Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-27 / 278. szám

2020. NOVEMBER 27., PENTEK KÖZÉLET y Felesége Benkő Lászlóról: Szívében békével ment el Pokoli fájdalmakkal Mondogatta, hogy addig él, amíg az Omega koncertezhet Fotó: Móricz István Szól a Nébih: Koronavírusra ne szedjenek állatszereket! VESZÉLY Állatorvosoktól szár­mazó információk szerint megnőtt az érdeklődés az ivermektint tartalmazó állat­­gyógyászati készítmények iránt, mivel elterjedt, hogy hatékony lehet a koronavírus okozta betegség gyógykezelé­sében. Fontos hangsúlyozni, hogy az állatgyógyászati ké­szítmények emberi alkalma­zása semmilyen körülmények között nem engedélyezett, és veszélyes is lehet - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal (Nébih). Az állatgyógyászati készít­mények sehol nem engedé­lyezettek emberi alkalmazás­ra. Nem emberek számára fej­lesztették ki őket, kipróbálá­suk kizárólag állatokon tör­tént meg, és nincs garancia arra, hogy kockázati profil­juk az emberekben és az álla­tokban megegyezik. Az állat­­gyógyászatban engedélyezett egyes, külsőlegesen alkalma­zandó gyógyszerformák (pél­dául ráöntő oldatok, rácsepeg­tető oldatok) bevétele szájon át a készítményekben lévő se­gédanyagok miatt különösen veszélyes lehet, akár mérge­zést is okozhat. A Nébih kéri az állatorvoso­kat, hogy a kockázatokat min­dig jelezzék az érdeklődők­nek, és figyelmeztessék őket a kontrollálatlan gyógyszeral­kalmazás veszélyeire. MW Tudta, hogy férjének az a legjobb, ha betegsége ki­­derülése után is dolgozik, koncertezik, ezért támogat­ta ebben - nyilatkozta a ze­nész-zeneszerző özvegye. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu GYÁSZ Megrázta az országot az Omega billentyűse, Ben­kő László halála. Köztudott volt, hogy a 77 éves zenész sú­lyos beteg, és a zenésztársa­dalom, a rajongók egyaránt szorítottak neki. Benkő Lász­ló gyakran mondogatta, hogy addig él, amíg az Omega kon­certezhet. A koronavírus-jár­­vány miatt azonban március óta nem voltak fellépései az együttesnek.- Az elmúlt években sok ze­nész, sok barátunk lett rákos, sokan meg is haltak már kö­zülük, de az emberben ön­ző módon működik a túlélési ösztön, mindig azt gondoltuk, hogy velünk ez nem történhet meg. Mégis megtörtént. Ek­kor kell nagyon okosnak len­ni, kitalálni, hogy ezentúl ho­gyan tovább... - idézi a Ripost Benkő László feleségének nyi­latkozatát a Storyból. - Én eny­­nyi idő után is éppúgy szere­tem, mint amikor megismer­tem. Amikor kiderült Laci be­tegsége, tudtam, neki az a leg­jobb, ha dolgozik, ha koncer­tezik, ha járja az országot, a világot. Szó nélkül elenged­tem, egy percig nem tartot­tam vissza. Azt, hogy két fel­lépés között mit élt meg Laci otthon, milyen pokoli fájdal­mai voltak, senki nem tud­ta, csak mi, a családja. És azt sem tudta senki, ezt még La­ci sem, hányszor sírtam miat­ta, kértem a Jóistent, segítsen neki meggyógyulni, engedje, hogy élhessen, engedje vissza a színpadra - mondta megtör­tén Zsuzsa asszony.- Nem érezte jól magát, be* sétált a kórházba, hogy vajon mi lehet az oka. Jöttek a vizs­gálatok, a különös, érthetet­len lelet a daganatos áttétről. Az orvos bent tartotta, majd rá egy hétre, szívében béké­vel, örökre elaludt - mondta el az özvegy. Benkő László nem szégyell­­te és elfogadta a betegségét. Nem adta fel, tervezte a jövő évi koncerteket és mesélt az új lemezről. A Testamentum néhány nappal Benkő László és Mihály Tamás basszusgi­táros halála után jelent meg. Tizennyolc dal került rá, élet­­útösszegző mondanivalójá­nak szomorú aktualitást ad a tragédia. „Ezt nagyon mere­deken intézte az élet, Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra kész­tet” - mondta az MTI-nek Kó­bor János, az Omega frontem­bere. HÍREK Bérelt munkaerőre megnőtt az igény BUDAPEST Az év elején mint­egy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Ma­gyarországon, számuk ápri­lisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezerre csökkent, de augusztustól ismét meg­nőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így számuk az év végére elérheti akár a 200 ezret is - nyilatkozta tegnap a Magyar Munkaerő-kölcsön­zők Országos Szövetségének elnöke. Az ágazatokat tekint­ve a legnagyobb mértékű vál­tozás a bank-, pénzügyi és az energia-, közműszektorban, valamint a logisztika, raktáro­zás területén történt. MW Megduplázódott a díjnetesek száma E-SZÁMLA Novemberben az átlagos duplájára ugrott a re­gisztrációk száma a Dijne­­ten, a március-áprilisi csúcs után ismét egyre többen tér­nek át számláik elektroni­kus fizetésére. Részben a pandémia hatására az el­múlt egy évben 10 százalék­kal, 787 ezerre nőtt a függet­len elektronikus számlafize­tési platform felhasználóinak száma, a befizetett számlák összértéke pedig megköze­lítette az 50 milliárd forintot. A legnépszerűbb a bankkár­tyás fizetési mód, és egyre többen használják az iCsekk applikációt is az e-számlá­­ik rendezésére, miközben a netbankos fizetés veszített jelentőségéből. MW Balázs Fecót kómában tartják Mesterséges kómában tartják több mint tíz napja Balázs Fecó énekest, aki koronavírus-fertő­­zés miatt került kórházba. Vér­plazma-terápiát kapott, stabil az állapota - tudatta barátja, DJ Dominique. Elmondta, a zenész felesége hetente háromszor lá­togathatja Fecót, az üvegfal mö­gül próbál energiát adni neki. BúnozoKliélyett az áldozatok jogát segítik Börtönbiznisz, stop! Kutatóira éjszakája az interneten Újra kőtelező lesz az üvegvisszaváltás Rossz körülmények miatt pereltek a fegyencek Fotó: Kurucz Árpád JOGALKOTÁS Az Igazságügyi Minisztérium (IM) benyúj­totta a börtönzsúfoltság miat­ti kártalanítási eljárással ösz­­szefüggő visszaélések meg­szüntetéséhez szükséges egyes törvények módosításá­ról szóló javaslatot - közölte a tárca parlamenti államtit­kára. Völner Pál hangsúlyoz­ta: a kormány célja, hogy meg­állítsa a börtönbizniszt az ed­digi szabályozás reformjával, emellett a bűncselekmények áldozatainak segítését, igé­nyeik érvényesítését helyezi a középpontba. Az államtitkár elmondta: a 2017-ben bevezetett kártala­nítási rendszerről kiderült, hogy nem biztosítja az erede­ti jogalkotói szándékot, mert miközben a közvéleményt sú­lyosan felháborító bűncselek­mények miatt elítéltek az el­helyezésük miatt jelentős ösz­­szegű kártérítéshez jutottak, a bűncselekmények áldozata­it alig sikerült kompenzálni.- Nyilvánvalóvá vált, hogy visszaélésszerű, többmil­liárdos iparággá változott börtönbiznisz alakult ki, az elítéltek és ügyvédjeik üzle­tet csinálnak a kártérítések­ből. Az elmúlt három évben több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva. Ezért az Ország­­gyűlés, a kormány javaslatá­ra, az év elején megálljt pa­rancsolt a börtönbiznisznek: március 7-étől azonnali ha­tállyal felfüggesztette a kár­talanítási eljárásokban meg­ítélt pénzösszegek kifizetését, és egyben új szabályozás meg­alkotását írta elő - tette hozzá. Elmondta, a gyakorlati ta­pasztalatok alapján az intéz­mény hatékony, a jogalkotói szándéknak megfelelő mű­ködéséért szükségessé vált olyan új szabályozás kidol­gozása, amely amellett, hogy megfelelő lehetőséget ad az ál­dozati igények érvényesítésé­re, egyben biztosítja az elítél­tekkel szembeni egyéb köve­telések kifizetésének lehető­ségét is. Az indítvány eköz­ben megtartja azt a szabályo­zást, hogy a kártalanítási ösz­­szegeket csak az elítélteknek folyósíthatják. A parlamentnek benyúj­tott javaslat’ átfogó módon kí­vánja fejleszteni az áldozatok jogérvényesítésének lehető­ségét is, így például eltörli a rászorultsági feltétel vizsgá­latát és kitolja a sértetti ígér­vényérvényesítés határidejét. Völner Pál kitért arra, hogy a börtönzsúfoltság enyhítése érdekében tett kormányzati intézkedések hatására az el­múlt években folyamatosan javultak a fogvatartottak el­helyezési körülményei, idén pedig a büntetés-végrehajtá­si intézetekben új épületszár­nyak építésével csaknem há­romezer új férőhely létesült, a telítettség így 96 százalékos­ra csökkent. MW TUDOMÁNY Különleges lesz idén a Kutatók éjszakája, ugyanis a tudomány ezúttal házhoz megy - mondta Kardon Béla, a Regi­onális Tudásközpont tudomá­nyos igazgatója, a ma és hol­nap rendezett Kutatók éjsza­kája projektvezetője online sajtótájékoztatóján. A szerve­ző intézmények több száz, töb­bek között agrártudományi, bölcsészettudományi, hittu­dományi, társadalomtudomá­nyi, orvoslással vagy kultúrá­val kapcsolatos előadással, kí­sérletekkel, beszélgetéssel ez­úttal az interneten várják az érdeklődőket, a programok a Kutatokejszakaja.hu honlapról érhetők el. Az ingyenes rendezvényso­rozat célja a tudományok és a kutatói pálya népszerűsíté­se. Hazánkban tavaly már kö­zel ötven település kétszáznál több helyszínén kétezer prog­ramot kínáltak. Idén beszámoló követhe­tő az Európai Űrügynökség ExoMars missziójáról, a Sem­melweis Egyetem nanokémiai kutatócsoportjának munká­járól. A Nemzeti Közszolgála­ti Egyetem öt szekcióban kö­zel ötven online előadást tart a kriminalisztika újdonsá­gairól, a katasztrófavédelem műveletirányítási rejtelmei­ről, ismeretekkel gyarapod­hatnak az érdeklődők a kato­nai törzsstruktúráról és a ma­gyar rendőrség államosításá­ról. A kiberbiztonság és a mes­terséges intelligencia hatásait is elemzik a szakértők. MW KÖRNYEZETVÉDELEM Kötelező­vé válna az italcsomagolások visszaváltása Magyarorszá­gon a kormány által benyúj­tott törvényjavaslat alapján. A 2020 februárjában meghir­detett klíma- és természetvé­delmi akcióterv egyik fő ele­me az illegális hulladéklera­kás felszámolása, valamint az üveg- és műanyag palac­kok, fémdobozok visszavál­tásának biztosítása - áll a ja­vaslat indoklásában. Ha az Országgyűlés elfogadja a tör­vényjavaslatot, kormányren­delet határozza majd meg az ide értendő csomagolóanya­gok pontos körét. A kötelező visszaváltás várhatóan 2023. július 1-jétől lépne életbe. A szigorítást az alapvető kör­nyezetvédelmi okok mellett a hatékonyabb erőforrás-gazdál­kodás is indokolja. Az uniós állásponttal egybecsengenek a magyar kormányzati célok, amelyek szerint a gazdaságok jelentős mennyiségű potenciá­lis másodnyersanyagtól esnek el az újrahasználás és az újra­hasznosítás hiánya miatt. A magyar lakosság 85 szá­zaléka támogatja, hogy visz­­szaválthatók legyenek a PET- palackok, például betétdíj be­vezetésével, és 86 százaléka ért egyet azzal, hogy legké­sőbb 202ó-ra az italcsomago­lások legalább 70 százaléka legyen visszaváltható és új­ratölthető Magyarországon - idézte a Magyar Nemzetben a Greenpeace a ZRI Závecz ku­tatóintézet friss közvélemény­kutatását. - A jól hasznosít­ható PET-palackok és a végte­lenszer hasznosítható alumí­niumdobozok körülbelül két­harmada végzi most lerakó­ban, égetőben vagy a termé­szetben, és az üvegpalackok újrahasznosítási aránya is el­­keserítően rossz - mondta el Simon Gergely, a Greenpeace szakértője. MW A lakosság többsége pártolja az újrahasznosítást Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom