Heves Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-15 / 242. szám
2020. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 A budapesti versenyek mintául szolgálhatnak Tokiónak is Tágra zárt buborékvilágok Pénteken indul a Nemzetközi Úszóliga (ISL) második évada, a középdöntőig a Duna Aréna ad otthont a sorozatnak Fotó: Földi Imre Hollandiában ragadt a klasszis Negatív tesztek, pozitív példák. Erre törekszik most Magyarország, amely úszásban és cselgáncsban is rangos versenynek ad otthont: a hétvégén Budapesten indul újra az úszók ISL- sorozata, míg október 23- ától a Papp László Budapest Sportarénában rendezendő Grand Slamen már olimpiai pontokért küzd a nemzetközi cselgáncselit. De mi van a kulisszák mögött? Kovács Erika, Lipiczky Ágnes/NS szerkesztoseg@mediaworks.hu KORONAVÍRUS „Hosszabb távon nem lehet úgy edzésre kényszeríteni egy sportolót, hogy nincs alkalma a megméretésre.” Jó ideje a fenti mondat áll a sportélet középpontjában »- már persze a koronavírusjárvány mellett, de a kettő szorosan összekapcsolódik: 2020 tavasza óta sohasem látott kihívások előtt áll a világ, így a sportolók is, s ebben a megváltozott helyzetben még inkább fókuszba került az egészség. A járvány miatt másként kell készülniük a sportolóknak, ezzel párhuzamosan másként kell megrendezni a versenyeket is. Mert versenyezni kell - ezt ma már tényleg mindenki egyöntetűen vallja. S bár ez a „másként” jelentős rendezési többletköltséggel jár, jelenleg ez az egyetlen módja, hogy a sport, ezen belül az élsport életben maradjon. Megváltozott a világ, amióta megjelent a koronavírus, és már senki sem lepődik meg azon, hogy milyen szigorú intézkedések mellett rendezhető meg akár csak egy hazai verseny is, ha pedig nemzetközi viadalról van szó, a szabályozások sokasodnak. Nyolc pozitív teszttel „rajtoltak” A Nemzetközi Úszóliga (ISL) második évada - az elsővel ellentétben - két helyszínen zajlik: az már eldőlt, hogy a középdöntőig a budapesti Duna Aréna ad otthont a sorozatnak, ám hogy az elődöntőre és a fináléra hol kerül sor, még bizonytalan - bár Tokió egyre inkább befutónak látszik. A sorozat egyébként pénteken rajtol a Duna Arénában, a résztvevők többsége vasárnap megérkezett Budapestre, ahol először is mindannyian szerződésben vállalták a szigorú feltételeket, vagyis azt, hogy az úgynevezett buborék alá vont területet (az Arénát, a Dagály strand 50 méteres, sátorral bevont nagy medencéjét, a margitszigeti két szállodát, valamint az utazáshoz használt buszokat) nem hagyják el a következő négy, illetve hat hétben (a plusz két hét csak a középdöntőbe jutó csapatokat érinti) - mindöszsze annyi engedményt kapnak a résztvevők, hogy naponta 90 percet a szabad levegőn tölthetnek, de akkor is csak a Margitszigeten sétálhatnak, s közben nem verődhetnek csoportokba, nem mehetnek semmiféle szórakozóhelyre. „Az első tesztelések nyolc pozitív esetet hoztak, ebből három sportolóé, a további öt pedig a kiszolgálószemélyzet többnyire magyar tagjaié - mondta el a Nemzeti Sportnak Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, az ISL kapcsán az előírások betartásáért, az ellenőrzésekért felelős orvosi csapat vezetője. - Mind a nyolc esetet karakterizáljuk különböző tesztekkel, így anynyit már most tudunk, hogy két sportoló minden bizonynyal friss fertőzött, egynél pedig már lecsengőben van a betegség. A végső bizonyosságig az érintett személyeket karanténba helyeztük.” Merkely Béla úgy véli, éppen a buborék jelentheti a garanciát arra, hogy a sorozat idején nem lesznek további pozitív esetek - a szigorú protokoll szerint ötnaponta újabb és újabb teszteket végeznek minden résztvevőn, így az úszók és az edzők mellett a kiszolgálószemélyzet, valamint az orvosok és az ápolók körében is. Utóbbiak egyébként a versenysorozat idején hazamehetnek, ám ők szigorúan csak maszkban és