Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-01 / 179. szám
8 IS “I t»helyőrség Ágoston Szász Katalin amuban sült boaacsa KALANDOZÁSOK A MATYAS-TEMPLOMBAN CSAK SZŐLŐK, HOGY HA BÁRKINEK MEGMUTATOD A FOTÓKAT, RÖGTÖN TÖRLŐDNI \ w FOGNAK. DE SZERETTEM AZ ANJOU-KAT/ CSAK ÓVATOSAN/ GÉPEK A JÖVŐBŐL Kántor Mihály forrását.” Berci elcsodálkozik a II. világháború alatt kialakított óvóhelyen és az üvegablakok megmentésén, majd Károly herceg és Diana 1990-es látogatásán, közben mindvégig rendületlenül, de bájosan szelfizget. A kötet szövegét Dávid Ádám írta. Az író-költő-szerkesztő elsősorban gyerekeknek és kamaszoknak szóló verseket, meséket, regényeket, képregényeket és drámákat ír, eddig hét kötete jelent meg, és két gyerekdarabját is bemutatták. Az illusztrációkat Németh Gyula grafikus készítette, aki húszéves pályafutása alatt foglalkozott már látványtervezéssel és tervezőgrafikával az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban, megbízói között szerepelt a Coca-Cola, a Pepsi és az NBA is. Az elmúlt években visszatért a kézi illusztráláshoz, számtalan külföldi és magyar kötetet és képregényt álmodott meg. Nem ez a nagyszerű alkotópáros első közös munkája: 2016-ban Olofsson Piacid atya és Menczer Gusztáv atléta gulágon töltött éveit és példamutató helytállását, 2018-ban pedig Mindszenty József bíboros életrajzát írták-rajzolták meg, valamint Dávid Ádám Millennium expressz című történelmi kalandregény-trilógiájának második és harmadik kötetéhez is Németh Gyula készítette a borítót. A grafikai kivitelezés megragadó és professzionális. A képregény közvetlenül szól olvasóihoz, csintalan humorral és mai referenciákkal hozza közel a régmúlt történéseit a megcélzott korosztályhoz: A törökök kiürítették a templomot, lemeszelték a falakat, és szőnyegeket terítettek a padlóra. Egyszóval végig kellett néznünk, ahogy dzsámivá alakítják Mátyás templomát.- Azért más is történt a török uralom alatt.- Például jó néhány fürdőt építettek Budán.- Végül 1686-ban Buda alá érkezett a Szent Liga.- Ez a Szent Liga...- Nem, Berci, mielőtt megkérdeznéd, ennek semmi köze a focihoz.” Egyedül azt sajnáltam, hogy a kötet puha táblás - szöveges és képi kivitelezése megérdemelne egy keménytáblás kiadást is mindenképpen. De ha arra gondolok, hogy általános iskolás gyerekek fogják kézről kézre adogatni és táskájukba gyömöszölni, hogy a kirándulás, nyaralás, Budapest-látogatás alatt mindvégig maguknál tudhassák és bármikor előkaphassák olvasgatni, akkor belátom, hogy valóban jó döntés született a könyvkötés szempontjából is. Dávid Ádám, Németh László: Múltébresztők. Mátyás-templom Gondnoksága, 2020 KÁTAy BÉLA PLÉBÁNOSNAK AZ ÜVEGABLAKOKAT AZÉRT SIKERÜLT IDŐBEN BIZTONSÁGBA HELYEZTETNIE. Nagy örömünkre mostanában egyre több olyan ismeretterjesztő kötet jelenik meg gyerekeknek, amely nemcsak adott témában nyújt releváns információt, hanem teszi mindezt művészi igénnyel és kiemelkedő szórakoztatási faktorral. így a gyerekek és fiatalok az adott tematikán kívül magához az olvasáshoz, a dolgok elmélyülő tanulmányozásához, felkutatásához is kedvet kaphatnak. Februárban az Országházat egészen kicsiknek bemutató Szél hozta rézvitéz című meseregényt ajánlottuk, most a Mátyás-templom történetével foglalkozó, kamaszok számára készült Múltébresztők című képregényt szeretnénk megmutatni kedves olvasóinknak. A Budavári Nagyboldogaszszony-templom - a Mátyás-templom, ahogy mindenki ismeri - a tíz-tizennégy éves korosztályt megcélzottan hozta létre a képregényt, Dávid Ádám író és Németh Gyula grafikus közreműködésével. Fontosnak tartják, hogy az osztálykiránduláson részt vevő, a családi nyaralás során a templomba látogató gyerekek és fiatalok ne a múzeumlátogatás kötelező aspektusát érezzék magukra kényszerítve, hanem valódi érdeklődéssel, nyitottsággal forduljanak a templom és Magyarország történelme és annak tárgyi emlékei felé. Közleményükben arra is kitértek, hogy bár a Mátyás-templom elsődleges megtekintői általában külföldi turisták, a belföldi utazások és kirándulások dik IV. Béla uralkodása alatt, majd megtekintik Károly Róbert megkoronázását. Szó esik a templom első nagy átalakításáról, Hunyadi János kincseiről és a városi legendáról, miszerint Mátyást a Duna jegén választották királlyá. A múltébresztők azt is elárulják Bercinek, hogyan alakult igazságos királyunk magánélete és udvarának műveltsége, illetve hogyan. keletkezett a Mátyás-templom becenév. A török uralmat, az 1723-as nagy tűzvészt, majd Ferenc József és Sisi megkoronázását is végignarrálja a két kedves, pimasz és eleven szobor. Mesélnek jó barátjukról, Friciről, vagyis a templomot felújító Schulek Frigyes műépítészről és kedvenc mondásáról: „Maga a templom képezi az épület történetének csaknem egyetlen, habár gazdag fellendülésével a fiatalokat is szeretnék megszólítani, tartalmas és maradandó, sőt gondolkodásra és további érdeklődésre inspiráló élményt nyújtani számukra is. A képregény kerettörténete szerint a kamasz Berci osztálykiránduláson vesz részt a Mátyás-templomban, de nem kifejezetten élvezi. Odakint esik az eső, Béla bá idegenvezetése pedig száraz és monoton. A fiú unalmában a templom által kifejlesztett telefonos alkalmazást kezdi böngészni, és azon keresztül váratlanul feltöri a titkos kódot, melynek hatására megáll az idő és életre kelnek a templom szobrai: Tabula és Rasa, a múltébresztők az időlift segítségével elkalauzolják Bercit a régmúltba és bemutatják neki a templom történetét. Idő. utazásuk a 13. században kezdőun a lap alatt James Cameron 1984-es fantasztikus filmje, a meglehetősen szerény költségvetésből készült Terminátor - A halálosztó, nemcsak az évtized egyik legmeghatározóbb műfaji filmje lett, de nemzetközi sztárt csinált az osztrák Arnold Schwarzeneggerből, valamint számtalan hullámzó minőségű folytatásnak is megágyazott. A Skynet nevű mesterséges intelligencia által kirobbantott globális atomháború jövőjéből érkező gépek története hamar kinőtte a mozivásznakat. Regényekben, képregényekben, tévésorozatban és persze videojátékokban gombolyították tovább az amúgy viszonylag egyszerű felütést. Az időutazással csavart eredeti történet szinte adta, hogy ne csak a jelenünkbe vagy épp a múltunkba, de a filmek által legtöbbször csak mellékesen jelzett apokaliptikus jövőbe is rendre elkalauzoljanak bennünket. Természetesen a folyamatosan bővülő univerzum egy idő után kezdett egyre zavarosabbá válni, amin a filmek töredezett kontinuitása sem sokat segített. Külön érdekesség, hogy 1994-ben a Lap-ics kiadó gondozásában Magyarországon is elindult egy Terminátor-regényciklus, melyet különféle angol álnevek alatt honi írók vetettek papírra. Később a Cherubion kiadó folytatta a mára már több mint 19 kötetre hízott magyar Halálosztóeposzt, melyek között akad egy-két sikerültebb darab is. Sajnos ugyanez már kevésbé mondható el a gyilkos gépek videójátékos pályafutásáról. A legelső hivatalosan licencelt játékra 1991-ig kellett várni, ennek megjelenését pedig pontosan a Terminátor 2. - Az ítélet napja mozis bemutatójához igazították. Az első film cselekményét feldolgozó DOS-alapú játékban a jövőből érkezett katona, Kyle Reese bőrébe bújva kellett oltalmaznunk a likvidálásra kijelölt Sarah Connort az őt üldöző megállíthatatlan robottól. A játék egyik bravúrja volt, hogy ha akartuk, akár a terminátorral is játszhattunk, és ilyenkor természetesen Sarah Connor elpusztítása volt a célunk. Az akkoriban még gyerekcipőben járó háromdimenziós grafika ma már megmosolyogtató, de a játék megjelenésének idején kifejezett ritkaságnak számított. Ezt követően a kilencvenes éveket elárasztották a szerényebb kiállítású Terminátor-játékok, ezek egy része a játéktermek gépeire vagy az akkor teret hódító Sega, illetve a Nintendo konzolaira készültek. Az emelkedő játékfejlesztési költségek miatt a 2000-es évekre a kiadók már csak kisebb mobiljátékokkal vagy az újabb mozifilmekhez készült kísérő címekkel mertek szerencsét próbálni. Ezek sorában jelent meg 2003- ban a magyar fejlesztésű Terminator 3: War of the Machines, 2010-ben a Terminator Salvation, majd 2017- ben a Terminator Genisys. A. tavalyi Terminator Resistance, bár koncepciójában az eredeti, 1984- es filmhez nyúl vissza, megjelenését a Terminátor: Sötét végzet premierjéhez időzítették. Története mégsem kapcsolódik a legutóbbi filmhez, sőt bölcsen elkerüli az időutazás fejfájdító paradoxonjait is. Ehelyett az apokaliptikus jövőbe repít minket, ahol a gépek ellen harcoló emberi ellenállás egyik közlegényét, Jacob Riverst teszi meg hősének. A játék kezdetén a fiatalember egységét szétzúzzák a terminátorok, így egyedüli túlélőként próbálja felkutatni valamelyik másik, közelben rejtőző ellenálló sejtet. Rádión kapcsolatba lép vele egy titokzatos férfi, aki tippekkel és útmutatásokkal látja el, ám a személyére vagy az indítékaira tett kérdéseket rendre kikerüli. Jacob keresése közben civilek kis csoportjába botlik, akiket az oltalmába vesz és akik különböző megbízásokkal látják el. Hősünk egy különösen veszélyes robottal való összecsapást követően felismeri, hogy a gépeket irányító Skynet priorizált célponttá minősítette őt, ám ennek pontos okai egyelőre számára is ismeretlenek. Választ egyedül rejtélyes segítőjétől remélhet. Játékmenet vonatkozásában a Resistance a Terminátor-játékok eddigi legösszetettebb darabja. Műfaját tekintve egy belső nézetes lövöldözős akciókaland, és ilyet már láttunk a sorozatban korábban is, ám az élményt más játékokból ismerős mechanizmusokkal igyekszik színezni. Ennek jegyében a küldetések teljesítéséért kapott pontokból fejleszthetjük Jacob képességeit, de helyet kapott a tárgykészítés és az ehhez szükséges erőforrások gyűjtögetése is. Igazi meglepetés, hogy a készítőknek még választható dialógusok írására is volt ambíciójuk, így hősünk kedvére cseveghet más túlélőkkel és megismerheti azok történetét. Mindezek ellenére a Terminator Resistance nem különösebben izgalmas játék, grafikai megjelenése is inkább avíttnak mondható. Mégis, a majd harminc évre visszatekintő Terminátor-adaptációk közül meszsze a legjobbnak minősül. (Terminator Resistance. Platform: PC, XBox One, Playstation 4) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2020. augusztus
