Heves Megyei Hírlap, 2020. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-01 / 204. szám
2020. SZEPTEMBER 1., KEDD 12 RIPORT Megkedveltettem; s kecskepásztor lettem, akibe lövedéket kéne ereszteni Süveg bátorságaraszolásai és boldogságos hazatalálása Süveg úgy járt-kelt a romokon, akár a zerge Fotók: Tari Ottó Markos emberek elkábították, majd a vadasparkba szállították Elcsendesedtek azon ügy hullámai, amit a sokáig a településrészen élő közkecske, Süveg elszállítása váltott ki. Miután tevőleges részese voltam az eseményeknek - s a végkifejletben játszott szerepem nyomán egyesek szemében szinte közellenséggé váltam -, az alábbi írás értelemszerűen nem mellőzheti a szubjektivitást. Ennek ellenére igyekszem tárgyilagosan összefoglalni az eseményeket. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu SELYP Joggal kérdezhetik, miért látom fontosnak újra felmelegíteni, s a több hónappal ezelőtti tapasztalatokat mellőzve vállalni, hogy a szélsőséges indulatok esetleg ismét a felszínre törjenek. Erre egy minap megjelent hír késztetett. „Szerdán kora este érkezett a bejelentés a rendőrségre, hogy egy Veszprémhez közeli település melletti erdőben női holttestet találtak, nem messze tőle pedig egy sérült férfit - írta az MTI. - A rendőröknek a férfi elmondta, hogy aznap' délelőtt egy felbőszült kos megtámadta, többször felöklelte. A nyomozás adatai szerint a nő halálát is az állat okozta. A kos egy közeli ingatlanról jutott az erdőbe.” Sokakat joggal döbbentett meg a híradás, hiszen nem szokványos, hogy egy Magyarországon őshonos állat ilyen vérengzést rendez. Mindez talán elgondolkodtatja azokat is, akik Süveg szabadon maradása mellett törtek lándzsát, akár azon az áron is, hogy a jószág a későbbiekben még sok problémát okozhatott volna. Közeli karámból szökött meg az állat Süveg, a nagy testű - mint a későbbiekben kiderült: csaknem száz kilogramm súlyú - kecskebak csaknem két esztendővel korábban egy közeli vállalkozás telephelyéről szökött meg. Ezt a terület tulajdonosa és a telepen dolgozók nyilvánosan is elismerték, de senki nem törte magát különösebben, hogy visszavigyék a tó melletti akolba. A nagy szakállú, méretes szarvakkal megáldott jószág az egykori cementgyár romjainak a vasút felőli oldalán talált otthonra, s - innentől érdemes figyelni a folyamatot - eleinte az is ritkaságnak számított, ha valaki felfedezte, amint a bozótban legelészik. Az akkoriban készített fotókon legfeljebb az elmosódott körvonalai látszanak, inkább csak sejtetve, hogy merrefelé bujkál. Helyi sztárrá vált, még nevet is kapott Viszonylag hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bátrabbá váljon, s még közelebb merészkedjen a „civilizációhoz”. Egyre gyakrabban tűnt fel előbb a közút melletti bozótosban, az idő múlásával pedig már sokan láthatták legelészni az önkormányzat által kaszált háromszögben, azon a részen is, ahová az új selypi buszállomást tervezi Lőrinci vezetése. Mindeközben helyi látványossággá vált, az autósok egyre gyakrabban lassítottak vagy meg is álltak, hogy ők és gyermekeik tisztes távolságból megcsodálhassák az errefelé ritkaságszáma menő, igen látványos;, fekete-fehér parlagi kecskét. A békésen kérődző állat a közösségi portálokon mind sűrűbben megjelenő fotóknak köszönhetően hamar „sztárrá” vált, amikor pedig - újabb lépéssel közelebb araszolva a lakóterülethez - az útszéli kerítések tetején is feltűnt, sokan csak azért választották ezt az útirányt, hogy maguk is meggyőződhessenek akrobatikus mutatványairól. Jómagam is többször beszámoltam lapunk hasábjain a jelenségről, s mindezek eredményeként a négylábút megszerették az emberek, akik egy internetes szavazáson még nevet is adtak neki. A cukorgyári múltra utalva kezdték Süvegnek szólítani, s a mai napig így él a köztudatban. Volt, aki nyalósót vásárolt számára, mások azt is jó ötletnek tartották volna, ha a helyi futballegyesület a kabalaállatává fogadja. Bement az udvarokba, az emberek félni kezdtek Ekkoriban kezdtek megjelenni - eleinte csak szórványosan - az első kritikus hangok, hogy talán mégsem jó ez így. Eleinte csak a már messzebbről is érzékelhető, jellegzetes'szagra panaszkodtak, majd mind többen számoltak be arról, hogy a gyerekek, sőt esetenként a felnőttek is tartanak a járdától alig egy úttestnyi távolságra tébláboló, olykor a szarvaira akadt rongyoktól és egyéb hulladéktól a fejét rázó Süvegtől. A beszámolók szerint a gépjárművezetőknek olykor lassítaniuk kellett, ha szerették volna elkerülni a kellemetlen találkozást, a kerékpárosok pedig igyekeztek biztonságosnak tűnő távolságra továbbhaladni. Amikor Süveg feltűnt a szemben lévő lakótelep több udvarában is, az ott élőknek elegük lett. Ekkor vettem fel a kapcsolatot a Hatvani Vadaspark vezetőjével, Tímár Dáviddal, aki - mint arról fotós tudósításunkban lapunkban is beszámoltunk - rövid időn belül elszállíttatta a jószágot. Az emberek többsége elégedetten nyugtázta mindezt, örülve, hogy Süveg végre méltó és biztonságos helyre került, ám voltak páran, akik szerint az intézkedéssel megbocsáthatatlan bűnt követtem el. Érdekesség, hogy a bírálók egyike sem a közelben él, mi több, még csak nem is ezen a településrészen, ám ez nem zavarta őket abban, hogy némelyikük nyilvános gyalázkodásba kezdjen. Különféle jelzőkkel illettek. A „kecskepásztor” kifejezés ezek között a legenyhébb volt, akadt olyan nő is, aki nyilvánosan adott hangot vélekedésének, miszerint e cselekedetemért lövedéket kellene belém ereszteni. A történet esszenciája a kívülálló szemével Az események lélektanát, megszívlelendő módon, egy értelmes ifjú hölgy, a maga is állatbarát Viktória foglalta össze.- Szerintem az a gond, hogy az idők során megkedveltetted Süveget - mondta, majd megosztotta velem a -következtetését is: - Ezek után néhányan traumaként élték meg, amikor - főként az előzmények ismerete nélkül - azt látták, hogy egyik pillanatról a másikra mégis elvitetted. Igaza lehet. Ennél is fontosabb azonban, hogy Süveg, köszöni, jól érzi magát. Már a vadaspark látogatóival is barátkozik Süveg Süveget csaknem három hónappal ezelőtt, június elején szállították el a Hatvani Vadaspark munkatársai. Ahogy akkor beszámoltunk róla, speciális, injekciós tűhöz hasonló nyíllal elkábították, majd négy ember egy autó platójára rakta, miközben a környékbeliek többsége egyetértőén szemlélte a műveletet. A következő hét végén Pálinkás Péter alpolgármesterrel meglátogattuk az új élőhelyén, le is videóztuk, dokumentálva, hogy jól érzi magát, bár a kerítésen kívülről bámészkodókhoz még nem mert közel menni. Hatalmas, elkerített területet biztosítottak számára dombbal és nagy méretű óllal, valamint különféle tereptárgyakkal, amelyeken kedvére mászkálhat, ugrálhat. Azóta is nagyon sokan keresik fel Selypről, fotózzák és a helyi portálokon megosztják a látványt. Az állat szemmel láthatóan elégedett, talán hízott is, és már bátran „szóba áll” az idegenekkel is. Tímár Dávid, a létesítmény vezetője elmondta: Süveg nagyon népszerű a látogatók körében, az étvágya kitűnő, és már csöppet sem annyira félénk, mint az első időszakban volt. HEOL.hu HIRDETÉS csak előfizetőknek Rendelhető kézbesítőinknél, ügyfélszolgálati irodánkban megvásárolható! Eger, Trinitárius u. 1. Válasszon mellé, már meglévő szakácskönyveink közül mindössze 1000 Ft éri! A könyvek külön-külön is megvásárolhatók 1790,- Ft-os áron. 3990 Ft
