Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-04 / 207. szám

2020. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK Jótékony hatással van a falvak közlekedésére az M25 A kamion és a mentő eltűnt az útjaikról Bő egy hónapja használ­hatják már a közlekedők az M25 gyorsforgalmi utat. Ez idő alatt kiderült, hogy nem csak a 2x2 sávos gyorsutat igénybe vevő gépjárműveze­tők jártak jól, hanem több településen is jelentősen csökkent az átmenő forga­lom. Lehetnek persze vesz­tesek is. A boltok és ven­déglátóhelyek forgalma csökkenhetett. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A két ütemben megépült M25-ÖS út első nyer­tesei az andornaktályaiak vol­tak. Az északi szakaszba be­csatlakozott a Mezőkövesd és Nagytálya felől érkezők szá­mára már használható elke­rülő út, és ez mérhetően levet­te az áthaladó forgalmat. En­nek az időszaknak közlekedé­si szempontból vesztese volt viszont Nagytálya és Makiár. Tovább rontotta a helyzetet e két faluban, hogy a Bosch­­üzemhez épülő lekötés miatt állandó torlódások voltak az ottani útépítés miatt. Ettől az áldatlan állapottól szabadul­tak meg az itt élők az M25 át­adásával. Hanuszik Csaba, Makiár polgármestere a Hírlap kérdé­sére azt mondta, hogy jelentő­sen lecsökkent a településen áthaladó gépjárművek száma. Mentőautót például nem is lát­ni, mert a Füzesabonyba riasz­tott mentősöknek sokkal gyor­sabb haladást biztosít az új út.- Van persze vesztese is az új helyzetnek. A boltok és ven­déglátóhelyek, például a cuk­rászda elesik azoktól a vásár­lóktól, akik eddig a falun ke­resztül haladva megálltak az üzletnél. Nagytálya polgármestere, Orosz József szerint a faluju­kon ugyan nem halad keresz­tül a régi országút, csak a szél­ső házsor mellett visz el, még­is megkönnyebbülhettek. Ne­héz volt ugyanis kihajtani a településről a nagy forgalom miatt. Különösen akkor kel­lett sokat várakozni a kihaj­tásra, amikor a Boschnál fel­torlódott kocsisor elérte Nagy­­tályát. A faluvezető úgy látja, hogy az időközben megépült kerékpárúton érkezőknek is jobb lesz, hiszen jóval kisebb a balesetveszély, amikor a köz­úton folytatják a tekerést. Ha össze lehet mérni a nye­reség mértékét, minden bi­zonnyal Kerecsend járt a leg­jobban. Sári László polgár­mester szerint az áthaladó személygépkocsik száma is megcsappant, de még inkább a kamionoké. Eger felől a 25- ös főúton nem is jön szinte egy sem. A tehergépjármű-forga­lom így csak az egerszalóki borászatokból és a demjéni gombaüzemből szállító kami­onokra szűkült. A változások­nak természetesen mindenki nagyon örül a településen. Megnövekedett viszont a forgalom a 25-ös főút egri be­vezető szakaszán, a Mátyás király úton. Nehezíti a hala­dást a négysávoson, hogy ko­rábban a belváros irányá­ba tartó külső sávban, jelen­leg pedig kifelé menet építé­si munkálatok folynak, így ott feltorlódik a forgalom és szin­te csak lépésben lehet halad­ni. Valószínűleg teljesen meg nem oldja, csak enyhíthet a helyzeten, ha a munkák befe­jeződnek. A valódi megoldás az elkerülő út lehet, ami je­len állás szerint két-három év múlva megépülhet. Érkeztek észrevételek olva­sóinktól magának az M25-ös útnak a használatáról is. Töb­ben felvetették, hogy az autó­pályáról érkező járművek veze­tői olyan tempóban autóznak, mintha még mindig az M3-on lennének. Eszükbe sem jut visz­­szavenni a sebességből. Pedig a gyorsúton 110 kilométer a* meg­engedett