Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-05 / 208. szám

2020. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT TÖRTÉNELEM-KULTÚRA 11 Kecskeméten indult a Patrióták programsorozata a Rongyos Gárdáról Nélkülük Sopron osztrák lenne Raffay Ernő történész is előadást tartott a Patrióták kecskeméti konferenciáján Fotó: Hraskó István Trianon századik évforduló­ja alkalmából a Magyar Pat­rióták Közössége két hely­színen - Kecskeméten és Budapesten - szervez tudo­mányos konferenciákat. A témák többek között a Ron­gyos Gárda és az 1921-es nyugat-magyarországi fel­kelés, a román megszállás és a bécsi döntéseket kö­vető „országgyarapítások” szerepelnek. A tanácskozá­sokat ingyenes szabadtéri vándorkiállítás is kíséri. Hraskó István istvan.hrasko@mediaworks.hu KECSKEMÉT Bács-Kiskun me­gye székhelye az első hely­színe a Magyar Patrióták Kö­zössége által szervezett, Akik bátrak és hősök voltak című programsorozatnak. Szept­ember 2-ától 8-áig látható a Hírős Agóra előtt a Nemze­ti Kulturális Alap támogatá­sával készült installáció. Az ingyenes kiállítás a Trianon­nal szembeni nemzeti ellen­álló csapatokat, azok történe­tét mutatja be, eddig nem is­mert fotók és vizuális tartal­mak segítségével. Az Agóra épületében összesen hét elő­adás hangzott el tegnap a tu­dományos konferencián.- Abban Magyarországon minden gondolkodó ember egyetért, hogy a Rongyos Gár­da keretében szerveződő fel­kelők nélkül nem valósulha­tott volna meg az, hogy a ma­gyar hivatalos csapatok kivo­nása után Burgenlandban ne az osztrák hatóságok vegyék át a hatalmat. A Rongyos Gár­da harca a teljes akkori ma­gyar közvélemény egyetér­tését és rokonszenvét élvez­te, hiszen a szégyenteljes tri­anoni békediktátumot még megfejelte az is, hogy a szin­te testvéri országnak tekintett Ausztria is részt kért Magyar­­ország testéből - mondta kö­szöntő beszédében dr. Salacz László, a Fidesz-KDNP or­szággyűlési képviselője, hoz­zátéve: a rendszerváltás előtti történelemkönyvekben a Ron­gyos Gárda és a köré szervező­dő szabadcsapatok csak a fe­hérterror címszó alatt voltak megtalálhatók, ezen túl hall­gatás övezte tevékenységüket. Hajagos Csaba muzeológus­történész, a kiállítás kurátora kijelentette: az első vüághábo­­rú után katasztrofális állapot­ba került Magyarország elszen­vedte a társadalmi megsemmi­sülés minden negatívumát.- 1919-20-ban a Tanácsköz­társaság, a román megszál­lás, majd a trianoni békedik­tátum után a sokak által meg­jósolt nemzethalál állapota be­következni látszott. Miközben a hivatalos államvezetés a pa­cifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben lakos­sági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920- as trianoni békediktátum ha­tására tovább fokozódtak, vé­gül pedig a bécsi döntések lég­körében, az 1930-as évek vé­gén kiújultak. Az elmúlt száz évben politikai megfontolás­ból elutasított, nem bemuta­tott Rongyos Gárda története nagy adósság a muzeológia és a történettudomány számára is, az elhallgatás a mai nem­zedék iránti társadalmi-törté­nelmi felelősségvállalás okán sem folytatható tovább. Ki kell mondanunk, hogy a ma­gyar történelem egyes esemé­nyeit nem lehet kettős mérce alapján megítélni, a pozitív és negatív tényezők, hősök egy­aránt bemutatásra hivatottak- jelentette ki Hajagos, aki szerint a téma kitárgyalása to­vább erősítheti a magyar ösz­­szetartozás, összefogás gondo­latát, a hazaszeretetei és hazá­ért tenni akarás gyakorlatát. Raffay Ernő történész, a Ma­gyarságkutató Intézet mun­katársa Trianon és a szabad­kőművesség címmel tartott előadást. Kiemelte: soha nem mondta, hogy a szabadkőmű­vesek bomlasztották szét az országot, de azt is leszögez­te, hogy történelmi szerepük volt a Magyar Királyság szét­­darabolásában. Véleménye szerint Trianonnak a külső okok - nagyhatalmak viszo­nya, szomszéd népek törek­vései - mellett számos belső oka volt. így például a parla-Kecskemét után Budapesten, a 16. kerületi Reformátorok te­rére költözik a Patrióták ván­dorkiállítása, amely szeptem­ber 10-étől 16-áig lesz megte­menti obstrukció, a demográ­fiai folyamatok és a szabadkő­művesség.- Ha egy országot belülről sikerül politikailag, kulturá­lisan, lelkileg megosztani, ak­kor annak a népnek az órái meg vannak számlálva - fo­galmazott. A szabadkőműve­sek legfontosabb politikai cél­ja szerinte az volt, hogy a ma­gyarság társadalmi, politikai szerkezetét átalakítsák, likvi­dálni akarták az arisztokráci­át és az úri középosztályt, el­venni pozícióikat, az iskolai rendszert gyökeresen átalakí­tani, a hittant megszüntetni. Hozzátette: sikerült megsze­rezniük az országot, hiszen a Károlyi-kormány tizenkét tagja, négy miniszter és nyolc kinthető. A köztéri tárlat ezután Sopronba költözik, ahol a Vár­kerületben, a Mária-oszlopnál szeptember 18-24. között lesz kiállítva. A fővárosban szep­államtitkár szabadkőműves páholy tagja volt. Babucs Zoltán hadtörténész a Magyarságkutató Intézet ré­széről a bécsi döntések nem­zetközi hátterét és lényegét idézte fel, valamint azt, hogy miként történt a magyarlak­ta területekre történő magyar bevonulás. A szakember sok akkori katonával, katonatiszt­tel beszélt, és elmondták neki, hogy milyen megható módon fogadták a visszatért telepü­lések magyarjai. - Úgy érez­hették magukat, mint ami­kor annak idején Csaba ki­rályfi győztes katonái haza­tértek. Elképesztő eufórikus hangulat uralkodott - mondta Babucs. Kijelentette: szemen­­szedett hazugság, hogy az er­délyi bevonulás magyar ki­lengések sorozata lett volna, négy évvel később pedig, mi­kor visszatértek a román csa­patok a Vörös Hadsereg nyo­mában, tízszeresen visszaad­ják az 1940 szeptemberében történteket. Domonkos László, a Rend­szerváltás Történetét Ku­tató Intézet és Archívum (RETÖRKI) külsős munka­társa, A Héjjas-nyárfa árnyé­kában című könyv szerző­je a Rongyos Gárda megala­kulásának kezdetéről beszélt az eseményen. 1918 áprilisá­ban a Héjjas-birtokon napszá­mosok, gazdák, városi mun­kások, diákok, katonatisztek gyűltek össze, és itt fogalmaz­ta meg Héjjas Iván hét pontból álló honmentő programját is. tember 11-én is tartanak kon­ferenciát. Bővebb információk a témában a Batrakeshosok. hu weboldalon olvashatók. (B.D.A.) 51 Akik bátrak és hősök voltak Honvédelem és nemzeti ellenállás az első világégés utáni Magyarországon (1919-1939) SOPRON 2020. 09.18-24. Vándorkiállításon mutatják be a civil ellenállók történetét Fotó: MW Budapesten és Sopronban is lesz ingyenes kiállítás lakáskultúra AKTUÁLIS ELŐFIZETÉSI AKCIÓNKAT KERESSE: LAPCENTRUM.HU/ LAKASKULTURA rsAfc 495« Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! KERESSE A FRISS LAPSZÁMOT AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! kaskultura.hu jaissza ÖSSZÉRTÉKŰ NYEREMÉNYEKÉRT ÉS VBD B AZ ÚJ SEAT LEÖNT! JÁTSSZ AUGUSZTUS 31-TŐL OKTÓBER 11-IG! I^ueuszti MEGÚJULTA M ÚJ, KÉZRE ÁLLÓ MÉRETBEN! HAJRA MAGYAROK! HIRDETÉS KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom