Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-21 / 247. szám
12 FÓKUSZ 2020. OKTÓBER 21., SZERDA Az angolkisasszonyok rendjének készséges apácái is segítették az egri kutatót A hajdani fenyirdak vilaga Az egykori városbeli fényképészek és műtermek történetét kutató Demeter Pál fotóművész olyan, az 1800- as évek közepén készült felvételeket talált, amelyeken a bazilikát, a Líceumot, a zenész Bunkó Feri bandáját, a népviseletbe öltözött Kovács Lebujt és párját örökítették meg. Szilvás István szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Joó János, az érseki rajziskola tanára terjedelmes cikket írt 1842-ben a „szombat, septemb, 3kán” Pesten kiadott Jelenkor című lapban. Ennek egyik bekezdésében így szólt EgerróT: ,,E’ czikkelyem terjedtsége miatt ezennel egyéb városi újságainkról hallgatok azon egyet kivéve: hogy Daguerre felséges találmánya városunkba is eljutott. Arigoni Gáspár olaszszületésü órás olly tökélyre vivé illyszerü fényképeit, hogy - elmondhatom - Marastont haladja. Egy arczképet bár 4-5 személyt ábrázolót 5 pftért készít, mi elég csekély ár.”- Ezt a cikket nem sokkal azután kaptam egy fővárosi kutatótól, hogy 2017-ben megjelent az egykori városbeli fényképészek és műtermek történetét bemutató könyvem. Ez az információ azért érdekes, mert ugyan már az 1850-es években itthon is készítettek dagerrotípiát, de azok nem kapcsolódtak Egerhez - mondta Demeter Pál. Az ismert fotóművész - egyben a Heves Megyei Fotóklub vezetője - évekkel ezelőtt levél- és könyvtárakban, szakarchívumokban, magángyűjteményekben kezdte el kutatni a megyeszékhely fotótörténeti emlékeit. Egy ízben még az angolkisasszonyok szerzetesrend budapesti központi intézetébe is elvetődött, ahol a készséges apácák három nagy doboz olyan képpel fogadták, amelyek az egri zárda életét, illetve a várost örökítették meg. A kitartó búvárkodás során fellelt dokumentumokat az Egri fényírók és fényirdák - az egri fényképezés kezdetei 1854-1914 című kötetben adta közre. Ebben a hőskor-M Ujj— '&m nnyuv Gárdonyi a törökországi utazásakor készítette a szultán pénteki mecsetbe menetelét megörökítő képet Fotók: Sz. I. 11^« / + m Női es un pipereszobák csábították a nagyérdeműt A Fényképészeti Lapok 1882-ben érdekes cikkben mutatta be a fényírók és a fényirdák világát: „Zureich miskolci és Perlgrund egri fényképészek arról diskuráltak, hogy melyikük tud szebb chrom, árnyék- és fényképet készíteni.” Perlgrund Lajos nemcsak a legjobb minőséggel, hanem a minden kényelemmel ellátott „női és úri pipereszobákkal” csábította a nagyérdeműt. Más fotográfus éjjeli felvételre is berendezkedett, hogy a hölgyek „estélyek, táncvigadalmak, lakodalmi ünnepélyek előtt és után is fölvételeket eszközölhessenek". mrnm atmm ábbi izgalmas hírekért látogasson el ide: ról szólva egyebek között még az szerepelt, hogy az Egri Posta című újság 1862-ben arról írt, „állandó fényképészünk” lesz: Kovács Ferencz festő ekkor nyitotta meg fényképészeti műtermét.- A Jelenkor cikkében jelzett korábbi dátum azonban más megvilágításba helyzete a történetet - újságolta a téma kutatója, aki időközben újabb 1 % wrlí ■ JP * Illik ^ ‘Pá/ ~ ■ «. Fényképész aranyosi Hí 1» jfplt Jl§ Ja és fosté M ia I gjjl EGERBEN. | ^ I’lí A p-/ f ■ /w-*V** 'y \ ^ w' 1 •■ í jfsfw / /■ V"‘V i r #/<■*■■ $£■•#■* > gr..........• ' ■ 7í?f % Záhor Lipót fényképész 1867-ben készített felvétele egy jegyespárt örökített meg ténetével kapcsolatos ismereteket. Ez azzal járt, hogy teljesen át kellett írni az első könyv több fejezetét - újságolta a szerző. A közeli napokban megjelent átdolgozott, 152 oldalas kiadásban százhatvan egykori kép látható, s valamenynyi eredeti nagyságban szerepel a kötetben. A személyeket ábrázoló felvételek közül csak A Mihály József műtermében készült fénykép hátoldalán a fényképész ajánlja szolgáltatásait és újabb adatokkal és képekkel gazdagodott. Kiderült például, hogy itt él a városban az 1860 és 1930 között legfoglalkoztatottabb fényképész',1 Kiss József dédunokája. A mind az anyai, mind az apai ágon fotográfus ősökkel rendelkező Nagy Tiborné értékes információkat és fotográfiákat osztott meg vele. Hozzájutott továbbá olyan képhez is, amit az Egri Csillagokhoz anyagot gyűjtő Gárdonyi Géza készített Törökországban. Egy családi gyűjteményből pedig olyan ferrotípiá, vagyis vaslemezre készült kép került a látókörébe, amin egri polgárokat örökített meg egy ismeretlen személy.- Ezek az új kordokumentumok arra sarkalltak, hogy pontosítsam a város fotótörolyanok kerültek be, amelyeknél ismert volt, hogy ki készítette őket. Érdekesség továbbá, hogy utólag színezett felvételek iá illusztrálják az igényes, hitelességre törekvő szöveget. A könyv mellékletében egy térképvázlat is található, amelyen a szerző a valaha volt fényképészműtermek helyét jelölte meg. A kutatás során érintett időszakban - az ideiglenes műtermeket is beleértve - tizenöt fényirda működött a városban. Az első fényképész ateliert, műtermet Kovács Ferencz festő nyitotta meg a Szarvas laktanya melletti házban. Később egy fényirda fogadta a klienseket a jelenlegi Klapka utcában, zömük viszont a Széchenyi és a Kossuth (Érsek) utcában működött. Az ízléses kivitelű kötet szerzője részletesen is szól majd kutatásai különlegességeiről azon a könyvbemutatón, amelyre október 30-án délután fél 5-kor várják az érdeklődőket a Bródy Sándor könyvtárban. HIRDETÉS csak előfizetőknek www.heol.hu
