Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-20 / 246. szám

2020. OKTÓBER 20., KEDD INTERJÚ y Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH A mesterséges intelligencia alakítja át a statisztikát HUNGARIAN „Cl,, CENTRAL KSH j STATISTICAL OFFICE Ü % www.ksh.hu A Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta, hogy a járvány miatt nem kellett felfüggeszteniük az adatgyűjtést Fotó: Éberling András A több mint 153 éves múlt­ra visszatekintő Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) folyamatosan új kihívások­kal szembesül, az adatfor­radalom „keresleti oldalán” ugyanis robbanásszerűen megnőtt az információigény. Ez szükségessé teszi az új mérési módszerek kidolgo­zását, új összefüggések fel­tárását, valamint az ered­mények közérthető, hiteles és szakszerű tolmácsolását. A statisztikai világnap alkal­mából ültünk le beszélget­ni Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével, akitől meg­tudtam, hogy miben tér el a jövő évi népszámlálás az ed­digitől. Tarnóczy Orsolya szerkesztoseg@mediaworks.hu- Miért fontos a mai nap a sta­tisztika szempontjából?- Ötévente ezen a napon, ok­tóber 20-án ünnepeljük a sta­tisztikai világnapot, erről az ENSZ Közgyűlése döntött Ma­gyarország kezdeményezésére. 2010-ben volt az első jeles ese­mény, és az idei év a megbíz­ható adatok fontosságára hív­ja fel a figyelmet. Napjainkban ugyanis gyakran vagyunk tanúi az adatok véletlen vagy szándé­kos félreértelmezésének.- Mire gondol pontosan?- A manapság egyre na­gyobb teret nyerő fake news­­ra, amiknek jó része tor­zított és időnként szándé­kosan meghamisított adat. A digitalizáció korában élünk, az adatok köre mind a meny­­nyiség, mind a témák kiterjedt­sége, mind az adatok elérhető­sége szempontjából forradal­mi értékű változáson ment és megy keresztül. Nagyon fontos, hogy az emberek tisztában le­gyenek azzal, hogy ebben a ku­szaságban a hivatalos statisz­tika megbízható, stabil és egy­értelműen a valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő, pont azért, mert nemzetközileg el­ismert szakmai és tudományos módszertanon alapul.- Mi mindenről gyűjt adatot a KSH?- Ha egy szóval kellene kö­rülírni, akkor tulajdonképpen mindenről. A KSH a társada­lom, a gazdaság és a környe­zet különböző aspektusairól gyűjt adatokat. Tevékenysé­günk kiterjed az egyes gazda­sági ágazatok számbavételére, a társadalom eltérő szegmen­seinek vizsgálatára, ami ma­gában foglalja az életszínvo­nal, az életmód, az egészség­ügy és az oktatás vizsgálatát is. Sokrétű feladatot látunk el, összeállítjuk a nemzeti szám­lákat, számoljuk a bruttó ha­zai terméket, az inflációt.- Csak az adatgyűjtés a KSH feladata, vagy más funkciót is betölt?- Az alapítás óta, pontosan százötvenhárom és fél éve a KSH elemzéseket is készít. A statisztikusok az előállított adatokból, különféle szakmai összefüggéseket állapítanak meg, és ezt szöveges elemzé­sekben is közzéteszik. A KSH Könyvtárában mind a mai na­pig megvannak a régi publiká­ciók, gyönyörű szöveggel, fan­tasztikus elemzésekkel társít­va. Az elemzés mind a mai na­pig fontos része a tevékenysé­güknek, de elérkeztünk oda, hogy nemcsak adatot állítunk elő, hanem különböző adatfor­rásokból származó informáci­ókat integrálunk.- Kik használhatják fel ezeket az adatokat?- Bárki, hiszen minden ada­tunk nyilvános. Az adatok többségét közzétesszük a hon­lapunkon, közreadjuk a kiad­ványainkban. Ezenkívül, ha valakinek még szüksége van további információra és adat­ra, akkor biztosítjuk számá­ra a hozzáférést. Ez egyébként nagy előrelépés a rendszervál­tás óta, hiszen korábban ren­geteg olyan statisztikai adat volt, ami nem kaphatott nyil­vánosságot.- Hogyan hat a statisztikai adatgyűjtésre a digitális világ folyamatos térnyerése?- Nagy előrelépésnek szá­mított, hogy már az 1930- as népszámláláskor lyuk­kártyás adatfeldolgozó gépet használt a KSH. Ismét nagy ugrás volt, amikor az 1970- es években megkaptuk az el­ső nagy IBM számítógépeket. A digitalizációval egyre több eszköz került a kezünkbe, megjelentek az asztali számí­tógépek, a digitális eszközök, amelyek az adatgyűjtést is for­radalmasították. Ma már alapvetően minden adatgyűjtésünk papírmentes, azaz informatikai eszközön történik. Ez több szempont­ból is gyorsabb és biztonsá­gosabb, hiszen kiesik az adat­­rögzítési fázis. A begyűjtött adatok ellenőrzés után azon­nal mehetnek az adatbázisba.- Mint ismert, a big data és a valós idejű adatok a jövő trend­jei. Hogyan viszonyul ehhez a KSH?- A big data az elmúlt 10-15 évben megismert óriási adat­tömeg, melynek megértése a statisztikai hivataloknak is nagy kihívás. Az adatforrá­sok feldolgozása, a mennyi­ség és a méretek miatt is spe­ciális megoldást igényel. En­nél is fontosabb azonban az új módszertani megoldások kidolgozása. Ezek az adatfor­rások nem fedik le teljesen a vizsgálandó sokaságot, emel­lett nagyon gyorsan változ­nak, így megnehezítik a meg­felelő módszertan kidolgozá­sát. Ami egyik nap még mű­ködött, az lehet, hogy a kö­vetkező nap már nem úgy fog működni. Ennek ellenére már használunk úgynevezett „web scraping” technikákat (azaz közvetlenül gyűjtünk adato­kat honlapokról) például az árak megfigyeléséhez.- Miben különbözik a hivatalos statisztikai adatgyűjtés az al­ternatív adatelőáilítástól?- Az alternatív adatelőállítók rengeteg információhoz és adathoz jutnak hozzá, azon­ban az általuk közzétett ada­tok módszertani háttere nem ismert. Komoly szakértelmet igényel, hogy valaki eldönt­se, mennyire megbízhatóak a nem hivatalos statisztikai for­rásból származó adatok.- Apropó adatgyűjtés: 2021- ben az egyik legnagyobb adat­­felvételre készül a KSH, a tíz­évente ismétlődő népszámlá­lásra. Mit érdemes tudnunk er­ről?- A népszámlálás egyedül­álló, hazánk teljes lakossá­gát érintő, tízévente ismétlő­dő adatfelvétel. A népszám­lálás minden magyar háztar­tásra vonatkozik, és minden­kinek kötelező részt vennie benne. A jövő évi népszám­lálásról tudni kell, hogy tel­jesen papírmentes lesz: a vá­laszadók vagy interneten ke­resztül önállóan válaszolhat­nak a kérdésekre, vagy in­terjú keretében adhatják meg adataikat, amelyeket az ösz­­szeírók tableten rögzítenek. Ez nagyon biztonságos, a rög­zített adatok ugyanis azonnal közvetlenül a KSH zárt adat­bázisába kerülnek. Az on­line kitöltés pedig rendkívül kényelmes is, mivel nem kell megvárni a számlálóbiztost, hanem a kanapén ülve, egy egyedi belépési kód megadá­sával tölthetjük ki az online kérdőívet.- Mikor tölthetjük ki?- Az önkitöltésre 2021. má­jus 1-jétől május 16-áig van lehetőség. Amelyik háztartás nem tölti ki a kérdőívet, azt egy számlálóbiztos fogja fel­keresni. Az online kérdőívet a postán kézbesített belépé­si kód megadásával lehet ki­tölteni.- Hogyan igazolják magukat a számlálóbiztosok?- Minden számlálóbiztos­nak van igazolványa, ami a megbízólevéllel és a személyi igazolványával együtt él. Mű­ködtetünk egy call centert, ahol rá lehet kérdezi a szám­lálóbiztosra, és a rendőrség­gel is együttműködünk. Fon­tosnak tartjuk a lakosság és természetesen a számlálóbiz­tosok biztonságát is.- Egy próbanépszámlálást már tartottak, mikor lesz a követ­kező?- Kétféle próbát is tartunk, az egyik egy technikai, mód­szertani volt, ami már lezaj­lott, és jelenleg a kiértékelése zajlik. A másik próba azt mé­ri fel, hogy a kérdőív mennyi­re érthető, könnyen vagy épp nehezen kitölthető. Ez a pró­ba november 12-én indul és november végéig tart.- Mennyire hat a koronavírus­­járvány a KSH adatgyűjtésére?- Volt olyan adatgyűjtésünk, ami tavasszal a vírus miatt el­lehetetlenült. De szerencsére nem kellett felfüggeszteni, ha­nem áttereltük az online csa­tornákra, és megerősítettük a telefonos kérdezésünket. Az agrárcenzust elkezdtük, ta­vasszal csak az online kitöltési szakaszt tudtuk megvalósíta­ni, szeptember 19. óta zajlik az összeírókkal folytatott interjús szakasz, amely november 22- éig tart. Az agrárcenzus célja, hogy nyomon kövesse a mező­­gazdaság szerkezetében bekö­vetkezett változásokat, illetve hogy pontos és hiteles adatok­kal szolgáljon a hazai gazda­ságirányítás, az unió és a gaz­dálkodók részére.- Ön szerint öt év múlva, ugyanezen a napon miről fo­gunk beszélgetni?- Arról, hogy mennyire ala­kult át a statisztikai hivatalok működése, milyen mértékben és milyen területeken tudtuk a mesterséges intelligenciát beépíteni a tevékenységünk­be, milyen mértékben váltja ki az emberi erőforrást, meny­nyire javít az adatok minősé­gén. Még az elején tartunk en­nek a folyamatnak, de már lát­szik, hogy hogy ez az innová­ció egyik iránya a hivatalos statisztikában.- A honlapjukon egy csodás és páratlan kötetre bukkantam. Mit lehet erről tudni?- A trianoni békediktátum aláírásának századik évfor­dulójára készítettük a ma­gyar történelem nyolc évtize­dét bemutató, A számontartott nemzet című exkluzív térkép­albumot. A kiadvány gerin­cét a hivatal egykori, 1867 és 1945 között működő térképé­szeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár ál­lományában találhatók meg. A több mint 250 térkép értel­mezését és történeti kontex­tusba helyezését szöveges ré­szek segítik, amelyek egyút­tal a fontosabb események, fo­lyamatok és tendenciák ma­gyarázatát is tartalmazzák. A tizenhárom fejezetre tagoló­dó kötet többek között a köz­­igazgatás, a népmozgalom, a gazdaság, a közlekedés és az idegenforgalom területén bekövetkezett változásokat szemlélteti. A könyv a tervek szerint angolul is megjelenik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom