Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-04 / 155. szám

2020. JÚLIUS 4., SZOMBAT SPORT 15 Két év alatt két bajnoki címet nyert a Fradival Fotó: Török Attila Tokmac Nguen megtalálta a helyét a Ferencvárosban Felszabadultan ünnepelt A Ferencváros bajnok lab­darúgó-csapatának a szél­sője, Tokmac Nguen a nor­vég Drammen városában tölti a szünidőt, ahol gyak­ran eszébe jut a magyar fő­város, és abban bízik, hogy nem okozott csalódást a szurkolóknak. Borbola Bence/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Kitört a szünidő. Merre jár éppen?- Idehaza vagyok, Norvégi­ában - felelte Tokmac Nguen, aki a bajnok zöld-fehérek idénybeli utolsó bajnokiján, a Mezőkövesd Zsóry ellen (1-0) győztes gólt szerzett.- Családja egy része Afrikában él. Oda nem is utazik?- A szüleim és a testvéreim is itt laknak Norvégiában. Ar­ra sajnos már nem lesz időm, hogy Kenyába is elutazzam. A közelmúltban a nagymamám is Norvégiába költözött, ez egy­szerűbbé tette a dolgokat. Ha ő dönthetett volna, marad odaha­za, de édesapám ragaszkodott hozzá, hogy költözzön, s legyen a közelükben. Idős már, nem árt, ha naponta látják. Amúgy már csak néhány távoli roko­nom és barátom él Afrikában.- Norvégiában merre laknak a szülei?- Drammen városában, harminc kilométerre Osló­tól. Kedves kisváros, gyönyö­rű részei vannak. A folyópart olykor Budapestre emlékez­tet, ha ott sétálok, gyakran érzem úgy, mintha a magyar fővárosban lennék. Szeretek itthon lenni, eszembe sem ju­tott, hogy máshol töltsem a nyári szünetet, itt tudok a leg­jobban feltöltődni. Budapest­ről szerencsére naponta két­szer közvetlen járat van Os­lóba, így könnyen hazajut­hatok. A barátaim közül is a legtöbben itt laknak, jó velük ilyenkor leülni beszélgetni.- Mi a program odahaza? Családlátogatás? Barátok­kal esténként elmegy vacso­rázni?- A legtöbbször otthon eszem, nagyon hiányzott édesanyám főztje. Legutóbb dfecemberben jártam ideha­za, sok idő eltelt azóta.- És többek között megszerez­te második bajnoki címét is a Ferencvárossal...- Igen, többek között. Két év alatt két bajnoki címet nyer­tem Magyarországon, azt hi­szem, ez nem rossz mutató. A kettő közül ez utóbbit éreztem inkább magaménak, hiszen egy esztendővel ezelőtt télen érkeztem a csapathoz, idő kel­lett, mire felvettem a ritmust, megszoktam az új környeze­tet. Ezúttal azonban az egész idényt végigjátszottam. Elejé­től a végéig itt voltam, és köz­ben az Európa-ligában is helyt kellett állni. A mostani bajno­ki címet sokkal felszabadul­tabban ünnepeltem, mint az azelőttit.- Nehezebb is volt elhódítani az elsőséget?- Szerintem igen. Hosszú, zaklatott idényen vagyunk túl. Rengeteg minden történt velünk az elmúlt hónapokban, itt volt a koronavírus-járvány, nem volt könnyű labdarúgás és tétmérkőzések nélkül átvé­szelni az időszakot.- A Ferencváros alaposan ki­tett magáért, a csapat még tű­zijátékot is kapott az arany­érem átvétele után. Volt már hasonlóban része?- Sosem. Norvégiában vol­tam már bajnok, ám akkor túl­ságosan fiatal voltam, keveset játszottam. A városháza előt­ti téren persze ott is megün­nepeltek bennünket, de ilyen körítésről álmodni sem mer­tem. Egyszerűen hihetetlen este volt!- Már csak azért is, mert az idénybeli utolsó bajnokiján, a Mezőkövesd ellen ön szerezte a győztes gólt?- Az sem rontott a hangula­tomon, az biztos. Nyögvenye­lős mérkőzés volt, szinte végig mi irányítottuk a játékot, na­gyon meg kellett küzdenünk a gólért. Éreztem, hogy egygó­­los mérkőzés lesz, és örülök, hogy végül mi szereztük meg. Sok lehetőségünk volt, de egy­általán nem voltam elkesered­ve, hogy végül csak egy nul­lára győztünk. A lényeg az újabb diadal volt.- Nyolc gólt szerzett az idény­ben. Elégedett?- Nem vagyok az a fajta, aki a számok bűvöletében él. Le­hetett volna több is, kevesebb is. Nekem egy a lényeg, hogy élvezzem a labdarúgást, hogy bátran megcsináljam a csele­ket. Egy gólpassznak ugyan­úgy tudok örülni, mint egy gólnak. Az ősszel nagyon jó formában futballoztam, akkor közel jártam életem legjobbjá­­hoz, az idény végén azonban - el kell ismerni - kevésbé ment a játék. De remélem, így sem okoztam csalódást. Csizmadia Csabát nem zavarja, hogy a Budafokot biztos kiesőnek jósolják Újoncok, de nem nyeretlen kétévesek Hetvenhárom év után története második idényére készül a Budafok az NB l-ben Fotó: Bach Máté LABDARÚGÁS Halászteleken készül története második NB I-es idényére a Budafoki MTE labdarúgó-csapata - az első nem tegnap volt, hanem het­venhárom éve. A játékosai­val nem is olyan régen még együtt futballozó Csizmadia Csaba vezetőedző alapvetően a feljutást kiharcoló kerettel vág neki fiatal szakvezetői pá­lyafutása eddigi legnehezebb feladatának. A kisszámú erősítésből a legismertebb - a tavaly el­nyert Puskás-díjnak köszön­hetően nemcsak idehaza, ha­nem külföldön is - a tizenki­lenc és fél éves Zsóri Dániel. A nagyváradi születésű csatár gyorsan otthonra talált a dél­budai egyletnél.- A menedzserem, Horváth Zsolt szólt, hogy megkerestek Budafokról. Nagyon megörül­tem, amikor megtudtam, hogy a Mól Fehérvár kölcsönad egy évre, mert nagy szükségem van a játéklehetőségre - mond­ta lapunknak a simonyifalvi il­letőségű labdarúgó. - Még messze vagyok a legjobb for­mámtól, az elmúlt egy évben alig-alig jutottam szóhoz. Rö­vid idő alatt is kitapasztaltam, hogy nívós szakmai munka fo­lyik a BMTE-nél, biztos vagyok benne, hogy az augusztus 15- ei rajtra formába lendülök. A mester - vagyis Csizi, akivel tegező viszonyban vagyunk, de akire nagyon is felnézünk - azt mondta, elsősorban csa­tárként számít rám, de ha kell, szélsőt is fogok játszani. Mervó Bence jó öt évvel idő­sebb Zsórinál, de neki már az is nagy szó lesz, ha egyáltalán játszik. Ettől ugyanis elszo­kott az utóbbi másfél évben.- Egyik sérülés követte a másikat, a jobb térdemet rop­pant komoly műtéttel hozták rendbe, és a meghatottságig hálás vagyok Csizmadia Csa­bának, amiért a szabadsága egy részét az én rehabilitáci­ómra áldozta - mondta a 2015- ös új-zélandi U20-as világbaj­nokság ezüstcipőse. - Nem tu­dom, van-e még futballedző, aki erre képes lett volna. Mi­vel mindketten Győr közelé­ben lakunk, Kónyon tartott nekem rehabilitációs edzé­seket, és neki köszönhetem, hogy mára visszanyertem az erőmet. Nem fáj a térdem, alig várom az augusztus 15-ei sze­zonkezdetet. Kovács Dávid csapatkapi­tány az elmúlt idényben 15 góljával elnyerte - holtver­senyben - a másodosztály gól­királyi címét.- Huszonnyolc éves fejjel mutatkozom be az NB I-ben, sokáig vártam erre a pilla­natra, de megérte. Végigjár­tam az alsóbb osztályok sza­márlétráját, hálával tartozom a családomnak, amiért min­dig és mindenben támogattak- mondta a csapatkapitány. - Nincs rajtam különösebb nyo­más amiatt, hogy most a leg­magasabb osztályban várják tőlem a gólokat, a gól az NB Ill-ban és az NB I-ben is gól. Csizmadia Csaba 35 évesen az élvonal legfiatalabb tréne­re lesz, de hogy tapasztalat­lan, azt az ellenségei sem fog­hatják a marosvásárhelyi szü­letésű, 12-szeres válogatott vé­dőre.- A koronavírus miatti kény­szerszünet alatt, a szabályok szigorú betartásával dolgoz­tam párban Bencével, heti há­rom alkalommal. Folyamato­san fejlesztettem őt, ahogy ő is fogalmazott, hányásig dolgoz­tunk, de megvolt a foganatja, mert amikor megkezdtük a kö­zös edzéseket a csapattal, fel tudta venni a tempót. Sokan vannak a csapatunkban, akik most mutatkoznak be az NB I-ben, számukra ez hatalmas lehetőség, ami nem szabad, hogy nyomassza őket. Meg­mondtam a srácoknak, aki fél­ve megy fel a pályára, az ná­lam nem fog játszani! A szakembert cseppet sem zavarja, hogy sokan lebecsü­lik a Budafokot, biztos kieső­nek jósolják.- Mindenkinek lehet véle­ménye, ehhez joga van. En­gem dacossá tesznek az ilyen vélekedések, a srácokat is, de ilyen fölösleges negatív ener­giákat nem engedünk be az öl­tözőbe. Tény, amikor átvettem tavaly a csapatot, a kiesőzó­na környékén voltunk, velem is gyorsan kikaptunk három­szor, onnan kellett felkapasz­kodnunk. Nagy menetelés volt a miénk, bizonyítottunk ma­gunknak és a szakmának is. Én játékosként futballoztam Cannavaro, Del Piero, Buffon, Luca Toni ellen, de ez a feladat, az NB I-ben edzősködni leg­alább akkora élmény. Ehhez annyit tett hozzá Ja­kab János, a BMTE tisztelet­beli elnöke, hogy Csizmadia edzői kvalitásai már más klu­bok érdeklődését is felkeltet­ték, de reméli, még egy dara­big Budafokon marad a fiatal szakember. Ch. Gáli András JEGYZET Trükközők Ch. Gáli András jegyzet@mediaworks.hu Tajti Mátyással szerződést bontott a Zaglebie Lubin. Nem a Real Madrid, nem a Barcelona, hanem a len­gyel labdarúgó-bajnokság, az Ekstraklasa tizenegyedbe helyén végzett kis csapat. A hír önmagában valószínű­leg el sem érte a magyar szur­kolók ingerküszöbét, pedig tünetértékű játékossors raj­zolódik ki a szemünk előtt. Tajtit bő hat évvel ezelőtt ti­zenöt éves korában korosztá­lya legnagyobb tehetségének tartották idehaza. A Puskás Akadémián édesapja szak­mai főnöksége alatt sajátítot­ta el a labdarúgás finomsá­gait, s egyszerre keltette fel a Barcelona és a Real Madrid érdeklődését. Nem nagyon titkolta, hogy a Barga a szí­ve csücske, Matyi ki is ment próbajátékra a La Masiába. Csakhogy a Puskás Aka­démia köztudottan sok­éves, gyümölcsöző kapcso­latot ápol a Real Madriddal, a királyi klub minden év­ben küld korosztályos csapa­tot a Puskás-Suzuki-kupá­­ra, tanfolyamokat is tart az akadémia oktatóinak, már­kás felszerelésekkel halmoz­za el őket. Szóval, az akadé­mia vezetői jó néven vették volna, ha Matyi a Real Mad­rid serdülőben folytatja ígé­retesen bontakozó pályafutá­sát. Meg is érkezett a meghí­vó Valdebebasba, és Tajtiék - apa és fia - úgy gondolták, miért ne ugranának ki, baj nem lehet belőle. így hát ki­mentek, majd amikor vissza­jöttek, karakán módon beje­lentették, ők bizony a katalá­nok mellett teszik le a garast. Azt a kínos beszélgetést senkinek sem kívánom, amelyen jómagam voltam a tolmács a Real Madrid és a Puskás Akadémia képvise­lője, Tajtiék és az akadémia alapítója között. Utóbbi nem más, mint Orbán Viktor. A miniszterelnök minden­esetre úriemberként áldását adta a Tajti ~Bar<;a-frigyre. Matyi kiutazott Barcelonába, de nem volt hajlandó megta­nulni katalánul, az pedig az álmoskönyvek szerint nem sok jót ígér a La Masián. (Láb­jegyzet: Miralem Pjanic, aki pedig valamivel komolyabb futballista Matyinál, mihelyt megtudta, hogy a Barceloná­ban folytatja, katalán nyelvű üzenetben fejezte ki örömét.) A következő állomás a Má­laga volt, majd onnan haza­kullogott, és jött a Diósgyőr, ahol édesapja volt a szakmai igazgató. Matyin látszott, nem ügyetlen futballista, így hát tavaly sikerült eladni a Zaglebie Lubinnak. Onnan tanácsolták el. Mindössze három mérkőzé­sen jutott szóhoz a klub első gárdájában. Most nincs csa­pata, úgy tudjuk, Végh Gá­bor, a ZTE tulajdonosa mor­fondírozik azon, hogy alkal­mazza-e a 22 éves játékost. Meggyőződésem, az égi­­ek büntetik Tajtit, amiért hat évvel ezelőtt átverte a Re­al Madridot. A futball iste­nei nem kedvelik a trükkö­­zőket, legfeljebb csak akkor, ha a cseleiket a pályán mu­tatják be...

Next

/
Oldalképek
Tartalom