Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-09 / 211. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2020. SZEPTEMBER 9., SZERDA Civil szervezetek mondtak véleményt a Mátra sorsáról Központi helyett tagoltabb energiatermelést javasolnak A legfontosabb feladat a Mátrai Erőmű alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása Fotó: Czímer T. Gyakorlati oktatókat képeznek A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szeptember közepén indítja idei utolsó digitális gyakorlati oktatói képzését és vizsgáját 80 százalékos támogatással. A tananyag otthon is elsajátítható, néhány alkalommal videókonferenciás bejelentkezés is szükséges, személyes megjelenést csak a gyakorlati vizsga igényel. Az utolsó csoport a tervek szerint szeptember 16-án indul, jelentkezni szeptember 10-ig lehet a kamaránál. A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség megléte és öt év igazolt szakmai gyakorlati idő. T. B. Huszonöt bejelentés HEVES MEGYE A munkavédelmi hatóságokhoz az idei első félévben 524 közérdekű bejelentés és 47 panasz érkezett a nemrég közzétett adatok szerint. Voltak egyéb kategóriába tartozó bejelentések, de legtöbben a munkakörülményeket, munkaszervezést, higiénés feltételeket kifogásolták, vagy nem kaptak egyéni védőfelszerelést, rossz munkaeszközzel dolgoztak. Megyénkben 24 közérdekű bejelentés és egy panasz érkezett a felügyelethez. T. B. Továbbra is jelen van a sertéspestis Az utóbbi egy hónapban tizennégy afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak megyénkben. A járvány főként a megye északi, északkeleti részén sújtotta az állományt, találtak fertőzött egyedet Egerszalókon, Nagyvisnyón, Felsőtárkányban, Bükkszentmártonban, Tarnaleleszen, Istenmezején, Bükkszenterzsébeten, Detken, Szilvásváradon és Balatonban is. Az utóbbi napokban Egerszalókon három beteg állatot találtak. T. B. A Mátra átalakítására meghirdetett tervek civil szervezetek szerint nem biztos, hogy a legkedvezőbbek a térség számára. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu VISONTA Civil szervezetek véleményezték a kormány által kidolgozott energiastratégiát és az ország Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT). A dokumentumokban szóba került a Mátrai Erőmű is. A NEKT szerint az egyik legfontosabb dekarbonizációs feladat a lignittüzelésű Mátrai Erőmű alacsony szén-dioxidkibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig. Az alaperőmű a legnagyobb magyarországi szén-dioxid-kibocsátó, az ágazat kibocsátásának felét, a hazai üvegházgáz-kibocsátás 14 százalékát adja, miközben a hazai energiafogyasztás tizedét elégíti ki. Az erőmű és a lignittel fűtő háztartások a f Ösztönözni kell saját napelemes rendszerek létesítését magyarországi kén-dioxid-kibocsátás 36,2 százalékáért, a higany 13,71 százalékáért, valamint a nitrogén-dioxid 4,48 százalékáért felelnek. Az erőmű 2018-ban 64,2 százalékos kihasználtsággal működött. A NEKT szerint a Mátrai Erőmű reorganizációjában vizsgálják egy új gázturbinás erőmű felépítését, új fotovoltaikus erőmű és ipari energiatároló egység építését, az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítását. Figyelembe veszik az erőmű foglalkoztatási hatását (közvetlenül vagy közvetve tízezer embernek ad munkát) és adóbefizetéseit. Ez alapján gondot kell fordítani térség gazdaságának és munkaerőpiacának diverzifikációjára és az igazságos átmenetre. A környéken sokan tüzelnek lignittel, ezt tiszta energiával kell fölváltani, s ösztönözni kell saját napelemes rendszerek létesítését. A tervben szerepel az ipari park bővítése, más ágazatok letelepítése, logisztikai hasznosítás, a bányászati kulturális örökség bemutatása, turisztikai és természetvédelmi célú élőhely-rekonstrukció vagy a természetes vízmegőrző intézkedések. A véleményezők szerint a terv az, hogy az erőmű továbbra is centralizált egység lesz, de a lignitblokkok helyett lesz egy 500 megawattos gázturbinás erőmű, a kormányzati kommunikáció alapján „lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva”. Az Energiaklub összefoglalója szerint ez megkérdőjelezhető. Egy ekkora villamos teljesítményű rendszer telepítése továbbra sem teszi lehetővé a kapcsolt villamos- és hőtermelést, azaz a kogenerációt, így az erőmű alacsony hatékonyságú, pazarló lesz. Ahhoz, hogy biogázt használjanak, sok, a térségben keletkező biomasszára