maximális óránkén­ti sebesség (keretes cikkünk.) Ez ügyben több gépjárműveze­tés-oktató is azt mondta érdek­lődésünkre, hogy pszichés hát­tere van a száguldásnak. Az au­tósban „benne marad” a 130-as tempó. Kétszer két sávon Amit gyorsutakról tudni illik: ezek az utak megvalósítási céljukat tekintve regionális vi­szonylatokban magas szolgál­tatási szintű kapcsolatot biz­tosítanak a megyei jogú váro­sok és az ipari-technológi­ai központok között. A gyors­­forgalmi utak biztosítják az egyes kisebb jelentőségű tran­zitkapcsolatok létrehozását is. A gyorsutak fő műszaki jel­lemzőket tekintve - általá­nos esetben -110 kilométer/ 110 kilométerrel órás tervezési sebességű, két­szer két sávos, osztott pályás, csökkentett keresztmetsze­tű, burkolt üzemi sáv nélküli utak. Ezek az utak a gépjármű­vek visszatartására alkalmas fizikai elválasztással, valamint külön szintű, illetve szabályo­zott szintbeni csomópontokkal rendelkeznek. Nyomvonaluk Magyarországon települési át­kelést nem tartalmaz, de indo­kolt esetben rövid szakaszon érinthet lakott területet. Makiár Maklár átmenő útja az M25 átadása óta sokkal nyugalmasabb képet mutat Fotó: Berán Dániel MEGYEI KORKÉP Vonalon túl Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu LA f •'Ä d / /V k r =_____ 1 Kifejezetten jó dolog, hogy a biztonságos kerékpározás a kormány szívügye. Olyannyira, hogy külön biztosa van a bicikliutak építésének. A Heves megyeiek, legfőkép­pen pedig az egriek azzal is büszkélkedhetnek, hogy e nemes feladattal megbízott ember kicsit hozzánk is tartozik. Révész Máriusz a Líceumban, az akkor Ho Si Minhről Eszterházyra nevet váltó főiskolán szerzett diplomát. Nem tudom, hajlik-e a szíve felénk, amikor arról hoznak döntést, hol épüljön cajgaút. Ha igen, helyesen teszi. Minden adat arról szól egyébként, hogy jelentősen megugrott a kerekezők száma idén. Leglátványosab­ban a Tisza-tónál, ami mára teljesen körültekerhető. Nem telik persze minden-Jelentősen meg­ugrott a kerekezők száma idén hol épített útra. Ezeken a he­lyeken kerékpársáv vagy kije­lölt sáv segíti a benzinpöfögte­­tés nélkül gurulókat. Magam, mint gyakran kocsiba ülő em­ber a biciklisekkel vagyok. Azért sietek ezt leszögezni, mert az autóstársadalom egy része furcsán viszonyul a kerékpárosokhoz. Időnként olyan szintű az idegenkedés, hogy a közlekedési szabályok előírásait is ké­pesek figyelmen kívül hagyni. Itt van példának az Andornak­­tályán átvezető út mindkét oldalán sárgán felfestett kerékpár­sáv. A KRESZ szerint a folyamatos sárga vonal záróvonalként funkcionál. Azon átlépni, belül várakozni tilos. Akinek parkol­nia kell, a kapubehajtón vagy az úttesten, a saját forgalmi sáv­jában teheti meg. Hogy torlódás, anyázás lesz? Legyen! Annak az autósnak pedig, aki akadékoskodik, ajánlhatjuk a közleke­dési szabályok alaposabb elsajátítását. Vitás a kabinet­­iroda vezetése EGER A hétfői közgyűlésen is­mét téma volt a polgármeste­ri hivatal szervezeti és műkö­dési szabályzatának (SZMSZ) módosítása. Júniusban polgármesteri rendeletben módosították az SZMSZ-t, ott jelent meg első­nek a kabinetiroda, mely az elő­ző ciklusban is működő polgár­­mesteri iroda feladatait látja el kiegészülve más területekkel is. Jelenleg a Spisák György ál­tal vezetett iroda hatáskörébe tartozik a polgármesteri, alpol­gármesteri feladatokkal kap­csolatos ügyek intézése, nem­zetközi kapcsolatok ügyeinek intézése, projektek ellenőrzé­se, marketingfeladatok, kultu­rális és idegenforgalmi szak­mai feladatok, sajtóreferen­si feladatok, sport- és ifjúsági ügyek, köznevelési ügyek, vá­roskártya és civil ügyek, szoci­ális ágazat. Szalay Andrea ön­­kormányzati sajtóreferens ez­zel kapcsolatban elmondta, a kabinetiroda feladatköre any­­nyiban bővült, hogy a projekt javallatokat megvalósításra át­adja az Egri Városfejlesztési Kft. részére.- Az egri önkormányzat hi­vatalába sajnos a polgármes­ter importált egy tiszafüredi ellenzéki képviselőt, aki Eger­ben hivatalnoknak adja ki ma­gát, a hivatal irányítását végzi. A Fidesz-KDNP- frakció elfogad­hatatlannak tartja a vezetőt A polgármester jelentős jogkö­röket adott neki, miközben a hivatal munkatársai közül so­kan távoztak az agresszív stí­lusa és a hivatal átpolitizált­sága miatt. A Fidesz-KDNP- frakció nem tartja elfogadha­tónak, hogy egy tiszafüredi kiskirály, egy ellenzéki politi­kus irányítsa az egriek hivata­lát - fogalmazott Oroján Sán­dor frakcióvezető az üggyel kapcsolatban. G. Zs. A Mátrában is gyakorlatoztak megyénk tűzoltói: speciális helyzetekre készülnek fel A feltételezés szerint egy siklóernyős tűnt el HEVES MEGYE Mentési gya­korlatot tartott a napokban a Mátrában a Heves megyei katasztrófavédelem, melyen a gyöngyösi, az egri és a pé­­tervásárai hivatásos tűzoltók vettek részt - tájékoztatta la­punkat Nagy Csaba megyei katasztrófavédelmi szóvivő. A feltételezett szituáció­ban egy siklóernyős eltűnt Mátrafüred térségében, a társa kényszerleszállást haj­tott végre és segítséget kért. A megyei műveletirányí­tás a helyszínre riasztotta a gyöngyösi, a pétervásárai és az egri hivatásos tűzoltó­kat, értesítette az illetékes társszerveket, a környékbe­li önkéntes tűzoltókat, vala­mint mentőegységet. Miután a szakemberek kiérkeztek a kárhelyre, a mentés vezetője értékelte az információkat, beazonosította a területet, majd több pontból kiindulva kezdték meg az eltűnt ember felkutatását. Lényeges volt, hogy a men­tőegységek folyamatos rádió­kapcsolatban álltak egymás­sal, így a mentéshez szüksé­ges információkat megosz­tották egymással, ezek alap­ján a műveletirányítás ha­tékonyan tudta koordinál­ni a keresést. A tűzoltók ku-Mátrafüred térségében szimulálták az esetet Fotó: HMKI tatómunkáját a térinforma­tikai eszközök is segítették. A bajba jutott siklóernyőst megtalálták, aki egy kedve­zőtlen légáramlat következ­tében egy húsz méter magas fán landolt, ernyőjének kötél­zete beakadt a fa ágaiba. A tűzoltók a rendelkezésre ál­ló szakfelszereléseikkel meg­kezdték a mentést. Dugólét­ráról elérték az ernyő hevede­rein lógó sérültet, akit men­tőkötéllel biztosítva kiszaba­dítottak, majd mintegy négy méter magasságból biztonsá­gosan leengedtek. A mentés­ben részt vevő, a megfelelő képesítéssel rendelkező tűz­oltó megvizsgálta a feltétele­zett sérültet, majd ezt köve­tően az egység hordágyon a mentők által is jól megköze­líthető, közeli parkolóba szál­lította. Nagy Csaba közlése szerint a megyei ellenőrző gyakor­lat célja az volt, hogy hason­ló éles helyzetekben a tűzol­tók felkészültek legyenek, is­merjék az eljárásrendet, ez­által a bajbajutottakon gyor­san és szakszerűen tudjanak segíteni. A szimuláció során a mentésben szerepet válla­ló egységek a kutatásra, illet­ve az életmentésre helyezték a hangsúlyt. M. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom