Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-22 / 196. szám
2020. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT KULTÚRA 11 A szerelvény régen is a nemzeti összetartozás reményét vitte el az embereknek Bemutatták az új Aranyvonatot Az öt év alatt rekontruált kocsit a fővárosi Magyar Vasúttörténeti Parkban állították ki Rekonstruálták az 1938- ban elkészült, majd a második világháborúban megsemmisült Aranyvonat Szent Jobb-ereklye-szállító kocsiját. Az augusztus 20-án bemutatott, vasúti közlekedésre alkalmas kocsit a magyar kormány megbízásából építették újra öt év alatt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EREKLYESZÁLLÍTÓ Szebb, mint az eredeti az újraépített Aranyvonat - írta a Magyar Nemzet, miután az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Magyar Vasúttörténeti Parkban kiállították a Szent Jobb-ereklye rekonstruált szállítókocsiját. A Szent Jobbot szállító Aranyvonat 1938 júniusától kezdve, kisebb-nagyobb szünetekkel, de folyamatosan látogatta az ország településeit, és ahol elhaladt, mindenütt ünnepélyesen fogadták: Szent Istvánról énekeltek, letérdeltek előtte a magyarok, díszó'rségek, fúvószenekarok vonultak elébe a pályaudvarokra. A területi visszacsatolások után a Felvidékre is ellátogatott, Komáromtól kezdve Munkácsig sok helyen megfordult, majd 1942-ben Nagyváradra is eljutott, a Szent László-ünnepségekre. Ezért érdekes, hogy éppen Trianon századik évfordulójára készült el a rekonstrukció, hisz akkor is a nemzeti összetartozást jelképezte, amint ezt a Nemzeti Újság 1942- es számában is olvasható nagyváradi útjáról: „A Szent Jobb újból útra indult, hogy istenfélelemben, hazaszeretetben megerősítse a magyar nemzetet.” A koronaőr álma A Nagyváradra tartó vonaton ott volt Vitéz József koronaőr főhadnagy is, az ereklyetartó két oldalán két-két díszegyenruhás, alabárdos koronaőr állt feszes vigyázban. Később vasúti alkalmazottként dolgozott, és a rendszerváltozás után, 1991- ben társaival újraalapították a Magyar Királyi Koronaőr-egye sületet - akkor még tizen éltek az eredeti koronaőrök közül.- Egy parancsot hajtottunk végre, ezt kaptuk örökül - mondta Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőr-egyesület mostani elnöke. - Az Aranyvonat a nemzeti összetartozás és feltámadás reményét vitte el az embereknek. Azon nemzedékek tagjai, akik látták, életre szóló élményt kaptak általa. Vitéz József bácsi Don Quijote-ként vetette fel az újraépítését, majd csatlakozott hozzá Zákonyi Gyula vasúti főmérnök, MÁV-tisztviselő, a nosztalgiavonatok felújítója. - Tudtuk, hogy egyesületként ezt a nagy tervet nem tudjuk végrehajtani, ezért szerencsére idővel találtunk egy budakeszi alapítványt, amely felkarolta az ügyet. És most végre sikerült. Ha felkérnek bennünket, akkor mi, koronaőrök leszünk a díszőrség, nélkülünk ugyanis nem lenne az igazi - fejtette ki Woth Imre. Graffitibiztos szerelvény A 2020-ra elkészült új Aranyvonat időtállóbb és korszerűbb, mint az eredeti, a díszkocsi oldalai ráadásul „grafittibiztosak”. - Az eredeti díszkocsi elveszett. Csak fekete-fehér fényképek és néhány tervrajz maradt róla. A kollégáim analógiák alapján próbálták kikövetkeztetni a színeit, belemerültek a kor ízlésvilágába. Aranyvonatnak hívták, tehát az aranyszín lehetett a domináns - mondta Mészáros Balázs, aki a Nemzeti Múzeum részéről irányította a történeti rekonstrukciót. Gesztus a lengyeleknek A vonat mindkét oldalán négy-négy szent látható, az egyiken Szent Gellért, Szent Fotó: MTI István, Szent Imre és Szent Kinga, a másikon pedig Szent Erzsébet, Szent László, Szent Mór, Szent Margit, mellettük kettős keresztes és árpádsávos címerek. A kutatómunka során egy furcsaságra figyeltek fel a szakemberek. - A korabeli leírások szerint az egyik oldalon Boldog Gizella látható, ami ésszerű lenne, hiszen István felesége volt. De a tervezők valamiért az utolsó pillanatban meggondolták magukat, és helyette Szent Kingát festették ide. Tudjuk, hogy az eucharisztikus világkongresszus megrendezése egyfajta enyhe németellenes gesztus volt, a kereszténység felmutatása az új barbársággal szemben, talán ezért hagyták ki Gizellát, a bajor királylányt, Szent Kinga ábrázolása pedig a lengyeleknek tett gesztusként is értékelhető - magyarázta Mészáros Balázs. Korhű, mégis modern Az ereklyeszállító díszkocsi rekonstrukcióját a Kárpát-medencei hadisírgondozói tevékenységéről és a legkeletibb, gyimesbükki magyar vasúti őrház felújításáról ismert Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezte 2015-ben. A magyar kormány az ügyet felkarolva a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az újjáépítés megvalósításával. A díszes külsőhöz képest a kocsi belső tere nagyon modernre sikerült. A Szent Jobb ereklyetartóját annak idején egy rezgéscsillapító szerkezeten helyezték el, amit a Műszaki Egyetemen terveztek. Ezt most ismét az egyetem fiatal mérnökei tervezték újra. Mivel régebben óránként 80 kmes sebességgel járhattak a vonatok, át kellett alakítani a kocsi szerkezetét is, hogy elérje a 120 km/h-s sebességet. A jármű ugyanis vasúti közlekedésre alkalmas, a MÁV Nosztalgia Kft. öt évre kapta meg rá a használati jogot. HIRDETÉS I—■mW» * * 1
