Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-30 / 229. szám

2020. SZEPTEMBER 30., SZERDA GAZDASÁG Y Fókuszban a bértámogatás, az adókedvezmény, a lakásépítés Tervet készített az M N B Virág Barnabás: Célzott adócsökkentéssel és a családok támogatásával lehet segíteni Fotó: MW Ötvenpontos javaslatcsoma­got állított össze a jegybank a kormány számára. Esze­rint a magyar gazdaságpo­litikának legalább 9 terüle­ten kell a helyes egyensúlyt megtalálnia. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu JAVASLAT Olyan növekedé­si tervre van szüksége az or­szágnak, amely a növekedés erősítése mellett 2022-től ké­pes biztosítani a meghatározó külső és belső makrogazdasá­gi egyensúlyok helyreállását is - nyilatkozta Virág Barna­bás, a jegybank alelnöke. Véleménye szerint a kor­mányzati beruházások fel­pörgetése, az állami újlakás­építési programok erősítése, a beruházástámogató intéz­kedések és a célzott adócsök­kentések mind-mind óriási lö­kést adhatnak a gazdaságnak. A dinamikus helyreállás el­éréséhez a magyar gazdaság­­politikának legalább 9 terüle­ten kell a helyes egyensúlyokat megtalálnia - mondta, és azt is hangsúlyozta, hogy egyszerre kell kezelni a járvány első hul­lámának késleltetve megjelenő hatásait és a második hullám következményeit is. A védekezés során arra is fel kell készülnünk, hogy a versenyképes újrainduláshoz szükséges átalakulás a mun­kaerő, a tőke és a technoló­gia megfelelő ágazati átrende­ződésével gyorsan és hatéko­nyan megtörténhessen. Nem eshetünk a zombi vállalatok csapdájába - fogalmazott. Virág Barnabás szerint az elmúlt évtizedben végrehaj­tott, komoly gazdasági refor­mok a jelenlegi rendkívü­li helyzetben teremtik meg a magabiztos beavatkozás lehe­tőségét. A vírus elleni hatásos oltó­anyag kifejlesztéséig az óva­tosság határozza majd meg a gazdasági szereplők viselke­dését: a vállalatok a követke­ző időszakban kivárnak beru­házásaikkal, miközben a csa­ládok fogyasztás helyett in­kább megtakarítának majd. Ezért fontosnak nevezte, hogy a magánkereslet kiesését az átmeneti időszakban minél nagyobb arányban pótolja az állami kereslet bővülése. Virág Barnabás szerint a munkapiacon a második hul­lám kifutásáig a fókuszt is­mét a munkahelyek védelmé­re kell helyezni. Az első hul­lám során már sikerrel alkal­mazott bértámogatások kibő­vítésére újból szükség lehet, miközben a munkahelyvédel­mi akcióterv adókedvezmé­nyeinek célzott növelését is ér­demes megkezdeni. Az aktív munkapiaci politikák továb­bi erősítésével javítani kell a munkaerő képzettségét, tá­mogatva, hogy az újraindulás során a foglalkoztatottak már a versenyképesebb vállalatok­nál helyezkedhessenek el. Kiemelte, a moratórium meghosszabbítása megfelelő megoldást nyújt a járvány mi­att átmeneti törlesztési prob­lémákra, azonban a nem tel­jesítő hitelek állománya és a bankrendszeren kívüli tarto­zások emelkedésére is jó előre készülni kell. A hitelpiac sta­bil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett érde­mes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni - mondta Virág Barnabás. A jegybanki javaslatot a Ma­gyar Nemzeti Bank honlapján tették közzé. HÍREK Augusztusban 4,5 millióan munkában KSH Augusztusban a foglalkoz­tatottak átlagos havi létszá­ma az előző hónaphoz képest 54 ezerrel, 4 millió 514 ezer­re emelkedett, a tavaly augusz­tusihoz képest pedig 18 ezer­rel csökkent. A15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,7 szá­zalékos volt, ami a júliusi ér­tékhez képest 1,1 százalék­­ponttal, az előző év augusztu­sához képest pedig 0,2 szá­zalékponttal nőtt - jelentet­te kedden a KSH. Az elsődle­ges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem válto­zott, 4 ezerrel (0,1 százalékkal) csökkent. A közfoglalkoztatot­tak és a külföldön dolgozó ma­gyarok száma viszont egyaránt 18 ezerrel esett vissza. MW Felpörgetik a felnőttképzést OKTATÁS Az új felnőttképzési rendszerre azért volt szükség, mert a 21. században roha­mos ütemben változik a mun­kaerőpiac és a munkaadók igényei is - mondta György László. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős ál­lamtitkár hozzátette, Magyar­­országon 2019-ben a mun­kavállalók 5,8 százaléka vett részt felnőttképzésben, míg az Európai Unióban ez az arány 10,8 százalékos, a cél az, hogy 2030-ra felzárkózzunk az EU átlagához. Az államtitkár el­mondta, a felnőttképzés kere­tében is bevezetik a felsőokta­tási rendszerhez hasonlóan a diákhitelek rendszerét. MW Matolcsy: Demográfiai fordulat kell Matolcsy György a Növekedés, hu-n megjelent interjúban úgy nyilatkozott, hogy kormányzati döntés kell a demográfiai prog­ram összekapcsolására az ott­honteremtéssel, a közlekedé­si infrastruktúra-fejlesztésekkel, a munkaerőpiaci szabályozás­sal, az adórendszerrel, valamint a nyugdíjrendszerrel kapcsolat­ban. Orbán Viktor a gyengülő fo­rintárfolyammal kapcsolatban kifejtette, az MNB független, ő pedig bízik az intézményben és annak vezetőjében, Matolcsy Györgyben. „Ha az MNB erős fo­rintot csinál, akkor nekem ah­hoz kell igazítanom a gazdaság­­politikát, ha pedig gyengét, ak­kor ahhoz” - hangsúlyozta a mi­niszterelnök a minap a Reuters­­nek adott interjúban. A magyarok jobban bíznak a jövőben A kínai piacot célozza meg a Volkswagen Aszály és fagyok sújtották a szőlőtermést Kevesebb bor lesz idén FÖLMÉRÉS A koronavírus el­ső hulláma után a magyarok jobbnak ítélték a jövőt a leg­több EU-országnál - derül ki az Eurofound európai uni­ós ügynökség lakossági fel­méréséből, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett, júliusban a tagállamok közül hazánk­ban, Ausztriában és Dániában érezték úgy legkevesebben - a munkavállalók mindössze öt százaléka -, hogy veszélyben lenne a munkahelyük. „tol szctnbcm. Bulgáriái és Görögországban 15-20 sza zaléknyian féltették az állá­sukat, a 27 tagállamban pe­dig átlagosan a megkérdezet­tek tíz százaléka. Magyarországon a válasz­adók jelentős része jobb­nak látta pénzügyi kilátása­it a korlátozásokat követő idő­szakban, uniós átlagban a ki­látások érdemben nem vál­toztak. A felmérés szerint a háztar­tások 44 százaléka látic íi&í hogy nincs három hónapra elegendő tartaléka. Magyaror­szágon - Észtország és Lettor­szág után - a harmadik legbi­­zakodóbbak az emberek a 27 EU-tagállam közül. Magyarországon a járvány­nak a munkaerőpiacra gya­korolt kedvező hatása volt, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése ;yszerűbbé vált. A felmérés szerint hazánk­­a munka és a magánélet egyensúlyát kedvezően befo­lyásolta az otthoni munkavég­zés elterjedése, és a kilátások is az uniós átlagnál jelentő­sebben javultak a tavaszi kor­látozásokat követően. Az újranyitással párhuza­mosan a szubjektív jóllét is javult, Magyarországon rá­adásul jobban érezték ma­gukat az emberek az Egész­ségügyi Világszervezet által meghatározott öt szempont alapján, mint a járványt meg­előzően. MW Elterjedt a home office, az érintettek kedvezően fogadták Fotó: MTI Túl vagyunk a szüret felén, de még bőven van munka Fotó: MW GIGAÜZLET A Volkswagen csaknem 15 milliárd eurós be­ruházást fog végrehajtani az elkövetkező négy évben kínai partnereivel az elektromos au­tók piacán - derül ki a válla.­­latcsoport közleményéből. A wolfsburgi székhelyű au­tógyártó három közös vállal­kozásával - a SAIC Volkswa­gen, a FAW-Volkswagen és a JAC Volkswagen vállalat­tal - együtt 2020 és 2024 kö­zött végzi a beruházást. A cég emellett már elindított egy 33 milliárd eurós befektetést az elektromos autók globális fejlesztésére. A Volkswagen 2025-ig 15 különböző, új ener­giával működő modellt kíván gyártani Kínában, amelyek­kel kínai portfoliójának 35 százalékát tennék ki a teljes mértékben elektromos jármű­vek. A Volkswagen még má­jusban jelentette be, hogy 2 milliárd eurót fordít elektro­­mosautó-gyártásának bővíté­sére, 75 százalékra emelve tu­lajdonosi részét az elektromos autók gyártására specializált JAC Volkswagenben. Kína a világ legnagyobb pi­acának számít mind az elekt­romos járművek, mind pedig a személyi autók kereskedel­me szempontjából. A kínai kormányzat a légszennyezett­ség enyhítésére azt a célt tűz­te ki, hogy 2025-re az autóel­adások negyedét tegyék ki az elektromos járművek, ame­lyek jelenleg az új autók for­galmának csupán 5 százalé­kát képviselik. MW SZEZON Javában zajlik a szü­ret, Tokaj és Eger kivételével a fehérborok nagy része már a pincében van - mondta el Légii Ottó a Világgazdaságnak. A Hegyközségek Nemzeti Taná­csának (HNT) elnöke hozzá­tette, idén végre normál ütem­ben értek be a szőlők, de hang­súlyozni kell, hogy aszályos év termését szedik le a tőkékről. Maga nem is emlékszik olyanra, hogy a szüret kezde­te után - ami az idén náluk augusztus 25. volt - egy egész hónapig nem esett az eső, de Balatonbogláron ez történt. Ráadásul már a tavalyi év is aszályos volt, és nem volt téli csapadék sem. A csapadékhi­ányon kívül terméscsökken­tő tényező az is, hogy tavasz­­szal hideghatások érték a tő­kéket, sok rügy „alvó állapot­ban” maradt, és azokon a he­lyeken, ahol megfelelő volt a fürtszám, a szemek nem tud­tak kitelni. A Balatonboglá­­ri borvidéken ez volt jellem­ző például az Irsai Olivérre, amely pedig augusztus elején jó ütemben kapott esőt, de úgy látszik, már ez is késő volt - mondta Légii Ottó. A tokaji borászok tapasztala­tai szerint nagyon ígéretesek a mustok és a kierjedt borok is, jó struktúrájú, szép sávú, jő egyensúlyban lévő tételek vár­hatók, megvan a potenciál ah­hoz, hogy jó évjárat legyen az A szüret felén túljutva mindezek miatt most az lát­szik, hogy az idei bortermés csupán 2,2-2,5 millió hekto­liter körüli lesz. Ez nemcsak a tavalyi 2,7 millió hektótól marad el, hanem az előzete­sen becsült mennyiségtől is. Az elnök szerint az egyes térségek között jelentős kü­lönbségek is lehetnek, van­nak területek, amelyeken 15, és vannak olyanok, ahol 20-30 százalékos az elmara­idei - erről Molnár Péter be­szélt. A Tokaji borvidék Hegy­községi Tanácsának elnöke is­mertette, elkezdődött a ké­sői érésű fajták, a furmint és a hárslevelű száraz borok alapjá­ul szolgáló szőlők szürete is. dás a várttól. Az viszont jó hír, hogy a leszüretelt szőlő makkegészséges, a gazdálko­dók az idén nem szembesül­tek nagyobb növényvédelmi kihívásokkal. Általában a cu­kortartalom is határozottan jó, a savak szépek, megvan a jó évjárat lehetősége, de Légii Ottó szerint erről korai még nyilatkozni. A szőlő átvételi árai némi­leg magasabbak, mint tavaly, de például Balatonbogláron csupán az Irsai Olivéré emel­kedett szüret közben is, az induló 120 forintról 145-re. A rizlingért a Balaton körül nettó 80 és 105 forint közötti árat adnak, ami szintén jobb a tavalyinál, de azt hangsú­lyozni kell: 80 forintból egy kiló minőségi szőlőt nem le­het előállítani - mondta a HNT elnöke. MW ígéretes évjárat lehet a 2020-as

Next

/
Oldalképek
Tartalom