Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-12 / 291. szám

2020. DECEMBER 12., SZOMBAT KÖRKÉP y Nobel-díj várományosnak vélik a magyar kutatót, Karikó Katalint Nélküle nem lenne vakcina Karikó Katalin felfedezése alapozta meg a sikeres oltó­anyag kifejlesztését a koro­navírus ellen. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EGYESÜLT ÁLLAMOK Philadel­phia központjától félórányira él a 65 éves tudósnő, Karikó Katalin, a szolnoki születésű biokémikus, aki a BioNTech német oltóanyaggyártó válla­lat alelnöke. A Pfizerrel közö­sen létrehozott, koronavírus elleni vakcina az ő felfedezé­sén (is) alapul - írta a Magyar Nemzet. A lapban megjelent interjú szerint Karikó Katalin kuta­tásainak is köszönhetően ké­szült el rekordgyorsasággal a koronavírus elleni vakcina. Pályafutását felidézve elmond­ta, hogy 1982-ben doktorált, az antivirális rövid RNS-moleku­­lák szintézise és alkalmazása volt a témája. A Temple Egye­temen, Philadelphiában sike­rült állást szereznie. 1997-ben Drew Weissman immunoló­gussal dolgozott, aki HÍV el­leni vakcinát akart előállítani. A szintetizált mRNS-ek meg­lepetésükre aktiválták az im­munsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális le­het vakcinának, Karikó Kata­lin azonban terápiára akarta használni az mRNS-t, és azt kezdte el kutatni, hogyan tud­ná csökkenteni az immunitá­sát. Végül az mRNS négyfé­le építőeleméből egyet, az uri­­dint annak módosított válto­zatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudou­­ridinra cserélte, és Drew ki­mutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésükre vakciná­nak is jobb volt az ilyen, „csen­des” mRNS. Az egyetem sza­badalmaztatta a módszert, amit Karikó-Weissman-tech­­nikának neveznek, és amely ma számos Covid-vakcina fej­lesztésének alapja. A világ két vezető biotechnológiai cége, a BioNTech és a Moderna szerez-A szolnoki születésű biokémikus a BioNTech alelnöke Fotó: MW te meg a szabadalmi jogot, az előbbi 2013-ban állást kínált neki, majd az alelnöke lett. Amerikában engedélyeztethetik az oltóanyagot Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezteté­si Hivatal (FDA) szakértői bi­zottsága a Pfizer és a BioN­Tech vállalat koronavírus elle­ni oltóanyagának vészhelyze­ti engedélyeztetését javasolta az Egyesült Államokban. A tes­tület távkapcsolással tartott nyilvános ülésén tizenheten tá­mogatták a döntést, négyen szavaztak ellene és egy tartóz­kodás volt. A végleges döntést az oltóanyag jóváhagyásáról az FDA hozza meg, amely álta­lában követi a szakértői testü­let nem kötelező érvényű aján­lásait. Arra a kérdésre, hogy ho­gyan kezeli a hirtelen jött vi­lághírt, azt felelte: „Nehezen, erre nem készültem, nem ké­szülhettem fel.” Azzal kapcsolatban, hogy világszerte erős az oltásel­lenesek hangja, és hogy mit üzen azoknak, akik félelem­ből, tudatlanságból, mások hatására vagy bármilyen ok miatt ellenzik a védőoltások beadását, Karikó Katalin úgy válaszolt: „Igyekszem megtudni a félelmük okát, és megpróbálok a bennük felve­tődő kétségekre, kérdések­re specifikus választ adni.” A magyar tudósnőt egyéb­ként sokan az idei Nobel-díj várományosának tartják. Az mRNS-terápiáról egyéb­ként azt kell tudni, hogy új tí­pusú, hatékony és biztonsá­gos módszer. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nem tar­talmazza a vírus teljes génál­lományát. A hatóanyag mű­ködésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálha­tó fehérjét, majd az arra vála­szul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei ké­szítik el. Ezek az ellenanya­gok megvédenék a fertőzés okozta betegségtől, ha ké­sőbb vírus jutna be a szerve­zetbe. A mellékhatások sok­kal enyhébbek, mint amit a vírus okozhat egy olyan szer­vezetben, amely nem része­sült védőoltásban. A vakci­na által létrejövő, úgyneve­zett emlékező sejtek védel­met nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből, vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után a vírus bejutna a szervezet­be, az emlékező sejtek auto­matikusan termelik majd az ellenanyagot. HÍREK A járvány ellenére erősödik az ipar Kí Októberben az ipari ter­melés volumene a nyers adatok szerint 0,6 százalék­kal meghaladta az egy év­vel korábbit. Munkanapha­tástól megtisztítva a terme­lés 2,7 százalékkal emelke­dett. Az előző hónaphoz ké­pest 2,8 százalékos volt a szezonálisan és munkanap­pal kiigazított kibocsátás nö­vekedése - erősítette meg tegnap második becslése alapján a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). A feldol­gozóipari exportértékesítés 38 százalékát képviselő jár­műgyártás kivitele 1,5, míg a 17 százalékos súlyú számító­gép, elektronikai, optikai ter­mék gyártásáé 4,7 százalék­kal emelkedett. MW Törölték a vietnámi hackercsoportot HANOI A Facebook kiberbiz­­tonsági szakemberei leleplez­tek és törölték felületeikről egy államilag támogatott vietná­mi hackercsoportot. A vállalat tegnapi közleménye szerint az APT32 néven ismert hacker­­csoport a Ho Si Minh-város­­ban székelő CiberOne interne­tes vállalathoz köthető, Viet­námban és külföldön lévő em­beri jogi aktivistákat vett cél­ba, feltörte más országok, pél­dául Laosz és Kambodzsa kormányának, nem kormány­zati szervezeteknek, hírügy­nökségeknek és sok vállalat­nak a számítógépes rendsze­rét. MW Nőtt az agrárium teljesítménye idén Soros nem kompromisszumot, hanem német kapitulációt lát Nem tetszik a megállapodás A spekuláns maga is vereségként éli meg az elmúlt napok európai diplomáciai eseményeit Fotó: AFP MEZŐGAZDASÁG Az aszály és a koronavírus-járvány ellené­re az idén több mint négy szá­zalékkal nőtt a magyar me­zőgazdaság teljes kibocsátási értéke az előző év teljesítmé­nyéhez képest - áll a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelenté­sében, amelyben a 2020-ra vo­natkozó első becslést közölték. A növénytermesztés volume­ne csaknem három, az állat­­tenyésztésé másfél százalék­kal mérséklődött. A termelési volumen összességében majd­nem két százalékkal csök­kent, és az árak több mint hat százalékkal emelkedtek. A búzatermés hétszázalékos csökkentését csak az árpa és a kukorica termelésének nö­vekedése ellensúlyozta. A ta­vasz aszályos időjárását a rep­ce sínylette meg leginkább, de napraforgóból és fehérjenövé­nyekből többet takarítottak be, így az ipari növények mennyi­sége összességében alig négy százalékkal zsugorodott. A ta­karmánynövények és az egyéb növényi termékek mennyisé­ge nem változott. A tavaszi fa­gyok okozta jelentős virág- és rügykár miatt a fontosabb gyü­mölcsfajok mindegyikét érin­tette a veszteség. A szőlő meny­­nyisége is visszaesett, ennek ellenére a szakemberek kiváló évjárattal számolnak. Az állattenyésztés teljes ter­melési volumene is mérséklő­dött, az élő állatok tenyészté­se majdnem három százalék­kal csökkent, elsősorban a ba­romfi- és a sertésállomány fo­gyása miatt. Azonban a szar­vasmarha, a juh, a kecske, a ló és az egyéb állatok mennyisé­ge nem változott. Az állati ter­mékek termelése több mint egy százalékkal nőtt, ezen be­lül a nyers tehéntejé bővült, a többi termék előállítása nem változott. MW NEW YORK Soros György el­ismeri Angela Merkel német kancellár érdemeit a megál­lapodásra való törekvésben, ugyanakkor leszögezi, hogy - nyilván a milliárdos narratívá­­ja alapján - Németország veze­tője az összes lehetséges ver­zió közül a lehető legrosszabb megállapodást kötötte Ma­gyarország és Lengyelország kormányfőivel, Orbán Viktor­ral és Mateusz Morawieckivel. Soros azt is állítja, hogy ha Merkel nem engedett volna Or­bánnak az úgynevezett jogálla­misági kritériumok tekinteté­ben, akkor feltételezése szerint a magyar miniszterelnök kilép­tette volna Magyarországot az Európai Unióból. A milliárdos a mindenki számára előnyös megállapodást úgy értelmezi, hogy „Merkel kapitulált Orbán és a lengyelek előtt". A sorok között olvasva elég egyértelműen kiderül, Soros­nak továbbra is az a problé­mája, hogy Magyarországra, illetve Lengyelországra még Brüsszel és Berlin közreműkö­dése által sem kényszeríthet­­te rá a saját, egyébként meg­lehetősen zavaros, a nyílt tár­sadalom ideológiájából fakadó elvárásait, nevezetesen: a mig­­ránsok befogadását, valamint a homoszexuálisok többletjo­gaival kapcsolatos témáit, ért­ve ezen a család, illetve a há­zasság fogalmának a megvál­toztatását. Mivel a Soros és szövetsége­sei által meghatározott ideo­lógiai, politikai okokból nem vonhatnak el hazánktól uni­ós forrásokat, teljesen érthető, hogy a milliárdos dühöng, hi­szen tudja, hogy ebben a kér­désben vereséget szenvedett - írja az Origo.hu. Majd arról értekezik, hogy a saját szemszögéből megszüle­tő, „lehető legrosszabb megál­lapodás” lengyel részről igazá­ból nem is Mateusz Morawiec­­ki kormányfőhöz, hanem sok­kal inkább Jaroslaw Kaczyns­­ki miniszterelnök-helyettes­hez kötődik - őszerinte -, va­lójában tehát Merkel Orbánnal és Kaczynskivel kötötte meg a Sorosra nézve rendkívül hát­rányos paktumot. Konkrétumokat Soros véle­ményeikké csupán annyiban tartalmaz, hogy három pont­ban leszögezi, miért rossz neki a megállapodás: az el­ső, hogy jelentősen legyengí­tették a jogállamisági feltéte­leket. Kifogásolja azt is, hogy az egész procedúra az Európai Bíróságon két évig is elhúzód­hat. Soros tehát ezzel nem tud beavatkozni a 2022 tavaszán esedékes magyar országgyű­lési választásokba. Végül pedig azon kesereg, hogy az állam- és kormányfő­ket tömörítő Európai Tanács­nak a megállapodás miatt el­sőbbsége lesz az Európai Bi­zottság előtt a kritériumok értelmezése terén. Az utóbbi pont az amerikái milliárdos szerint alapszerződés-ellenes, arról azonban nem tesz emlí­tést, hogy a tanács már eddig is a bizottság fölé volt rendel­ve. Végezetül Soros György is­mételten elismeri, hogy vesz­tett, neki pedig ezek után már nem marad más lehetősége, mint hogy írásaiban kifejez­ze erkölcsi felháborodását az Európai Unió vezetői iránt. A portál felhívja a figyelmet: ez mindazonáltal nem jelenti azt, hogy a milliárdos speku­láns - és a nemzetközi politi­kában egyre aktívabb Alex fia - véglegesen kapitulált, min­den bizonnyal a 2022-es ma­gyar, illetve 2023-as lengyel választások befolyásolására fog törekedni. MW Nőtt az állati eredetű termékek előállításának a mértéke Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom