Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-25 / 173. szám
Unikornis kályhacsempén Fotó: Schneider Zára [,__________folytatás a 1. oldalról I helyőrség Mint feljegyezték, a konyhát a konyhamester irányította, a konyhasáfár szerezte be az élelmiszereket, külön felügyelője volt a fűszereknek - ő a borsoló, de alkalmaztak cipóhámozókat is, akik az égett részeket távolították el a kenyerekről, a mosogatás viszont férfimunka volt, ők voltak a tálmosók. A felső vár tornyából kinézve mostanság nemcsak a kilátásra csodálkozhat rá a látogató, hanem az újabb építkezésre is. A felújítás második ütemében ugyanis feltárják és újraépítik a középső vár keleti részét és a 16. század közepén-második felében épült, emeletes reneszánsz palotát. Most a pincét bontják ki, a boltívek alatt egykor a tartósításra használt eceteshordókat tároltak, a földszinten kemencék voltak, az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal és kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem. Az ásatás során kibontott kövekből építik újra a falakat, ráadásul ahhoz hasonló technikával, mint ahogy eredetileg is készültek. A vár egykori építői két, egymástól mintegy két méter távolságban álló kőfal közé beöntöttek minden rendelkezésre álló követ, néha lomot is, aztán kötőanyaggal falmaggá erősítették azt. Pár évtizede még egy füves területen néhány romos falmaradványt láthatott az, aki erre járt, azóta a régészeti feltárás során az is kiderült, hogy a legtöbb építőkő megvan, és nagyrészt a vár omladékából építik újra a kettős falakat, amelyek közé nem betont, hanem egy mészhabarcshoz hasonló, speciális keveréket öntenek. A védhetetlenné tett erődítmény A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a Hernád völgyétől keletre magasodó Zempléni-hegység nyugati részén, a szarv formát idéző hegyre. (A Regéc név szláv eredetű és szarvat jelent.) A vár Mátyás király uralkodásáig legtöbbször királyi kézben volt, Nagy Lajos király többször időzött a vár falai közt - ez is bizonyítja, hogy az uralkodó fogadására is alkalmas, gazdag vár lehetett. A 15. századra az épületegyüttes kibővült, a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta az úgynevezett felső, a középső és az alsó várat - ezek az elnevezések az 1600- as években keletkezett, bőséges írott forrásokból származnak. A regéci vár az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak. A Szapolyai, Serédy, Alaghy, Mágochy, Esterházy családok után végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban felgyújtatta és védhetetlenné tette. A közhiedelem azt tartja, hogy felrobbantották a várat, de a történészek számításai alapján óriási mennyiségű puskapor kellett volna ehhez - valójában a bástyák sarkai alá ástak puskaporos hordókat, ezeket robbantották fel, és így rombolták le a védműveket, mely hamarosan maga után vonta a vár pusztulását is. A régészeti leletanyag zömét a 17. század végéről származó tárgyak alkotják, főként olyanok, amelyek a maguk korában értéktelennek vagy hasznavehetetlennek minősültek, például törött edények, szegek, padlótéglák, állatcsontok, vagy elveszített használati tárgyak, pénzek, gyűszűk, csatok, fésű, hajtű, kalapács, kések, kulcsok, sarkantyúk, dobókocka, valamint nehezen elmozdítható tárgyak, mint például kandallók, cserépkályhák, kőfaragványok, falicsempék. A fennmaradt inventáriumok jó támpontul szolgálnak arra, hogy milyen berendezése lehetett az egyes helyiségeknek, de az egyes leltáijegyzékek közötti ellentmondások vagy nehezen értelmezhető tételek számos kérdést nyitva hagynak - például nem állapítható meg ezekből teljes pontossággal a helyiségek mérete, az ablakok száma, milyensége sem, de a szakemberek számos következtetést tudnak levonni az itt lakók életmódjáról. „Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba” Más írásos források is rendelkezésre állnak. Ilyen a keménykezű úrnő, Zrínyi Ilona 1678. május t-jén meghozott várrendtartása is. Mint a szabályozások általában, ez is a kirívó eseteket, a deviáns viselkedési módozatokat, a normaszegéseket és azok büntetéseit nevesíti: 1. Tilos a szitkozódás; akit rajtakapnak, egy forintot fizet vagy 12 botütést kap. 2. Éjjel dobszóval kell a várat megkerülni. 3. Aki a várat meghágja - felmászik a falra - fejvesztéssel bűnhődik. 4. Cirkáló, virrasztó, ha elalszik az őrségben, első alkalommal három pálcaütést kap, második alkalommal a vár fokáról le kell vetni a mélybe. 5. Ha a szolgák közül valaki kapitányi engedéllyel a váron kívülre távozik, s éjjelre nem jön vissza, tömlőében bűnhődjön, pálcázzák meg, s ha ismételten előfordul, keményebb verést kap és vasra verik. 6. Aki valakire kardot ránt, a kezét kell levágni, ha vért is ont, lenyakazzák. 7. Ha valakit elfognak s tömlöcbe vetnek - kivéve, ha parasztról van szó -, az úrnőt értesíteni kell. 8. Az őrség havonta tartson céllövési gyakorlatot, a fegyvereket tartsák rendben, a gyalogosok a mustrán tisztességes bocskorban jelenjenek meg. 9. A tömlöctartó a rabokért a fejével felel. 10. A várfalon mindig tartsanak készenlétben hordókban vizet a tűzoltásra, hetente tisztítsák a kéményeket. 11. A garázdákat, szitkozódókat záiják tömlöcbe, reggeltől estig tartó időre; ha a nap második szakában követi el tettét, akkor estétől reggelig. 12. Halálraítélt csak a végrehajtásra vihető ki a tömlöcből. Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő személyeket. 13. A darabontok feleségei magukat a várban megbecsüljék, ne szitkozódjanak egymás közt, ne verekedjenek a várban az asszonyok. Akit rajtakapnak, a kapu között tizenkettőt üssenek rá; ha makacs, ki kell űzni a várból. Doleszné kiszállott a várfokon A regéci vár egyik nevezetessége, hogy II. Rákóczi Ferenc itt töltötte a gyerekkorát - a látogatóközpontban berendezett kiállítás erre az időszakra reflektál. De turistacsalogató lehet a regéci boszorkány alakja is, aki nemcsak hogy a helyiek között tevékenykedett, de maga is raboskodott a várban. Boszorkányság miatt vetették fogságba, és ha hinni lehet a szóbeszédnek, sikerült is megszöknie: elröppent a vár fokáról. „Hallottam azt is másoktól, hogy az várfokon ugrott volna ki vasastól, és a vas a földön maradott a váron kívül, s azon a helyen kutya nyomot láttak” - olvasható Szabó Péter tanúvallomásában, a jegyzőkönyvet 1683. március 27-én írták, amikor „Doleszné asszony boszorkánysága és ugyanannak Koháry István kiszabadítása ügyében” vizsgálódtak. Koháry István királyi kamarás és belső tanácsos volt, kiemelkedően művelt, vitéz katona. Habsburg-párti lévén hallani sem akart arról, hogy Thököly hívéül szegődjön, a füleki vár elvesztése után Thököly elfogatta és Korponay János nevű apródjával együtt börtönbe záratta. (Korponay Pető Zsuzsa Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze 2016 óta irányítja a regéci vár feltárását 2020. július Fotó: Bonczidai Éva felesége volt a lőcsei fehér asszonyként elhíresiilt Géczy Julianna.) 1683 elején Koháry István megpróbált megszökni a regéci tömlöcből, de sikertelenül. Szirmay Miklós regéci várnagy ezt követően kérdezett ki ötven mogyoróskai, regéckei, főnyi és hejcei lakost, és maradt fenn a jegyzőkönyvekben Doleszné Pankó boszorkányságának híre is. Doleszné jövevény volt a vidéken, a félje egy időben bíró volt, ő maga meg borkiméréssel is foglalkozott, sok irigye volt, de sosem tiltakozott az ellen, hogy boszorkánynak tartsák. A tanúként kihallgatott emberek számos esetet soroltak, amikor Doleszné érintése nyomán megbetegedtek, hirtelen betegséget, majd hirtelen gyógyulást hozott rájuk, mások azt állították, hogy ráncba szedett köténye markolászásával érte el, hogy a bíróságon nem tudtak ellene vallani, sőt egyik asszony azt állította, Doleszné úgy akarta meg-------------------- 3 vakítani azt a menyecskét, akitől féltette az urát, hogy a vetélytársa hajszálával bevarrta egy béka szemét. De a boszorkányságát bizonygató tanúvallomások közül Nagy Bástay János nejéé, Annáé is figyelemre méltó: „Azt is tudom nyilván s láttam, hogy az ablakján egy kis lyukacskán az baglyak bejöttének, és az ház közepén járkáltanak, huholván, azok meg fölkelvén, más rendbéli baglyok jöttének be ugyanazon ablak lantornáján levő lyukacskán : mivel vagy négy mérték lisztemet vittem volt akkor sütni Doleszné házához. Hallottam azt is szájából Dolesznének, hogy elébbeni rabságában való kiszabadúlásakor bizony ő csak kiszállott a vár fokon. Más rendben is háltam a házánál, akkor az ablak alatt az fogait csattogtatta, a fia is mondja: Anyám asszony micsoda csattogtatja a fogait? Mondja Doleszné a fiának: kurva anyádat csattogtatja.” A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÁSATÁSA A REGÉCI VÁRBAN Most állítják helyre a „Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország együttműködési program 2014- 2020" részeként a középső vár keleti részét és a 16. század közepén és második felében épült, emeletes reneszánsz palotát. Tervező építész: Kosdi Attila. Tudományos anyag és régészet: Simon Zoltán, Giber Mihály, Hegyi Dóra és Pető Zsuzsa. A Gramalpin 2007 Kft. munkájával valósul meg a regéci vár reneszánsz palotájának rekonstrukciója és a csatlakozó épületrészek állagvédelme több mint 423 millió forintból. A helyreállítás összesen közel 1000 négyzetméternyi épületrészt érint, amelyből 384 négyzetméter padló alatti szint. A feltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára végzi, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (RÖG) hathatós logisztikai segítségével. A vár feltárásának projektje lehetőséget nyújt arra, hogy az elsősorban tudományos és muzeológiai megközelítéseket alkalmazó Régészeti Tár, illetve a beruházásokat megelőző mentő feltárások ellátására szakosodott RÖG közösen aknázza ki speciális szaktudását. A közigazgatásilag Mogyoróska külterületéhez tartozó műemlék a magyar állam tulajdona, a várat Regéc Község Önkormányzata üzemelteti. A vár feltárása és állagvédelme több mint húsz éve zajlik, amelynek fő kerete a regéciek által is támogatott régésztábor, ahol számos iskola diákjai megfordultak - a leghűségesebbek a ráckevei Ady Endre Gimnázium tanulói és öregdiákjai Mészáros Attila tanár úr vezetésével. A regéci vár a munkálatok idején szigorú szabályok mellett folyamatosan látogatható. IRODALMI KULTURALI Fotó: Bonczidai Éva m m A reneszánsz palota pincéjének feltárása Újraépítés - látkép a felső vár rekonstruált tornyából Fotó: Bonczidai Éva