volna szükség, de ilyen nincs. A biogáz nem is alkalmas ilyen méretű erőművek ellátására. Aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy bővítenék a nem-konvencionális fosszilis tüzelőanyagok alkalmazását. Épülne ugyanis egy 31,5 megawattos hulladékhasznosító blokk, ahol évente 400 ezer tonna kommunális hulladékból állítanának elő energiát. Felhívják a figyelmet arra, hogy a korszerű hulladékgazdálkodás célja nem az elégetés, hanem a hulladékok keletkezésének elkerülése, újrahasználta és a fentiek hiányában annak újrafeldolgozása. A projekt nem szolgálja a hulladékcsökkentési célokat. Szót ejtenek arról, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. kétszáz megawattig növelné napelemparkját, ehhez azonban alaperőműként az energia tárolását is meg kell oldani. így a tervezett mátrai projekt elemeként jelenik meg egy nagy (vagy néhány kisebb) szivattyús energiatároló hatszáz megawatt összteljesítményt és 3,6 gigawattórányi tárolt energiamennyiséget képviselve. Ezt hasznos fejlesztésnek tartják, ám nem biztos, hogy egy új, zöldmezős projekt nem károsítana védett természeti területeket. Egy kutatás szerint viszont az Észak-Mátra térségében több kisebb léptékű barnamezős beruházással 1,6-1,7 gigawattóra villamos energia tárolása volna megoldható. Több kisebb energiatermelő, több munkahely Az Energiaklub szerint nem biztos, hogy a centralizált energiatermelés több munkahelyet biztosítana, hasonló mennyiségű energia biztosítása megújuló alapú technológiákkal lényegesen több állást teremtene a térségben, sőt azon kívül is. Az erőmű és az ipari park egyfajta „megújulóenergia-klaszterként” működne, akár technológiákat fejlesztve, gyártókapacitásokat létrehozva. Ezek jelentősége helyben, országosan és akár nemzetközi szinten is jelentős lehetne. A lignit stratégiai tartalékként való kezelése a véleményezők szerint nem jó elképzelés. A véleményezők szerint a Mátrai Erőműnek érdemben részt kellene vennie az Európai Bizottság „szénplatformjában”, hogy tanuljon az európai szénrégiók képviselőitől, hogy az átállás minél gördülékenyebb legyen. Feleakkora volt a visszaesés Hevesben, mint országosan Ötödével kevesebb turista Kétszer annyi felszámolás indult HEVES MEGYE Országosan negyvenkét százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma júliusban, közölte a KSH. A külföldiek negyedannyi éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban, a belföldi turizmus 18 százalékkal csökkent. Megyénkben - ahol egyébként is a belföldi turizmus az erősebb - csak feleekkora volt a visszaesés, a vendégek száma pedig 16 százalékkal csökkent. Hevesben 55 ezer vendég 145 ezer éjt töltött kereskedelmi szálláshelyen, közülük 3,4 ezer külföldi 9,5 éjszakára szállt meg. Utóbbiaknál 65 százalékos a csökkenés. A jelentősebb idegenforgalmat bonyolító települések közül Noszvajra és Parádsasvárra még több turista érkezett, mint egy éve, Egerszalókon pedig minimális volt a csökkenés. Eger és Poroszló szálláshelyein 20, Gyöngyösén 25 százalékos csökkenést regisztráltak. Szilvásváradon és Párádon egyharmad körüli volt a visszaesés a vendégéjszakaszámot tekintve, leginkább Mátraszentimrén csökkent a forgalom, ahol ötvenöt százalékkal kevesebben szálltak meg a kereskedelmi szálláshelyeken. T. B. Eger szálláshelyein húszszázalékos volt a visszaesés Fotó: T. B. HEVES MEGYE Az átlagnál gyengébb cégalapítási hangulat és rekordalacsony cégtörlési érték jellemezte a nyár utolsó hónapját a hazai cégek körében, közölte az Opten. A céginformációs szolgáltató szerint 2095 cégalapítással és csupán 1659 cégtörléssel az utóbbi évek egyik legnyugodtabb hónapja van a vállalkozások mögött. Jóval kevesebb volt a kényszertörlés (690), mint máskor. Augusztusban mindössze 738 végelszámolás és 217 felszámolási eljárás kezdődött a cégbíróságokon, utóbbi rekordalacsony szám. Az Opten szerint a hitelezők az átlagnál türelmesebbek voltak a nem fizetőkkel szemben. Ugyanakkor végrehajtásból akadt bőven, majdnem 3200 vállalkozás ellen indult eljárás, ami elmarad a tavalyi átlagtól, de egyébként magas érték. A felszámolások tizedéért Heves megye volt a felelős, a megyében 21 eljárás indult, ami kétszerese a korábbiaknak. A főváros után itt indult a legtöbb új felszámolás. Megyénkben 29 cégalapításra 27 megszűnés jutott nyár végén, a 7,92 százalékos cégfluktuációs index közepes volt. T. B.
