Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-24 / 249. szám
2020. OKTOBER 24., SZOMBAT GAZDASÁG y Támogatás és karácsonyi remények a hazai édességgyártóknál A müzli és a keksz stabil A koronavírus-járvány gazdasági hatása ugyan több édesipari termékkategóriában is a forgalom csökkenéséhez vezetett, a müzli azonban kivétel ez alól - hangzott a Magyar Édességgyártók Szövetsége rendezvényén. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIAC A járványhelyzet erősen sújtotta az élelmiszeripart, mégpedig elsősorban a vendéglátóipart, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló szektor kiesésén, valamint a forgalom mintegy 40 százalékát adó export jelentős csökkenésén keresztül - mondta előadásában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai A különböző minőségű szaloncukrok már megérkeztek az élelmiszeráruházakba Kicsinyítőkepző, svájci dialektusban Bár a gabonafélék termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija - ezen a néven - csupán a 20. század első felében kezdődött - mondta Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese. A müzli gabonapehelyből és szántott gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldségfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (Muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el a világon. főosztályának vezetője. A ha’ zai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Az AM a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozott nemzeti élelmiszer-gazdasági válságkezelő programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat mintegy nyolcmilliárd forinttál segítette, az igénylők egyszerűsített ügyintézéssel, gyorsan elérhették a támogatást. Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a Covid-19 ezt a folyamatot is felgyorsította - tette hozzá Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke. A magyar lakosság érdeklődése egyre inkább az egészséges termékek felé fordul, de ez inkább egy trendet, semmint konkrét kategóriákat jelent. A funkcionális édességek (például: proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes (a laktóz-, a cukor- vagy a gluténmentes) termékek, ilyeneket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre, hanem mások is. Ezeken kívül a light, azaz csökkentett energiatartalmú áruk széles kategóriája is ide sorolható. A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt. A gyártók mindenesetre a nehéz húsvéti időszak után optimistábbak, és jobbak a kilátásaik a karácsonyi időszak előtt. A müzligyártóknak erre meg is van minden okuk, hiszen náluk a járványhelyzetben sem csökkent az értékesítés. Ez a termékkategória mutatta egyébként - a kekszekkel együtt - az utóbbi két évtized leggyorsabb növekedését. HÍREK Halasztás a taxisok autócseréjére BUDAPEST Meghosszabbodik a taxisokra vonatkozó személygépjármű-csere határideje - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Kiemelte: a koronavírus-járvány alatt mindent meg kell tenni a munkahelyek megvédéséért. Ezért a kormány szerdai ülésén támogatta a Fidesz- KDNP fővárosi frakciójának javaslatát, miszerint 2022. év végéig nem kell fiatalabbra cserélniük a tízévessé váló autójukat a taxis vállalkozóknak, cégeknek - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese és Láng Zsolt, a budapesti Fidesz-frakció vezetője. MW Hétfőtől új rendszer indul BUDAPEST Hétfőn új képzési támogatási rendszer indul a Magyarországon fejlesztéseket, beruházásokat megvalósító vállalatoknak - közölte a külgazdasági és külügyminiszter a gazdasági kabinet pénteki üléséről beszámolva. Szijjártó Péter ismertette: a termelővállalatoknak legalább ötmillió eurós (több mint 1,8 milliárd forintos) beruházás esetén, a szolgáltató központoknak legalább 25 alkalmazottal való létszámbővítésre fejenként ötezer euró (több mint 1,8 millió forint) támogatást biztosít a kormány képzési és oktatási programokra. MW Vizsgálják a vendéglátósok italbeszerzéseít Ellenőrzik a bárpultot Mesterségesen szűkülhet a szeszes italok kínálata Fotó: MW Gyengére sikeredett az idei diótermés Idén mindössze az átlagos mennyiség fele termett meg Fotó: MTI ALKOHOL Feltűnt a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), hogy a hazai éttermek, kocsmák és egyéb vendéglátóipari egységek italbeszerzési gyakorlata a piaci folyamatok alapján nehézkes, az üzletek nehezen nyitnak az új beszállítók felé, emiatt pedig az elérhető kínálat bővülése sem könynyen valósul meg. Márpedig ez szűkebb vendéglátóipari választékhoz és magasabb fogyasztói árakhoz vezethet, így hosszabb távon károsíthatja a vendégeket - közölte a versenyhivatal, amely a jelenség feltárására ágazati elemző vizsgálatot indított. A GVH úgy tudja: a szektort átszövik az olyan kikötéseket tartalmazó beszállítói megállapodások, amelyek arra ösztönzik a vendéglátóipari egységeket, hogy kizárólag egy vagy limitált számú vállalkozás termékeit kínálják. Ez jellemzően a széles portfolióval és jelentős tőkeerővel rendelkező italbeszállítóknak kedvez, miközben gátolhatja az újak piacra lépéáét, köztük a kisebb magyar szereplők terjeszkedését - emelte ki a hatóság. Korábban már vizsgálódtak a sörpiacon, jelenleg pedig az alkoholos és alkoholmentes üdítőital és egyéb italtermékek körében folytatnak versenyfelügyeleti eljárást erőfölénnyel való viszszaélés gyanúja miatt. Az ilyen típusú piaci gyakorlatok a szakértők szerint hoszszabb távon a vendéglátósokra is hátrányosak lehetnek, hiszen az alternatív beszerzési források visszaszorulásával szűkülnek a lehetőségeik, nő a kiszolgáltatottságuk. Ennek különös jelentőséget ad a járvány, amely a hazai éttermeket, kocsmákat és egyéb vendéglátóipari egységeket súlyosan érinti. Az ágazati vizsgálat során a GVH betekintést nyer az italtermékek beszállítói és a vendéglátóhelyek közötti üzleti kapcsolatokba, a szektor forgalmazási gyakorlatának jellemzőibe. Ehhez az üzleti stratégiákat, gyakorlatokat, az árképzést és főként ezek fogyasztói jólétre gyakorolt hatásait veszik górcső alá, az eljárás kötelező adatszolgáltatáson alapul. MW Odavagyunk a kirántott húsételekért FELMÉRÉS Úgy tűnik, hogy a magyarok döntő többsége még mindig a kirántott húsételekért van oda, ez az a fogás, ami toronymagasan vezet a rendeléseknél - derült ki a Falatozz.hu által készített felmérésből, amely a frissensültek iránti országos lakossági keresletet mérte fel. A vizsgálatból kiderül azt is, hogy sokan, akik szerint a vendéglőkben nagyobb a kockázat, hogy elkapják a vírust, áttértek az internetes rendelésre. Az összes házhoz szállított étel 11 százaléka a rántott ételek közül kerül ki, és továbbra is a csirkemell a legnépszerűbb a magyar fogyasztók körében, amelyből négyszer anynyi fogy panírozottan, mint a roston sült változatából - közölte a portál. Nagyon gyakran kérik a vendégek a cordon bleu-t, a sajttal vagy sonkával töltött pulykamellet is. Ugyancsak magas az igény a gyerekek és a vegetáriánusok körében a rántott sajtok iránt. A dobogó negyedik helyén a rántott sertésszelet szerepel, amelyből majdnem harmadannyit rendelnek, mint a csirkéből készült változatból. Az ötödik helyre a milánói sertésborda, a hatodikra a mátrai borzaska, a hetedikre pedig a roston sült csirkemell került a házhoz kért készételek népszerűségi listáján. Ezeket követi a bolognai sertésborda és végül az utolsó helyre szorult a kijevi csirkemell. MW ÁRVÁLTOZÁS Idén az átlagos évek termésének fele, vagyis mintegy 3,5-4 ezer tonna dió teremhet az országban - mondta az MTI-nek a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Apáti Ferenc hozzátette, hogy ennek ellenére a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára egyelőre a tavalyi, átlagosnak tekinthető szinten mozog. A szárítatlan, nyers héjas dió nettó termelői áraraz idén kilogrammonként 450 forint körül van, megegyezik az előző évivel. A dióbél termelői ára az elmúlt években átlagosan kilogrammonként 1500-2000 forint között mozgott, a fogyasztói ár pedig minőségtől függően kilogrammonként bruttó 2500-4000 forint között alakult. A dióbél piaca érdemben novemberben indul, az árakat pedig az import mennyisége és ára befolyásolja majd. Míg a héjas dió importja elenyésző mennyiségű, addig a dióbél behozatal évente 1000-1500 tonna közötti, elsősorban a román és az ukrán piacról. Kiemelte, a jelentős terméskiesésért döntően a tavaszi fagyok felelnek, de az utóbbi hetek extrém csapadékos időjárása is jelentősen hátráltatta a betakarítást. A tavalyihoz hasonlóan nagy károkat okozott a dióburok-fúrólégy is, amelynek kártétele elsősorban a Dunántúlra jellemző. Kitért arra is, hogy a magyarországi termőterület folyamatosan nő: míg tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a háromezer hektárt, addig jelenleg 8300 hektáron termesztenek diót, ebből a termőkorú ültetvények területe öt-hatezer hektár. Az előállított dió termelési értéke évente 4-6 milliárd forint. MW
