. Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk még nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy függőséget okozó anyag és többek között fejfájást okozhat, vagy megemelheti a szívfrekvenciát, a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes mellőzése jelenti. A dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalomcsökkentés mellett pedig a környezeti ártalomcsökkentésre is oda kell figyelni. Bár nem életszerű, hogy az összes cigarettacsikk egyik napról a másikra eltűnik, de már azzal sokat segítünk, ha ezeket a kukába dobjuk vagy a más által otthagyott, a földön lévő csikkeket összeszedjük és elvisszük egy szemetesig. A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
