Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-05 / 208. szám

IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET /# Naptárod, órád egyremegy, hallod, Lázár Emese tárcái 6 Interjú Vargha Mihály szobrászművésszel 7 Borbély László novellája az idő költözik. n Csodamadár (fa, 60 * 60 *18 cm, 1991) vezervers Ácsai Roland Ez a varjú Ez a varjú mától megtér a múlthoz, kukoricaszárból rakott kúpok hegyes tornyáról felemelkedik az Úrhoz, és fátyol­felhőbe fúr most a csőre százszor, ahogy az út fogy, minden szárnycsapáskor, és mint a kulcsok, megleli a zárat bárhol. tarlat Riválisok nagy találkozása Szilágyi Diána Idén az angliai csata 8o. évfordulója kapcsán az Egyesült Királyságban számos megemlékezést tartanak, ahol békés légi bemutatókon, baráti találkozókon elevenítik fel a német Luftwaffe és a brit légierő, a Royal Air Force több hónapos küzdelmét. Itthon csak a szolnoki repülőmúzeum, a Reptár idézte meg a nagy légi háború szellemét, két ikonikus vadászrepülő együttes bemutatásával. A repüléstörténeti múzeum csak a Két legenda találkozása hívó­címmel hirdeti a szeptember 13-ig még látogatható kiállítását. Hir­dethetnék akár a két rivális ta­lálkozásaként is, hisz a második világháború után 75 évvel az avia­tika szerelmesei világszerte még mindig azon vitatkoznak, hogy a két kiváló, együléses vadászgép közül melyik volt az eredménye­sebb, a tökéletesebb szerkezet. Most a szolnoki Reptár fedett ki­állítóterében - a Krakkói Lengyel Repülési Múzeum kölcsönzésé­ben - egymás mellett csodálhat­juk meg a második világhábórú két legismertebb vadászrepülőjét, a brit gyártmányú Spitfire-t (pon­tosabban egy ’44-es Supermarine Spitfire LF Mk.XVI E AU-Y-t, amely példány szerepelt az Angliai csata című filmben is) és egy Mes­­serschmitt Bf-109 G-t. Ez utóbbi típust használta 1942- től a magyar légierő is, sőt, mi­után a Magyar Waggon- és Gépgyár (MWG) megkapta a repülő gyártá­si licencét, rövidesen Győrben is gyártani kezdték a sárkányt, a gép törzsét, majd a berepüléseket is magyar pilóták végezhették az új gépekkel. Itthon csak Me 109-es­­ként vagy Messzerként emlegették tervezőmérnöke, Wilhelm Emil Messerschmitt családnevének rö­vidítése után, ám a nemzetközi szakirodalomban inkább Bf 109- ként hivatkoznak rá, hisz eredetileg a Bayerische Flugzeugwerke augs­­burgi, majd regensburgi gyárában készült. folytatás a 3. oldalon | c V V

Next

/
Oldalképek
Tartalom