Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-08 / 185. szám
2020. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT 0 FÓKUSZ A szalakóták fáját kivágták, a baglyok pedig kiugráltak a fészekből Kirepült az öreg gólya és hét, Felnémeten nevelt fióka A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai a fotósok előtt engedtek szabadon több, általuk gondozott madarat Borsodban. Tóth Balázs szerkesztoseg@mediaworks.hu GÉLÉI A gólya az út előtt megcsikarta gondozója arcát, a fülesbaglyot egy vércse pécézte ki, míg az egyik gyöngybaglyot kicsit noszogatni kellett, ezeket leszámítva sima volt annak a nyolc védett, illetve fokozottan védett madárnak az elengedése a dél-borsodi mezőségben, amelyeket az elmúlt hónapokban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti madármentő állomásán neveltek, gondoztak. A szalakótákat és a baglyokat is bevadásztatták az elengedés előtt A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai: Szádeczky Kornélia, Balázsi Péter és Kelemen Tamás Balázsi Péter a bagollyal Fotók: Tóth Balázs- Egy erdei fülesbagoly, három szalakóta, három gyöngybagoly, egy felnőtt gólya nyerte vissza szabadságát. Utóbbit egy kertből kellett kimenteni, ahol sérülések nélkül, de kimerült állapotban találtak rá. Napokig ült a háztetőn, majd lehuppant a kertbe, s nem tudott elmenni. A csőre, lába színe alapján nagyon öreg madár, messziről jött, kifáradt, nem talált táplálékot és vizet, ezért történt mindez - mesélte el a gólya történetét Kelemen Tamás, a BNPI madármentő munkatársa. A szalakótákat pedig kirándulók találták, az alföldi, az igazgatóság területével határos területen egy fészkes fát kivágtak, az odút, benne a három fiókát viszont nem vették észre, így találtak rájuk. A baglyok mezőkövesdiek, a gyöngybaglyok egy tanyaépület tetőterében laktak, de többször is kiestek, az egyik meg is sérült, ekkor kerültek be az állomásra. A fülesbagoly pedig négy testvérével egyetemben a város főterén lakott, tizenegytizenkét méter magasan. Őket Balázsi Péter természetvédelmi őr vitte be, mert a környéken lakók figyeltek rájuk, s értesítették arról, hogy a fiókák kiugráltak a fészekből. Mint kiderült, a fészek betetvesedett és a folytonos viszketéstől szabadulva inkább kiugrottak a fiókák. Mindegyikük túlélte az esést, a többieket már korábban elengedték, mert pár nappal, héttel idősebbek voltak testvérüknél, s amikor érzik, hogy felnőttek, szabadulni akarnak a röpdéből, így sérüléseket szerezhetnek. A szalakótákat és a baglyokat is bevadásztatták az elengedés előtt.- Minden úgy történt, ahogyan kell, a baglyok gyakran lehuppannak, mert bármilyen nagy a röpde, nem találkoztak ekkora szabad területtel. Éjszakai madarak, de este felé, nappal engedjük el őket, hogy lássuk, rendben vannak-e, a röpdében hajlamosak ugyanis úgy mozogni, hogy ne mutassák, valami bajuk van. Előfordul, hogy tesznek egy-két kört, aztán biztos helyen lehuppannak, most mind gyönyörűen elrepült, nem láttuk, hol szálltak Nappal engedték el Egyre nő a lakossági igény a madarak mentésére A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság foglalkozik madármentéssel, hiszen egyre nagyobb a lakossági igénye erre. Balázsi Péter szerint vannak esetek, amikor tényleg szükség van erre, de előfordul, hogy csak túlfél- . tés áll fenn, s a mentéssel nagyobb problémát okoznak, például baglyok, rigók esetén. Az az ideális, ha a szülő neveli fel a fiókát, ha beavatkoznak, az már rossz, de igyekeznek minimalizálni a kárt, hogy a madaraknak nagyobb esélyük legyen a túlélésre. Mint mondta, nem sok nemzeti park tudja megoldani, hogy kimondott madármentő munkatársat alkalmazzon. Szorosan együttműködnek a Hortobágyi Madárkórházzal, de a mályi, dél-hevesi madármentőkkel is. Bizalommal fordulnak egymáshoz. A madármentés az utóbbi időben futott föl, a közösségi oldalaknak, madármentő szervezeteknek köszönhetően, amelyek hírelik ezeket, ehhez alkalmazkodnak ők is. Az emberekben megvan a szándék arra, hogy segítsenek az elárvult, elveszett állatoknak. Az más kérdés, hogyan tudják megoldani. További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu le - mondta Kelemen Tamás, aki még számos fiókát gondoz, és akinél még két vörösvércse várja a szabadon bocsátást. A madarakat meggyűrűzték, a nappaliak színes gyűrűt is kaptak, így fényképezőgéppel, távcsővel megfigyelhetők, s azt a nemzeti parknál szívesen veszik, ha a későbbiekben visszajelzést kapnak arról, merre látták őket. Balázsi Péter szerint az elengedés helyszíne ideális volt a madarak számára, amelyek a falu közeiét, illetve a pusztát kedvelik. A gyöngybaglyok és a gólya kifejezetten kultúrakövető, a faluban laknak, de kint vadásznak. A másik két faj a síkvidéki, kevéssé fás területeket kedveli, de szükség van a fára a fészkeléshez, vadászathoz. Bíznak abban, hogy a madarak megtalálják helyüket - bár a gólya hamarosan útra kel, őt pedig a szalakóták követik, míg a baglyok maradnak - és párt találnak, fészket raknak majd. HIRDETÉS csak előfizetőknek
