Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-21 / 169. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2020. JÚLIUS 21., KEDD Mintegy kétezer ember raboskodott Recsken 1950 és 1953 között ? Hetven esztendeje hozták létre a kényszermunkatábort Hetven éve, 1950. július 19- én hozták létre a kommunista diktatúra leghírhedtebb kényszermunkatáborát Recsk közelében. A szovjet Gulág mintájára működő táborban 1950 és 1953 között mintegy kétezer ember raboskodott, írja az MTI. Heol heol@heol.hu RECSK A recski kényszermunkatábor létesítésének 70. évfordulója alkalmából februárban rendeztek tudományos ülést Budapesten. A rendezvényen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Gulág című megemlékézéssorozat nyitókonferenciáján akkor azt mondta: a megemlékezés célja jobban megismerni és jobban megérteni történelmünk egy fontos darabját, az ország megtörését, a rendszer ellenségeivel való leszámolást, hogy a kommunista diktatúra több mint négy évtizede ne merüljön feledésbe. A emléknapra utalva hangsúlyozta, a kommunista diktatúrára emlékezve arra is gondolni kell, hogy nemcsak egyének, hanem családok, leszármazottak életét is beárnyékolta a kommunista diktatúra. Portálunkon minden alkalommal tudósítunk az emlékhelyen szervezett megemlékezésekről, s nyomon követjük annak sorsát is. Közel egy éve számoltunk be arról, hogy a kormány határozott arról, hogy interaktív látogatóközpontot szeretne a recski tábor helyszínén létrehozni. Mindez a Magyar Közlönyben tavaly április 30-án jelent meg. Ebben rögzítették, hogy 2022- ig 558 millió forintot fordíthatnak a látogatóközpont kialakítására a költségvetésből. A második világháború után Magyarország a szovjet érdekszférába került - emlékezik beszámolójában az MTI. Az egyeduralomra törekvő Magyar Kommunista Párt Farkas Ádám szobrász Recski kényszermunkatábor emlékműve című alkotása a Recski Nemzeti Emlékparkban Fotó: Korsós Viktor (MKP) az 1947-es elcsalt kékcédulás választásokon jutott a hatalomátvétel közelébe, amelyet 1948-ban, a „fordulat évében” szerzett meg teljesen. A szociáldemokratákat az állampártba, a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP) olvasztották, a többpártrendszert felszámolták, az országot szovjet mintára alakították át. Az egyre romló életszínvonalat és az erősödő elnyomást az éleződő osztályharcról szóló sztálini elmélettel magyarázták, amely szerint a szétzúzott kizsákmányoló osztályok maradványai a szocialista építőmunka sikerei láttán egyre elkeseredettebb ellenállást tanúsítanak, ezért végezni kell velük. Az „ellenség” listájára igen könnyű volt felkerülni, ide számítottak az arisztokraták, a gyárosok, a kispolgárok, a kulákok, középparasztok, a gyanús értelmiségiek, a „klerikális reakció” képviselői, a munkásosztályt eláruló szociáldemokraták és így tovább. „Törvényen kívül helyezésű-HEOL.hu két” változatos formában valósították meg, ilyen volt a kitelepítéssel járó rendőri felügyelet alá helyezés, a deportálás, az internálás, valamint a recskihez hasonló - összességében mintegy száz - munkatáborokba hurcolás. A leghírhedtebb kényszermunkatábort (a túlélők szerint inkább megsemmisítő tábort) a rettegett és gyűlölt Államvédelmi Hatóság a legteljesebb titoktartás mellett hozta létre a Mátra északi oldalán, a Heves megyei Recsk község közelében. Az 1950. július 19- én megnyílt létesítménybe főleg politikai okokból, bírósági ítélet nélkül kerültek a rabok, akikkel már megérkezésükkor közölték, hogy őreiknek nem kell elszámolniuk velük. A nagyjából téglalap alakú, mintegy ezerhatszáz méter hosszú és hatszáz méter A magyar Gulágra emlékeznek A „magyar Gulágot”, amelynek még említése is tilos volt a hivatalosságban, 1957 márciusában lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyomuk se maradjon, a helyszínt csak a rendszerváltás után az egykori rabok elbeszélése, illetve fényképek alapján sikerült azonosítani. A túlélők a rendszerváltás idején, 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, az áldozatok emlékére a tábor helyszínén 1991-ben emlékművet állítottak, 1996-ban emlékparkot hoztak létre. A Recsken fogva tartott filmrendező Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia 1988-ban a rabok mellett a rabtartókat is megszólaltató dokumentumfilmet készített, majd 1996-ban Szökés címmel játékfilmet forgattak Michnay Gyula megmeneküléséről. 1989-ben jelent meg Erdey Sándor, 1990-ben Böszörményi Géza dokumentumkötete, majd 2017-ben Bank Barbara történész Recsk című könyve. széles területet három méter magas, kettős drótkerítés vette körbe, az ötvenméterenként felállított tornyokban géppuskás őrök teljesítettek szolgálatot. A nyolc lakóbarakkot a foglyok építették főként fából, a munka szabotálásával és különböző fegyelmi vétségekkel gyanúsítottakat büntetőbarakkban különítették el. , A rabok a közeli Csákánykő-hegy felszíni bányájában télen-nyáron, mindennap legalább 10-12 órát dolgoztak. A nagyon kemény andezit fejtését és törését primitív kézi szerszámokkal kellett elvégezniük, a terv teljesítésére veréssel „ösztönözték” őket. Az őrök bánásmódját az ÁVÓ jelmondata, a „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” határozta meg, de a rabok közül kinevezett brigádvezetők, a kápók olykor rajtuk is túltettek. A rendszeres verés, éheztetés mellett a kínzási módszerek közzé tartozott például a vizes fogdában állás és gúzsba kötés. A foglyok fáztak, éheztek, orvosi ellátásban szinte nem részesültek. Sokan legyengülve vagy betegségben vesztették életüket, akadtak, akik a munka közben balesetben haltak meg, másokat az őrök lőttek agyon, a halálos áldozatok számát ma sem ismerjük pontosan. A külvilágtól hermetikusan elzárt munkatáborból három év alatt mindössze két embernek sikerült megszöknie. Egyikük 1950 augusztusában átjutott Csehszlovákiába, de miután családtagjait itthon letartóztatták, feladta magát. 1951 májusában egy nyolcfős csoport is kijutott, de csak Michnay Gyulának sikerült Nyugatra szöknie. Ő a Szabad Európa Rádió adásában beszámolt a recski tábor létezéséről és 600 rabtársa nevét sorolta fel, sokuk hozzátartozói akkor hallottak először halottnak hitt családtagjaikról. Sztálin 1953. március 5-én bekövetkezett halála után az új szovjet vezetés a hidegháború helyett a békés egymás mellett élés politikáját kezdte követni. A változásokról tudomást venni nem akaró Rákosi Mátyást Moszkvába rendelték és lemondatták a miniszterelnökségről, az új kormányt Nagy Imre alakította meg 1953. július 4-én. Az „új szakaszt” meghirdető kormányprogram része volt a kirívó törvénytelenségek megszüntetése is. Az Elnöki Tanács július 25-i amnesztiarendelete után egy nappal kormányhatározat jelent meg az internálások és a kitelepítések megszüntetéséről, a táborok feloszlatásáról. A recski tábort 1953. szeptember 23-án hagyták el az utolsó foglyok, zsebükben a fogságot utólag igazolni próbáló ítélettel. Sokan közülük rendőri felügyelet alá vagy börtönbe kerültek, és szigorúan megtiltották nekik, hogy recski éveikről beszéljenek. Az első beszámolók csak az 1956-os forradalom után emigrált túlélők tollából, külföldön jelenhettek meg, a legismertebb Faludy György Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi kötete. HIRDETÉS OlvaSCN MÁR KAPHATÓ j/ § f*ip% é,■§* urnriif^r iTFri \AKrAI-mtUtNlb l£tl 11 ifi AAllll/TAI ■ yiaSiiliNIC I 111 ILvnvUlliii I UI CÍMŰ SZAKÁCSKÖNYV Kapható kézbesítőinknél, ügyfélszolgálati irodánkban! iSiíorf Eger, Trinitárius u. 1. Válasszon mellé, már meglévő : szakácskönyveink közül |Á ***"',( mindössze 1000 Ft-ért! onnrw r-x A könyvek külön-külőn is megvásárolhatok WO Ft 1790,-Ft os áron. ► helyett-3990 Ft helvett f HEVESI: HIRIAP www.heol.hu
