Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-01 / 179. szám

www.eger.egyhaztnegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu SW"“ % EGYHÁZMEG XI. évfolyam, 8. szám 2020. augusztus Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK AUGUSZTUS ÜZENETE „Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk” (2Tim 1,7). Szent István-napi ünnepi szentmisék Augusztus 20-án Szent István királynak, Magyamrszág fővédőszent­jének ünnepén az egri bazilikában ünnepi miserend lesz. A szentmi­sék 7.00, 8.30,10.00, 11.30 és 18.30 órakor kezdődnek. Megújult a Pyrker-szárny Négy évvel ezelőtt kezdődött el az Egri Érseki Palota Pyrker­­szárnyának felújítása. Az elmúlt időszakban megújultak az iro­dák, megszépült az épületrész homlokzata és tetőszerkezete. A beruházás kormányzati támoga­tással valósult meg. Ficzek László általános hely­­nők elmondta, hogy Eger bel­városának egyházi épületei na­gyon rossz állapotban voltak. A Pyrker-szárny külső felújítása készült most el, melynek során az Eszterházy tér felé eső főbejá­rat visszakapja eredeti funkció­ját. Innen közelíthető majd meg az Érseki Hivatal. Ügyintézés ese­tén innen érhetőek el az irodák. Újra kinyitotta kapuit az Érse­ki Palota Turisztikai és Látogató­központ is, melyben az állandó és időszakos egyházi kiállítások ismét megtekinthetők. Folyik a bazilika felújítása Június 29-én hatalmas daruval emelték le az angyalszobrokat, hogy azokat rekonstruálják Új külsőt és részben új belsőt kap az egri bazilika, megújul többek között a színe, a lépcsőso­rok, a padlóburkolat és a bútorok is. Amint Ficzek László általá­nos hely nők elmondta: a munká­latok tavaly ősszel kezdődtek és a tervek szerint három évig tar­tanak majd. Átrendezik a parko­lókat, rendezik a zöldfelületeket, megújulnak a lépcsők és a bazi­lika előtti tér is. Az épület bel­sejében többek között kicserélik a burkolatokat, restaurálják a freskókat, és néhány ablak is új külsőt kap. Megújul a világítás is, számos egyedi lámpa készül. Korszerűsítik az elektromos há­lózatot, megszépül az oltár és a keresztelőkút is. Ternyák Csa­ba egri érsek kérésére az érseki szék és a papi székek közelebb kerülnek a hívekhez. A külső és belső felújítás két szakaszban történik a bazili­ka működőképessége és láto­­gathatósága érdekében. A kül­téri szobrok legtöbbje jó állapot­ban van, a homlokzati két ke­­rubszobrot ki kell cserélni. En­nek az előkészítése történt meg, amikor az angyalszobrokat le­emelték az épület sarkairól. A tervek szerint a megújult szob­rok egy év múlva kerülnek visz­­sza a helyükre. Jubiláló papjaink Ünnepi szentmise Mátramindszenten. Jobbról a második Kuklay Antal vasmisés. Az Egri Főegyházmegyében az idén hét pap jubilált. Kuklay Antal kanonok vasmiséjét jú­nius 20-án mutatta be Mátra­mindszenten. Egerben szentelték pappá 1955-ben. Az 1956-os esemé­nyek nagy fordulópontot jelen­tettek életében. Hat év börtön után Sárospatakon civil mun­kásként dolgozott, majd 1966- tól plébániai könyvtárosként tevékenykedett. Közben elvé­gezte a könyvtáros-levéltáros, majd a művészettörténet szakot is. A könyvtárban olyan közös­séget hozott létre, hogy a világi hatalom ezt rossz szemmel néz­te s egy kis településre, Köröm­be kellett mennie plébánosnak. 1973-tól tevékenykedett a falu­ban. Az egykori, leromlott álla­potú j)álos fogadót, mely a plé­bánia épülete volt, helyre hozat­ta, lassan szellemi és lelki köz­ponttá alakítva. A szomszédos falvakban, a fíliákban kálvári­át építtetett, templomokat reno­­váltatott. Közben Sárospatakon kezdeményezője és egyik meg­valósítója volt a Szent Erzsébet Háznak, majd a Szent Erzsébet­­zarándokútnak. 2008-tól 2011- ig a sárospataki Római Katoli­kus Egyházi Gyűjtemény veze­tője is volt. Sokan jártak lelki­­gyakorlataira, illetve kapcsolód­tak be a Bölcsesség Hajléka-hét­­végék összejöveteleibe, melye­ken filozófiai, teológiai, szocio­lógiai előadások hangzottak el, jeles zenészek működtek köz­re, képzőművészek tárlatait le­hetett megtekinteni, és hallgat­hatták Tóni atya elmaradhatat­lan elemzéseit egy-egy Pilinsz­­ky-versről. Ezeket a verselem­zéseket A kráter peremén cím­mel megjelentette, többszörösen bővítve; éppen vasmiséjére ké­szült el az ötödik kiadás. 2011- ben nyugállományba vonult, s ekkor költözött Mátramind­­szentre, ahol a közösségi ház, a Boldogasszony hajléka fejleszté­sén, szellemi, lelki bővítésén fá­radozik ma is. Somodi János címzetes kano­nok, nyugalmazott plébános, akit 1960-ban szenteltek pap­pá, június 21-én, vasárnap ün­nepelte gyémántmiséjét volt hí­vei körében Horton. A helyi és a csányi hívek jelenlétében bemu­tatott szentmisén Mándy Zoltán plébános, Ternyák Csaba egri ér­sek köszöntését tolmácsolva, pá­pai áldást adott át az ünnepek­nek. Somodi János Újfehértón, Fegyverneken és Kálban káp­lánként, majd Szilvásváradon, Sajőszentpéteren, Verpeléten és Horton plébánosként szolgált. A szép számban megjelent hívek a horti szentmisét követően az ál­tala építtetett plébánián szemé­lyes jókívánságaikat is elmond­hatták egykori plébánosuknak. Négyen aranymiséjüket ünne­pelték. Póta Ferencet, Rácz Ber­talant, dr. Sedon Lászlót és Ve­res Józsefet 1970. június 14-én szentelte pappá Brezanóczy Pál egykori egri érsek. Póta Ferenc Szentistvánban, dr. Sedon Lász­ló Hejőcsabán, Veres József Me­­zőcsáton, míg Rácz Bertalan Mo­nokon és szülőfalujában, Inán­­cson is tartott arany misét a szép számban megjelent hívek előtt. Ócsai József Barnabást 25 év­vel ezelőtt szentelték pappá. Az ezüstmisés pap a Szent Ferenc Kistestvérei Közösség tagja, harsányi plébános, aki híveivel közösen ünnepelte papszentelé­sének jubileumát. H. J. Plébánia és közösségi ház épül Eger Lajosváros temploma az 1930-as évek második felében épült, akkor kezdett el beépülni ez a városrész. A plébánián ma is aktív közösségi élet folyik. Az itt élők régi vágya válik valóra azzal, hogy elkezdődött a plébánia és közösségi ház építése a régi iskolatelken, mely a közel­múltban került az Egri Főegyházmegye tu­lajdonába. Az új létesítmény a lelkiségi mozgalmak, az idősebbek és a családosok számára is megfelelő teret tud majd biztosítani. A kor­szerű, alacsony energiaigényű épületben egy 100 négyzetméteres osztható nagyte­rem kap helyet. A közösségi ház környezetét parkosítják majd, a tervek szerint 12 hónap alatt készül el a beruházás. JEGYZET ugusztus hónap két legis­mertebb szentje Szent Mó­nika és Szent Ágoston, akik mint szentéletű anya és szentté vált fia annyira összetar­toznak, hogy az Egyház liturgi­kus naptára összekapcsolta em­lékezetüket is. Augusztus 27-én emlékezünk Mónika életszentsé­gére, 28-án pedig az ő szentéletű fiára, az első keresztény évezred legnagyobb hittudósára. Szent Ágoston Vallomásaiból, illet­ve számos más írásából is meg­ismerhetjük életüket és lelkisé­güket, de napjainkban „A végső igazság nyomában” című játék­film segítségével is felfedezhet­jük nagyságukat. Szent Mónika a keresztény édesanyák példaképe lett. Ke­resztény családban született. Fi­atalon feleségül adták a pogány Patríciushoz, akit hitével és tü­relmes szeretetével végül megté­rített: férje a halálos ágyán meg­­keresztelkedett. Nagyon bán­totta őt, hogy a legidősebb fia, Ágoston kezdetben nem úgy élt, ahogyan szerette volna, soká­ig nem részesült a keresztség szentségében. Könnyek között, rengeteget imádkozott fiáért Is­tenhez, és soha sem kételkedett abban, hogy az imái meghall­gatásra fognak találni. Bizal­mában álombéli látomások erő­sítették meg, és Szent Ambrus­nak, Milánó püspökének jól is­mert szavai. „Lehetetlen, hogy ennyi könny gyermeke elvesz­­szen!” Tudjuk, hogy nem hiá­ba fohászkodott, mert megérhet­te Ágoston megtérését és megke­­resztelkedését. Példás földi éle­tét Róma közelében, Ostiában fejezte be. Saját kívánságára itt temették el. A Vallomásokból tudjuk, hogy amikor Ágoston látta édesanyja fokozatos gyen­gülését és észlelte közelgő halá­lát, megkérdezte tőle, ha bekö­vetkezik a halál, akkor hol te­messék el. Mónika így válaszolt. „Földeljétek el bárhol ezt a tes­tet. Ne okozzon ez nektek sem­mi gondot. Csak arra kérlek ti­teket, hogy az Úr oltáránál em­lékezzetek meg rólam, akárhol is lesztek." (IX. könyv 27.) Szent Ágoston a Vallomások című művében megírta önélet­rajzát, de ez a könyv elsősorban egy őszinte vallomás. Az első ré­szében megismerhetjük fiatal­ságát, istenkeresését és erköl­csi vívódásait, a második rész­ben pedig a nagy hittudós leírja, sőt, megvallja, hogy saját életé­ben hogyan tapasztalta meg Is­ten hitre vezető kegyelmét. Pél­dául egy alkalommal - lelki, hit­béli vívódásai közepette - egy gyermekhangot hallott, amely is­mételten azt mondogatta neki. „Vedd és olvasd!”Mire ő kezébe vette a Bibliát, ami rögtön kinyílt azon a helyen, almi a következő­ket olvasta. „Legyen vége a dő­zsölésnek és kicsapongásnak. Legyen vége az élvezetek keresé­sének és feslettségnek. Öltsétek magatokra Urunk Jézus Krisz­tust, és ne keressétek többé a testnek és vágyainak kielégíté­sét” (Rám 13,13). Ezért sokszor hangsúlyozta, hogy az Isten ke­gyelme nemcsak bensőnkben és láthatatlanul működik, hanem látható módon is. A Szentírás, Isten igéjének ol­vasása, Isten kegyelmi működé­sének egyik formája. Édesany­ja példája mellett Szent Ambrus prédikációinak hallgatása volt még számára ilyen külső, érzé­kelhető kegyelem. „kegyelem doktorának” is szoktuk őt nevezni, mert a pelagiánusok eretneksé­gével szemben hangsúlyozta az isteni kegyelem szükségességét és hatékonyságát. Sőt, arra is rá­mutatott, hogy életünk végén az üdvözítő Isten tulajdonképpen „az Ő saját kegyelmét koronázza meg bennünk". Dolhai Lajos Mónika és Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom