Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-25 / 173. szám
Hűtőtáska KITEKINTŐ 2020. JULIUS 25., SZOMBAT A mikrotörténelem fontos a Rákosi-korszak megértésében, ezért kell emlékezni ma is a kitelepítésekről és a társadalom szétveréséről. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu LEGYEN TIÉD A HÓNAP FOGÁSA! 0 FALVA Hatvankilenc évvel ezelőtt, 1951 nyarán kezdődtek a kitelepítések Magyarországon, amikor tizennégyezer budapesti polgárt, értelmiségit semmiztek ki és űztek vidéki, kuláknak minősített családokhoz. Erre emlékeztek vasárnap Mikófalván, ahol megkoszorúzták az kitelepítettek emlékművét. Az ünnepségen Kelemen Károly tárogatón játszott, s a helyi aszszonykórus is énekelt. Fónagy Gergely polgármester felidézte, a kitelepítések 1951. május 21-én kezdődtek, a városokból ÁVO-sok kíséretében tömegesen, az éjszaka leple alatt vagoníroztak be és telepítettek ki családokat kisemmizetten, a reménytelenségbe taszítva őket. Mikófalvára 31 családot telepítettek ki, ahol a bajban kiteljesedett az emberi szolidaritás és öszszefogás a kitelepített és a befogadó „kulák” családok többségénél, s továbbra is tartották a kapcsolatot. A törvény-HIRDETÉS_____________________________________________ előtt, a falvak pedig kiüresedtek, a fiatalok gyári munkások lettek. A Kádár-korszak sem tekinthető a csendes építkezés korszakának. Breuer Klára szerint az atrocitásokat elszenvedők sorsa egyéni tragédia, azonban az, hogy nem folytathatták munkájukat családjuk, közösségeik, a közjó javára, életvezetésük pedig nem példának, hanem elítélendőnek számított, az egész magyar társadalomra nézve hiányt jelent. Megemlítette, a hortobágyi kitelepítés ez évi 70. évfordulója eléggé' visszhangtalan maradt, reméli, hogy a budapesti kitelepítések jövő évi 70. évfordulója már nem lesz az. A fiatalabb nemzedékeknek meg kell érteniük, mi is történt valójában, a rejtőzködő valóság bemutatása, a tabuk döntögetése mindenki feladata. Az egyéni sorsok, a mikrotörténelem felfoghatóbbá teszi a Rákosi- és a Kádár-korszakot. Ezért született a könyv és az emlékoszlop is, ahol jövő júliusban is várják a megemlékezőket, köztük a fiatalokat. Köszönetét mondott a mikófalviaknak, akik nem a hatalom vágya szerint cselekedtek és menedéket nyújtottak sok budapestinek. GYÚJTSD A SZAVAZATOKAT, ÉS NYERJ! EGER A közelmúltban a Keresztesi család azzal a kéréssel fordult a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, hogy beteg gyermekükkel szeretnének ellátogatni az egri tűzoltólaktanyába, egy kis időt eltölteni a lánglovagok között, megismerkedni a tűzoltók felszereléseivel, mindennapjaival - adta hírül a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A látogatás egyik legizgalmasabb része a próbariasztás volt Mint arról beszámolnak: a család elmesélte, hogy Rikárdó leukémiával küzd, a kisfiúnak a tűzoltók a kedvencei, és mindig jó kedvre derül, ha tűzoltós mesét néz, vagy meglát egy tűzoltóautót az utcán. A megyei katasztrófavédelem nagy örömmel tett eleget a kérésnek, hétfő délután fogadták a kis Rikót és családját az egri tűzoltóságon. A tűzoltórajongónak bemutatták a járműveket, ki is választhatta a neki legszimpatikusabb autókat és kipróbálta, milyen a szerparancsnoki helyen ülni. A tűzoltók a szeretett locsolós játékot is öszszeszerelték a kedvéért, így Rikó már négyévesen bemutelenül kifosztottak és kitelepítettek a mai napig nem kaptak jogorvoslatot. Fónagy Gergely megemlékezett arról is, hogy tizenegy éve avattak emlékoszlopot a Mikófalvára kitelepítettek még élő gyermekei saját és a befogadó családok emlékének megőrzésére. A hála és tisztelet mellett figyelmeztetésként, hogy ember- és jogellenes diktatúrák soha hasonlót el ne követhessenek embertársaink ellen. A kitelepítettek nevében Breuer Klára mondott beszédet, ő és családja Hortobágyon, férje, Rudas Pál Mikófalván élte át a Rákosi-korszak üldözését. Mint mondta, a kitelepítés szó nem adja vissza mindazt a nehézséget, amit az elszenvedőknek át kellett élniük, a földönfutóvá válást, a fizikai nehézségeket, atrocitásokat, a hosszan elhúzódó társadalmi kirekesztést. Nem csupán zárt táborokba és kulákportákra telepítettek ki egész családokat. Voltak, akik javaikat hátrahagyva saját vidéki présházukba menekültek. Falvakon belül is telepítettek ki embereket, több esetben „felajánlották” ingatlanukat az államnak. Mindezek kapcsolódtak a Rákosikorszak más megtorló intézkedéseihez, ekkorra már 12 5000 Ft értékű GROUNDBA1T FUTTER - HALCSAU Timármix ajándékcsomag HEOL.HU Rikárdó boldog volt, hogy tűzoltóautóba ülhetett tathatta, hogyan oltana el egy lakástüzet. Ahogy arról beszámoltak: a látogatás egyik legizgalmasabb része a próbariasztás volt. A váratlanul megszólaló zene hallatán a szolgálatban lévő tűzoltók pillanatok alatt lecsúsztak a csúszdán, majd felvették védőfelszereléseiket és indultak is, mintha igazi káresethez vonulnának. A bemutató végén a kis Rikó kiválaszthatott egy Fotó: HMKVI gépjárművet, amellyel őt és édesanyját hazavitték a tűzoltók. Menet közben Rikó szeme csillogott az örömtől, büszkén feszített a nagy piros autóban. A tűzoltók remélik, ezzel a gazdag élménnyel sikerült szebbé tenniük Rikárdó napját, és hozzájárulniuk a gyermek mielőbbi gyógyulásához is, derül ki a katasztrófavédelmi igazgatóság írásából. Heol Keressük 2020 júliusának legszebb, legnagyobb vagy éppen legritkább fogásait és a hozzájuk tartozó horgásztörténeteket. Töltsd fel az oldalunkra a nagy fogásod, és szállj ringbe a nyereményekért! Beküldési határidő: 2020. 07. 31. Képfeltöltés és szavazás: www.heol.hu/ahonapfogasa A kitelepítésekre emlékeztek zárt tábor működött a Hortobágyon, és Recsken vagy Kistarcsán is nagyüzem volt. A kulákoknak bélyegzett gazdákat már a legkülönbözőbb intézkedések sújtották. Mint mondta, a mikófalviak is sok nehézséget kiálltak 1951 nyarára, folyt az önálló gazdálkodó magyar paraszti társadalom felszámolása beszol-Fotó: Kovács Franciska gáltatással, éjszakai razziákkal, padlássöpréssel, börtönnel. Mikófalván a szorgalmas családok közül hirtelen 17 vált kulákká, hozzájuk küldték a nincstelenné vált 31 budapesti családot, hogy egymással szembe forduljanak. Ám ahogyan az Embert ültettél a nyakunkra, kitelepítve Mikófalvára című könyvben olvasható, bár valóban keserves volt a sorsuk, de megtalálták az egymáshoz vezető utat, és leggyakrabban támogatták egymást a kilátástalan élethelyzetben. A visszaemlékező kötet nehézségekről - éhezésről, a szervezet tönkre meneteléről - is beszél, de az emberi kedvességről, az apró örömökről is, valamint a falusi ember fáradhatatlan szorgalmáról, az újra felállni tudásról. Mint mondta, az amnesztiával a szabadulókat újabb korlátozok közé szorították. 1953 nyarán akut kérdés lett a lakhatás, a munka, a tanulás, voltak, akik nem is tudták Mikófalvát elhagyni még egy ideig. Ekkoriban vált a zárt táborokba és a kulákportákra telepítettek sorsa azonossá, élethoszszig cipelték magukban a sebet és magukon a stigmát. A fiatalok előtt bezárultak a gimnáziumok, egyetemek kapui, a felnőttek sokszor csak segédmunkát vállalhattak, az idősek nyugdíjkérvényeit elutasították. Az embereket listázták, megfigyelték. A kitelepítettek sokszor magukat korlátozták, hogy ne legyenek szem További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu Megbontották a kitelepítések a társadalomi szövetét is Teljesült az álom: tűzoltó lehetett leukémiás kisfiú
