Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-12 / 214. szám
2020. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT IV- VADÁSZÍJÁSZNAP A puskával vadra várók sosem fogják átélni ezt az élményt, amit az íjászok Magyarországon a vadászíjászat népszerűsége egyre nő. Művelői azt tartják, az ősi vadászati módszerrel egészen közel kerülnek a természethez, és általa a régmúlt hagyományai is továbbélnek. Erről beszélt Tóth Ferenc, a Heves Megyei Vadászíjász Szakbizottság elnöke. Szabó István istvan2.szabo@mediaworks.hu SZILVÁSVÁRAD A vadászíjászat Magyarországon a nyolcvanas években jelent meg. Kezdetben még nem volt szabályozva, de mára vadászjegyhez kötött tevékenység. Mellé egy íjászminősítő vizsgát is le kell tenni, amely során eltérő távolságban lévő különböző tárgyakat kell eltalálni. A számszeríj használata azonban hazánkban tilos. Úgy becsülik, a vad elejtése íjjal tízszer annyi időbe telik, mint tűzfegyverrel.- Ha valaki íjászvadász szeretne lenni, előbb az íjászatot kell gyakorolnia - magyarázza Tóth Ferenc. - Nem lehet a vadon próbálgatni magunkat. Ez egyébként a puskával ’ történő vadászatnál is így van, csak nálunk sokkal több tréningre van szükség. De ha már megfelelően bánunk is az íjjal, mielőtt vadászni indulunk, ajánlatos otthon még előtte lőni párat. Elállítódhatott az íj szerkezete is, de az is kiderül ebből, milyen napom van. Ha nem vagyok megfelelően összeszedett, nem is szabad elindulni, ne az állaton kísérletezzünk. Ez a vadászmódszer összetettebb, ezért nálunk jóval nagyobb a hibázási lehetőség, mint a puskás vadászatnál, és ez kiegyensúlyozott embert kíván. A vadászíjászatot lehet sportként is űzni, szerveznek versenyeket is. Ezeken háromdimenziós, állat alakú célokra lőnek, ami már-már a vadászat hangulatát kelti. Az ősi vadászatra alkalmas eszközt az érdeklődők, közöttük számos fiatal is, kipróbálhatták a rendezvényen- Azt szoktam mondani, hogy ahol a puskás vadásznak véget ér a vadászat, az íjasnak ott kezdődik - közli az elnök. - Tűzfegyverrel a kézben teljesen fölösleges száz méternél közelebb menni a vadhoz. Az íjásznak azonban ennél sokkal kisebb távolságról kell célba vennie a zsákmányt. Világstatisztika mutatja, hogy az íjjal leadott lövések kilencven százaléka tíz-húsz méteren belül van. Ilyen közel menni az állathoz, kijátszva annak érzékszerveit, nem kis ügyességet követel. És ekkor jön a másik nehézség. Amíg a puska felemelése és célra tartása alig kerül pár mozdulatba, addig az íj felhúzása nagy mozgásigényű feladat. Észrevétlenül megtenni ezt, már valóságos művészet. Speciális ruhaviselet is segít észrevétlenül beleolvadni a környezetbe. A vadászíjászat már része a vadászati világkiállításnak, jövőre is az lesz. Az idei szilvásváradi napon a népszerűsítésen volt a hangsúly, amiben azért nincs nagy hiány. A vírusjárvány kitörése előtt az íjászok rendszeres vendégei voltak vadásznapoknak, iskolai bemutatóknak és más tömegrendezvényeknek.- Érdekli az embereket az íj, az ősi vadászkészség látványa, közelsége, érintése. Izgalmasabbnak találják, mint egy puskát elsütni. Ráadásul ez évezredes magyar fegy-Fotó: Lénárt Márton ver és eszköz is. Valószínűleg még a vérünkben van, azért vonz sokunkat. Meggyőződésem, hogy egy puskás vadász sosem fogja átélni azt az élményt, amit a vadászíjászat nyújt. Ez valójában meszsze több, mint valamilyen tevékenység. Ez egy életfilozófia, egy életstílus - összegzi Tóth Ferenc. A vadászíjászat ősi magyar hagyományt éleszt újra Egy diósgyőri öröm íjász SZILVÁSVÁRAD Bereznay Imre, a Diósgyőri íjász, Lovas és Hagyományőrző Egyesület íjásza öt éve kezdett foglalkozni a tradicionális, honfoglaláskori vadászeszközzel. Egyesületük igyekszik a régészeti feltárások során felbukkanó leleteket felhasználni a tevékenységük során. Vonatkozik ez a ruházatra és a használati tárgyakra is, mint például a kétszárnyú, illetve a homokóra tegez, íjforma, öv, tarsoly, kés. A honfoglaláskori őseink által használt íj a korszak legjobb fegyvere volt, mely a lovas-íjász haditechnika alkalmazásával sokáig legyőzhetetlennek bizonyult Európában. A sírleletek alapján összerakott íjat mára hungarikummá nyilvánították. Céljuk az íjászattal egyértelműen a hagyományőrzés. Hivatalos berkekben csak örömíjászatnak hívják azt, amit csinálnak, mert a versenyeken nincsenek szabályok, távolságok, minden lazább. Ezeken a baráti hangulat, a kikapcsolódás és a tapasztalatcsere a fontos, nem a győzelem. Nagyon jó, hogy sok íjkészítőmester is van már, Bereznay Imre az egerszóláti Kerékgyártó Ákos íjait kedveli a legjobban. S. S. Fotó: Lénárt Márton A diósgyőri egyesület igyekszik a régészeti feltárások során felbukkanó leleteket is felhasználni