kesztyűben, a távolságtartás szabályait betartva végezhetik feladatukat. Felelősségteljes viselkedés „Meggyőződésem, hogy egy ekkora versenyt végig lehet vinni jelentősebb fertőzés nélkül a kiterjedt tesztelés mellett. Ehhez persze kell a résztvevők felelősségteljes viselkedése is: nem vagyunk rendőrök, de vannak módszerek, amelyekkel ki lehet deríteni, honnan is jön a fertőzés, nem lehet valaki szimplán felelőtlen- tette hozzá a SOTE rektora, akinek van már tapasztalata a koronavírus-járvány idején rendezett nagy verseny kapcsán, hiszen ő és El sem utazhatott Budapestre Femke Heemskerk. A hollandok olimpiai, Világ- és Európa-bajnok úszójának még hazájában lett pozitív a koronavírustesztje, így egyelőre nem csatlakozhat az Energy Standard csapatához. „Semmiféle tünetem sincs, nem is volt. csapata felügyelte a magyarországi Formula-l-es futamot is. - Az persze jóval békésebb időszak volt, mint a mostani. De ha nem akarjuk tönkretenni a sportot, versenyeket kell szervezni. Engem Hosszú Katinka keresett meg, kérte, hogy segítsek, én pedig az első szóra vállaltam a feladatot. Mindig is központi szerepet játszott az életemben a sport, ezt is a sportolókért teszem, nem is volt kérdés, hogy mindenben támogatom Katinkáékat.” Zsinórmérték lehet a budapesti Grand Slam Nem csak az úszók, a cselgáncsozók is fontos mérföldkőhöz érkeznek. Budapest ad otthont október 23. és 25. között annak a Grand Slamversenynek, amellyel újraindulhat a sportág, amely ismét olimpiai kvalifikációs pontokat ad, s amely a járványos időszak alatt a versenyrendezés szempontjából afféle zsinórmértéket jelenthet a cselgáncssport fellegvárainak - nemcsak Párizsnak, Düsseldorfnak, Oszakának, de a tokiói olimpia rendezőinek is a folytatáshoz. A magyar szervezők a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) képviselőivel karöltve, szintén a Formula-l-es rendezés sajátosságait alapul véve már a nyár folyamán elkezdték kidolgozni azt a protokollt, amellyel a résztvevők egészségén túl biztosítani tudják a verseny gördülékeny lebonyolítását. Elővigyázatos voltam, figyeltem mindenre, ezért is ért sokként, hogy pozitív lett a tesztem - mondta Heemskerk. - Jelenleg karanténban vagyok, betartok minden szabályt, és őszintén bízom benne, hogy a későbbiekben csatlakozhatok csapatomhoz és a sorozathoz.” Szövetségünk nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a több mint félévnyi versenyínség után minden idők egyik legnagyobb cselgáncsrendezvényét tartja meg: az eddigi nevezések alapján 81 ország 643 versenyzője érkezik hazánkba, de a helyzetből adódóan még mindig nyitott a nevezési felület, így megeshet, hogy ennél is többen lépnek a Papp László Budapest Sportaréna küzdőterére. De - tekintettel a koronavírusra - hogyan is jutnak el odáig biztonságosan a sportolók, edzők, a csapat körül tevékenykedő szakemberek? Majdnem 3000 teszt a verseny ideje alatt „A résztvevők számára két szállodát foglaltunk le, a Hotel Arénában és a Hungária Hotelben alakítjuk ki azokat a bázisokat, amelyeket csak a versenyzés és az edzések idejére lehet elhagyni. Ha valaki megszegi a szabályokat, országa teljes válogatottját kizárják a Grand Slamről - ezt annak érdekében tesszük, hogy sérülésmentes maradjon a buborékrendszer” - mondta Simon Csaba, az olimpiai kvalifikációs pontokat adó Grand Slam versenyigazgatója, aki szerint majdnem 3000 PCR-tesztet végeznek el a négy nap alatt, azon felül, hogy a versenyzőknek Magyarországra érkezésükkor két negatív tesztet kell bemutatniuk. „Az érkezést követően a szállodába visszük a versenyzőket, a hotelben rögtön elvégeznek rajtuk egy újabb tesztet, és addig kötelesek a szobájukban maradni, amíg meg nem kapják az eredményt. De itt még nincs végük a vizsgálatoknak, a versenyzőknek és kísérőiknek a szőnyegre lépést megelőző estén is részt kell venniük egy PCR-teszten, így garantálható, hogy a versenynapon csak negatív eredménnyel léphessen be sportoló az Aréna kapuján”- folytatta a sportvezető, aki szerint külön protokollok léteznek arra, hogyan különítsék el a szállodában pozitív eredményt produkáló versenyzőt, és azt, aki az Arénában, esetleg már a szőnyegen, mérkőzés közben lesz beteg. Minden eshetőségre van biztonsági háló, kidolgozott folyamatrendszer. Fertőtlenítés felsőfokon A magyar rendezőknek kiemelkedően fontos, hogy a járvány elleni védekezés szempontjából sikeres, példaértékű eseményt bonyolítsanak le, hiszen az IJF vezetősége nem rejtette véka alá: a tokiói olimpiai rendezés afféle „szabálykönyveként” tekint majd a budapesti eseményre. A magyar szövetség vezetősége tisztában van vele, milyen fontos feladatot, küldetést vállalt magára, ehhez mérten a legapróbb részletekig kidolgozott a rendezés, példának okáért a fertőtlenítésre is fokozott figyelmet fordítanak. „Most minden apró részlet fontos tényező lesz. A versenyzőket - szállító buszokat és a tatamit is az eddigiekhez képest jóval többször tisztítjuk speciális módszerrel. Sőt, a versenyzők számára biztosított cseredzsudogikat sem a hagyományos módszerekkel fogják tisztítani. Éppen erről tárgyalunk most, szeretnénk megtalálni a megfelelő céget ahhoz, hogy a pótkabátok teljesen sterilek legyenek a verseny idejére” - tette hozzá Simon Csaba: JEGYZET Eszköz, • nem cél Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Magas labdát dobott (rúgott) az MTK utánpótláskorú labdarúgóinak egyik edzője. „Tévedésben vagyunk, ha azt hisszük, hogy a játékos van értünk, edzőkért. Mi, edzők vagyunk a játékosért. Érezzük magunkat megtisztelve, hogy ezzel a sporttal foglalkozhatunk. Az utánpótlás játékosnak nem az a dolga, hogy sikeressé tegye az edzőt, hanem az edző dolga, hogy sikeres karriert adjon a játékosa kezébe.” Schrenck Rajmund további gondolatai is nagy népszerűségnek örvendenek. Lehet, hogy évek-évtizedek múlva - még jobban - megsüvegelik majd a közösségi médiában felkapott magvas mondatokért, azonban jelenleg még azok száma lehet több, akik nem azonosulnak a fenti okfejtéssel, amelynek fókuszában ez áll: butaság csak az eredményre hagyatkozni! Mielőtt azonban úgy tűnne, ezúttal a trénerekről kerül le a keresztvíz, gyorsan érdemes rögzíteni: ettől mélyebben gyökerezik a probléma. Amikor a meccsről hazatérő gyereket azzal fogadja a szülő, mit játszottatok, rúgtál-e gólt, ha igen, mennyit, akkor érzékelhető, hogy összetettebb a kérdés, mintsem annak elkönyvelése, győzelem, vereség vagy döntetlen a hétvége termése, és hol áll a tabellán a csapat. Amennyiben kicsit távolabb tekintünk a főváros (vagy nagyváros) környezetéből, más megvilágításba kerül, mi is az edző szerepe, legyen szó edzésről, nevelésről, mérkőzésről. Közel sem a tréneri énközpontúság válik hangsúlyossá, hanem annak megteremtése, hogy egyáltalán legyen olyan létszámú játékoskeret, amelylyel érdemben lehet foglalkozni. Történik mindez akkor, amikor soha nem látott körülmények biztosítottak a sportágba csábításhoz és a szakmai munkához. Bizonyosan sok szakember szeretne sikeres karriert adni játékosának, ha a gyerek (és vele szoros együttműködésben a szülő) is úgy állna a futballhoz, hogy azt valóban elkötelezetten akarja. Ettől persze még igaz, hogy miért legyen türelmes az a 13, 14, 15 éves fiatal, aki bajnoki mérkőzésen nem lép pályára (vagy csak percekre), hiszen ő azért készül, hogy a meccsen játszhasson. Ahogy Schrenck írja: „A mérkőzés eszköz, nem cél. Csak egy felmérő, éppen ezért minden játékosnak játszani kell, hiszen joga van tudni, hogy hol tart.” Hát itt járunk. Minden tiszteletem az elhivatott szakembereknek, különösen azoknak, akik azt is szem előtt tartják, mint az a megboldogult tanár-tréner, aki hitvallása hagyatékaként ezt mondta: „A legfontosabb, hogy az edző ne ártson!”
