Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-06 / 156. szám

2020. JÚLIUS 6., HÉTFŐ 2 INTERJÚ A turisztikai fejlesztések indoka: Egerre az emberek ikonként tekintenek Szijjártó Péter: A keleti nyitás politikája abszolút siker ; . ■ Szijjártó Péter gyakran túrázik a családjával megyénk tájain. Úgy véli, Heves adottságai a legjobbak közé tartoznak Fotó: Huszár Márk £3É EGER Az elmúlt pénteken megyénk vendége volt Szij­jártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. A tárca irá­nyítója Demjénben szerző­désátadási ünnepségén vett részt, majd Nyitrai Zsolt mi­niszterelnöki megbízott, a megyeszékhely és térsége országgyűlési képviselőjé­nek társaságában Egerbe is ellátogatott. Felkeresték a Heves Megyei Hírlap szer­kesztőségét is, ahol Kühne Gábor főszerkesztő tájékoz­tatta őket az újságkészítés mindennapjairól. Szijjártó Péter ezt követően interjút adott lapunknak. Kühne Gábor, Tari Ottó szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Miniszter úr, hamarosan el­készül az Egert az M3-as au­tópályával összekötő M25-ÖS gyorsforgalmi út. A beruházás a kistérség gazdasági életére is kedvező hatást gyakorolhat. Milyen előnyöket várnak a fej­lesztéstől?- Amikor a nagybefektetők azt mérlegelik, hogy egy gyá­rat, beruházást, szolgáltató­központot hol telepítsenek le, általában négy szempontot vizsgálnak: a politikai környe­zetet, amelyet tekintve Ma­gyarország abszolút éllovas Európában, hiszen stabil po­litikai rendszerünk van; az adórendszert, amiben szintén élen járunk, hiszen nálunk a legalacsonyabb a személyi és a társasági jövedelemadó egész Európában; vizsgálják továbbá a munkaerő rendelkezésre ál­lását, aminek vonatkozásában Eger és Heves megye soha nem panaszkodhatott, és a helyzet most tovább javul az oktatá­si intézmények és a szakkép­zés folyamatos fejlődésével; elemzik mindemellett az inf­rastrukturális lehetőségeket, hogy miként lehet eljutni egy­­egy gyárba, vagy szolgáltató­központba. Ez a négy fő szem­pont, amelyek alapján meg­születhet a döntés. Eger fel­mérhetetlen előnyre tesz szert a gyorsforgalmi úttal, a térség és a megyeszékhely tőkevon­zó képessége rendkívüli mér­tékben növekedik. A megye a külföldi beruházási tőke beér­kezése szempontjából jelenleg a nyolcadik helyen áll a hazai rangsorban, egyebek között ZF, a Bosch, az Apollo Tyres és számos más nagyberuházás­nak köszönhetően. Ezek egy­ben referenciát is jelentenek, hiszen, ha más nagyvállalatok a döntéseiknél azt látják, hogy errefelé a cégek hosszú távon kiegyensúlyozottan működ­nek, akkor nekik is megfelel majd az adott közeg.- Sáűkebb pátriánkban is szá­mos olyan vállalkozás műkö­dik, amelyek kiterjedt export­piaccal rendelkeznek. A tárca milyen módon erősítheti ezek külpiaci térnyerését?- Az export alapvető fontos­ságú a magyar gazdaság telje­sítményét illetően. Kivitelünk GDP-arányosan 85 százalék, ami Európában az élmezőny­be helyez minket. Miközben a világon a lakosságszám tekin­tetében a kilencvenkettedikek vagyunk, az exportot nézve a 34. legnagyobb teljesítményt nyújtjuk. Továbbá egyike va­gyunk a világ azon 35 orszá­gának, amelyek exportteljesít­ménye meghaladja a 100 mil­liárd eurót. Ez egyértelműen mutatja, hogy mindaz, amit a magyar emberek előállítanak, nemzetközi összevetésben is rendkívül versenyképes. Ami a támogatásokat illeti, az Eximbank (Magyar Export- Import Bank Zrt. - a szerk.) hárompontos programot in­dított el: egyrészt olyan hitel­­konstrukciót, amely során a legnagyobb vállalatok eseté­ben is maximum 1,7 százalék a kamat, s ezt a likviditás javí­tásához vagy beruházásokhoz lehet igénybe venni. A keres­kedelmi banki hitelek mögé az Eximbank garanciával áll be, a külföldi piacokon egyre job­ban elterjedő nagyon hosszú fizetési határidők áthidalásá­ra pedig biztosítási termékkel szolgál. Ezek már mind hoz­záférhetőek, a magyar vállala­tok jelentős számban hívják is le a hiteleket. Ezek mellett az Európai Bizottsággal megálla­podtunk abban, hogy folytat­hatjuk a hazánkban működő vállalatok beruházásainak fi­nanszírozását úgy, hogy azok a cégek, amelyek a koronaví­­rus-járvány miatt vesztesége­ket szenvednek el, ha beru­háznak, állami támogatásban részesülhetnek, figyelmen kí­vül hagyva a 800 ezer eurós korlátot. Egyike vagyunk a világ 35 országá­nak, melyek ex­portteljesítménye meghaladja a 100 milliárd eurót- Heves megyében az elmúlt években Hatvan lett az egyik legjelentősebb ipari központ, köszönhetően az autóiparnak is. A válság nyomán jelentke­ző recesszió azonban az önkor­mányzat költségvetésére is ki­hatott, a város vezetése sze­rint idén a tervezetthez képest egymilliárd forintnál több is hi­ányozhat az adóbevételekből. Miniszter úr hogyan látja: a szükségintézkedések - az üt­és járdaépítések ideiglenes le­állítása, a rendezvények elma­radása - elegendőek a pénz­ügyi helyzet menedzseléséhez?- Ha nagy a baj, azok a válla­latok, amelyek mégis fejleszte­ni tudnak, az új világgazdasá­gi versenyben komoly előny­re tehetnek szert. Ugyanez érvényes a településekre is: ha most képesek olyan prog­ramokat indítani, amelyek­kel támogatják a helyi vállal­kozásokat, hogy azok mielőbb talpra álljanak, akkor átmene­tileg talán elmaradnak a ren­dezvények vagy nem épül jár­da, de ha az adott település cé­gei gyors fejlődésnek indul­nak, a kiesés könnyen vissza­hozható.- Megyénkben is egyre több települést találhatunk, ame­lyek - megegyezően a kormány törekvéseivel - fantáziát lát­nak a „keleti nyitásban”, s fel­vették a kapcsolatot kínai vagy más ázsiai országok önkor­mányzataival. Milyen lehetősé­gek rejlenek ebben a helyi kö­zösségek számára?- A keleti nyitás politikája abszolút siker, mivel a világ­­gazdaságban komoly hang­súlyeltolódások vannak. A ke­leti országok és vállalatok egy­re erősebbek, egyre több beru­házást hajtanak végre. Míg 2007-ben a keleti tőkéből vég­rehajtott beruházások a vilá­gon az összes beruházás 10 százalékát jelentették, mára ez felment 58 százalékra. Ma­gyarországon tavaly fordult elő először, hogy nem a néme­tek, hanem a koreaiak voltak a legnagyobb beruházók. Ide­jében léptünk, az egyre erőtel­jesebb keleti tőke Európában előszeretettel választja hazán­kat. Ez jó az egész országnak, hiszen munkahelyeket teremt. Ám a kedvező gazdasági hely­zetet csak akkor lehet fenntar­tani, ha azok személyes kon­taktusokkal is megalapozot­tak. Utóbbiakat az oktatáson, a kultúrán, a helyi közössége­ken keresztül lehet alakítani. Ha a városok, a megyék, a tér­ségek felveszik egymással a kapcsolatot, az nemzeti érde­künk, s a kormánytól minden támogatást megkapnak hozzá.- Miként értékeli a magyar me­zőgazdaság lehetőségeit? Ver­senyképes ma a világban a ha­zai agrárszféra?- A beruházás-ösztönzési támogatásra 806 vállalat je­lentkezett, s közülük a leg­több élelmiszeripari cég volt. Magyarország a mezőgazda­ság és az élelmiszeripari ter­mékek tekintetében az Euró­pai Unió egyik zászlóshajója. Ennek az egyik oka a hagyo­mány, a másik, hogy az alkot­mányban is rögzítettük, ná­lunk GMO (genetikailag mó­dosított organizmus - a szerk.) mentesnek kell lennie a mező­­gazdaságnak és az élelmiszer­­iparnak. Most, amikor a Távol- Keleten a középosztályok egy­re kifinomultabb igényekkel lépnek fel az egészség, az élel­miszer-biztonság terén, a ma­gyar mezőgazdaság igencsak versenyképes, hiszen finom és egészséges termékeket állít elő. A gabonaexportban a vilá­gon a hatodikok vagyunk, mi­ként baromfi-feldolgozásban is az élvonalhoz tartozunk. A kínai, a japán vagy a kore­ai piacon a magyar különle­gességeket keresik a libamáj­tól a mangalicáig. Az élelmi­szeriparunk mindig is megfe­lelt az újabbnál újabb kihívá­soknak. A járműipar, az elekt­ronika, a logisztika mellett a legfontosabb eleme a magyar export alakulásának. Nemzetközi vásá­rokon, konferenci­ákon biztosítunk megjelenési lehetőséget a borászoknak- Heves megyében két törté­nelmi borvidék is található, az egri és a mátrai. A tárca milyen módon tudja segíteni a nehéz helyzetben lévő ágazat szerep­lőinek megjelenését a külpia­cokon?- Nemzeti exportvédel­mi program indul július kö­zepén, a 25 milliárd forin­tos keretösszeggel azoknak a vállalatoknak tudunk se­gíteni, amelyek exportpiaca­ik felépítéséhez beruházáso­kat, kapacitásvásárlásokat szeretnének végrehajtani ha­tárainkon kívül. A borászok­nak is tudunk ily módon for­rást biztosítani. Az export­­engedélyek beszerzésénél kulcsszerepe van a miniszté­riumnak, és nemzetközi vá­sárokon, konferenciákon is biztosítunk számukra meg­jelenési lehetőséget.- Önt többször látták már a Mátrában túrázni, ennek alap­ján joggal feltételezhetjük, hogy kedveli megyénk adott­ságait. Ha meghallja, hogy He­ves megye, mi jut eszébe szű­­kebb pátriánkról?- Először a szilvásvára­­di kisvasút. Annyit járunk oda a gyerekekkel, hogy las­san fejből el tudom monda­ni a menetrendet. Valóban, gyakran túrázunk a Mátrá­ban is. Heves megye adott­ságai a legjobbak közé tar­toznak, ezért is hajtottunk itt végre több turisztikai be­ruházást. Egerben a vár, a fő­tér, a belváros, az érseki pa­lota felújítására komoly erő­forrásokat mozgattunk meg, mert erre a városra a magyar emberek ikonként tekinte­nek. Ami tehát a kormányon múlik, azt továbbra is bizto­sítjuk, hogy a turisztikai fej­lesztések folytatódhassanak. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom