Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-04 / 258. szám

2020. NOVEMBER 4., SZERDA UTAZÁS 11 Szabadban várják őshonos állatok, történelmi épületek és mesebeli sziklák Megéri kirándulni a látványért Bárhol lakjunk is, biztosak lehetünk benne, hogy egy kis utazásért cserébe ha­zánkban is páratlanul látvá­nyos helyszíneket találha­tunk, ha tartalmas kikapcso­lódásra vágyunk a családdal. Mediaworks/Fanny szerkesztoseg@mediaworks.hu KÜLÖNLEGES Szabadtéri prog­ramokat továbbra is zavarta­lanul szervezhetünk, és sze­rencsére egyre több helyszín közül válaszhatunk. Most né­gyet ajánlunk. Hollókő, Ófalu: világörökség Nem szereti a túrákat, még­is szívesen fedezne fel csodás hegyvidékeket? A Cserhát lan­kái között igazi mesebeli táj várja Hollókőn, az Ófaluban. Főutcáján a palóc stílusban épült házakat macskaköves út választja el, és települést er­dős táj öleli körül. A turisták egy másik században érezhe­tik magukat. Az Ófalu arcula­ta az 1909-es tűzvész óta vál­tozatlan, akkor húzták fel a kőlapra épített vályogházakat. Többségük már nem családok­nak ad otthont, hanem étter­meknek, kiállításoknak, mú­zeumoknak, szállásoknak. A helybeliek az ünnepnapokon a helyi népviseletet is bemu­tatják a vendégeknek. A holló­kői faluegyüttest (közelebbről a védett falurészt) 1987-ben vette fel az UNESCO a kultu­rális és természeti világörök­ség listájára mint Közép-Eu­­rópa legjobb állapotában meg­őrzött népi építészeti emlékét. A környék bejárását négy tan­ösvény segíti. Az egyik a ta­tárjárás előtti időkben épült várhoz vezet, egy másikon el­indulva fahídon keresztül az erdei játszótérhez jutunk el. Hollókő védett Ófaluja őrzi a palóc népi építészet emlékeit Az oldal fotói: Shutterstock A harmadik tanösvény a helyi gazdálkodásba és földműve­lésbe nyújt bepillantást, míg a negyedik a Vár-forrásból faka­dó patak völgyében vezet, és a környék vízhez kötődő termé­szeti és kultúrtörténeti érté­keit mutatja be, köztük példá­ul a foltos szalamandrát és az egykor a forrás vizével táplált Parasztfürdő történetét is. Szarvasi Arborétum és mini-Magyarország A kanyargó Körös mellett fek­vő Szarvas számos érdekessé­get tartogató, nyugodt hangula­tú alföldi város. A Körösök völ­gyében fekszik országos hírű arborétuma, amelyet akadály­­mentesen kiépített útjainak kö­szönhetően a kerekesszékesek is bejárhatnak. A 82 hektáros növénykertben található ha­zánk egyik legnagyobb és leg­színesebb fagyűjteménye, szá­mos olyan fajtával Is találkoz­hatunk, amelyek nem honosak Magyarországon. A fák mellett gyönyörű virágok és állatok is élnek a területen. Az arboré-Eger vára a szarvasi mini-Magyarország makettparkban tűm közelében mind a felnőt­tek, mind a gyerekek számá­ra tartalmas program lehet a pontosan a történelmi Magyar­­ország közepén megépített mi­ni-Magyarország makettpark megtekintése. Az ország ki­csinyített másán szinte az ösz­­szes híres épület, nevezetes­ség megtalálható. Az interak­tív makettpark arra is lehető­séget ad a gyerekeknek, hogy maguk indítsák el az országon áthaladó vonatokat, hajókat és megszólaltassák a templomok harangjait. Bivalyrezervátum Kápolnapusztán A Zala megyei Zalakomár és Balatonmagyaród között, Kápolnapusztán működik a rezervátum, amely a magyar­­országi vízibivalyok génállo­mányának megőrzését és az állatfaj bemutatását szolgál­ja. Itt él a legnagyobb őshonos hazai bivalypopuláció. A Ba­­laton-felvidéki Nemzeti Park területén a bivalyok 1992-ben a Nagykanizsai Állami Gaz­daságtól kerültek a rezervá­tum tulajdonába. A bivalyo­Kápolnapusztán dagonyázhatnak kedvükre a vízibivalyok Jakab-hegy: hogyan kerültek oda a groteszk emberalakok? kát nyáron a szabadban, té­len istállóban tartják, ahol takarmányon élnek. Élet­módjukhoz igazodva biztosít­ják nekik a dagonyázást is. A rezervátumben mintegy 250 bivaly és egy szürkemarha­­csorda él. A parkban állatsi­mogató, valamint a Kis-Bala­­ton élővilágát és a magyaror­szági bivalytartás történetét bemutató kis kiállítások is várják az érdeklődőket. Jakab-hegy: mondával, különleges sziklákkal Pécstől nem messze, Kő­vágószőlős határában áll a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontja, az 592 méter magas Jakab-hegy. Inkább tapasz­talt, gyakorlott túrázóknak ajánljuk, de a látvány min­denképp kárpótolja az em­bert a fáradtságért. A he­gyet legjobb Kővágószőlősről megmászni, mert a gyönyörű sziklaképződmények csak eb­ből az irányból láthatók. A vö­röses árnyalatú „babás szer­kövek” csoportja nem hétköz­napi látványosság, és a törté­netük is mesebeli. A groteszk emberi alakot öltött homok­kőtornyokban egy helyi mon­da szerint a falu két rivalizá­ló családja és násznépe der­medt kővé, miután nem tud­ták eldönteni, ki térjen ki a másik elől a kolostorhoz veze­tő úton. A hegyen feljebb ha­ladva várja még a túrázókat a Sasfészek-szikla, a Zsongor­­kő, a Remete-barlang és a csú­cson a pálos rend kolostorá­nak romjai. A közelében álló felújított épület esőbeállóként is funkcionál, de a tornyába is fel lehet menni egy szűk nyí­láson, vaslétrán át. A mai ki­látó az egykori tervek szerin­ti templom tornya lett volna. A mintegy 7 kilométeres túra nem lesz sétagalopp, a szint­emelkedés körülbelül 400 méter, de akik már bejárták, azt mondják, megérte. HIRDETÉS FIZESSEN ELŐ KEDVEZMENYESEN A BORS NAPILAPRA, ÉS MEGAJÁNDÉKOZZUK EGY ÖN ÁLTAL VÁLASZTOTT KÖNYVVEL! NEGYEDEVES ELŐFIZETÉS: Az akció időtartama: 2020. október 9.-december 31. között A megrendelésért hívja a +36-l/999-i''t60-as telefonszámot. E- mail: elofizetes@mediaworks.hu, vagy fizessen elő bankkártyával a www.lapientium.hu oldalon. Az ÁSZE-et és az Adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.lapcentrum.hu oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom