Heves Megyei Hírlap, 2020. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-14 / 163. szám

2020. JÚLIUS 14., KEDD SPORT 15 A XX. század legjobbja Nagy Lászlót és Varga Istvánt előzte meg Kovács Péter a trónon Kovács Péter az 1986-os világbajnokságon, ahol ezüstérmet nyert a magyar válogatottal Fotó: MTI A Nemzeti Sport, a Ma­gyar Nemzet, az Origó és a Magyar Kézilabda-szövet­ség közös játéka, a Kézisek kézise eredményhirdetése elérkezett a dobogósokhoz. Minden idők legjobbja Ko­vács Péter, a második Nagy László, a harmadik Varga István. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu A harmadik: Varga István (56 pont) Az Abonyból induló zse­ni kétszeres olimpikon, 1972- ben és ’76-ban is tagja volt a magyar válogatottnak. Sőt, később a világválogatottba is meghívták, negyvenkét esz­tendősen pedig Európa leg­jobbjai között szerepelt. Varga Pista - ahogy mindenki hív­ta - nemzeti mezben sem adta alább: a 127 meccsen 882 gólt szerzett. A világklasszis átlövő Bu­dapesten a Honvéd játékosa­ként robbant be az élvonalba. 1965 és 73 között négyszer nyert bajnokságot a csapatá­val, majd Debrecenbe szerző­dött, de ez nem várt bonyo­dalmakba ütközött: a Hon­véd nem adta ki a játékjogát, kezdetben pihenőre kénysze­rült. Ám addig sem tétlenke­dett: annak a reményteljes felnőttcsapatnak lett az edző­je, amelynek a rövid szünet letelte után vezéregyéniségé­vé nőtte ki magát. 1975-ben a Debreceni Dózsa játékosaként is felért a csúcsra. Varga ötszörös magyar baj­nok, ötszörös kupagyőztes, Iszonyatos erejű, elhajlásos, a sorfalat megkerülő szabaddo­básai fogalommá váltak a sport­ágban. Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, klubsikerei helyszínén, Debre­cenben dolgozott. Hosszan tar­tó, súlyos betegség után, 2014- ben hunyt el, 71 éves korában. Szülővárosában sportcsarno­kot neveztek el róla. A második: Nagy László (94 pont) Hatalmas termete miatt gye­rekként a kosárlabdával is pró­bálkozott, de végül a kisebb labda mellett kötött ki. Pálya­futása három meghatározó helyszíne: Szeged, Barcelona és Veszprém. Tizenhat évesen, 1997-ben mutatkozott be Sze­geden, három év múlva már érte kopogtatott a világ egyik legjobb klubcsapata, a Barce­lona. Tizenkét évet töltött Spa­nyolországban. A kivételes já­tékintelligenciával megáldott átlövő ezen időszak alatt két­szer nyert Bajnokok Ligáját. Három év kihagyást követő­en 2012-ben újra a magyar vá­logatott erőssége volt a londo­ni olimpián, klubkarrierjét pe­dig Veszprémben folytatta. A 209 centiméter magas klasszis a kétszeri hosszab­bításba torkolló, emlékezetes, Izland elleni olimpiai negyed­döntőben kilenc gólt szerzett a végül a negyedik helyen vég­zett magyar válogatottban. Nyolc évvel korábban is ne­gyedik lett az olimpián. A londoni játékok után új fejezet kezdődött az akkor 31 éves játékos életében, itthon - 2018 kivételével - minden év­ben bajnoki címet ünnepelt. Háromszor is eljutott a Bajno­kok Ligája döntőjébe, de 2015- ben, 2016-ban és 2019-ben is alulmaradt a Veszprémmel. Tavaly, a Kölnben rendezett BL négyes döntőn fejezte be a játékos-pályafutását, és rög­tön megtalálták a feladatok: Veszprémben sportigazgató­nak, a válogatottnál csapatme­nedzsernek kérték fel. A Ma­gyar Kézilabda-szövetség is számít a tapasztalataira, 2019 áprilisa óta ő a férfi szakágért felelős szakmai alelnök. Az első: Kovács Péter (99 pont) Kovács Péter a férfikézilab­da-válogatott szereplési és gól­rekordere, 323 meccsen 1797 gólt szerzett. A korszakos klasszist négyszer is meghív­ták a világválogatottba. Ko­vács magyar klubcsapattal, a Budapesti Honvéddal nyert Bajnokcsapatok Európa-kupá­ját 1982-ben, eljutott a világ­­bajnoki döntőig, nem melléke­sen a XX. század legjobb ma­gyar férfi kézilabdázójának választották. A 190 centiméter magas jobbkezes lövő háromszo­ros olimpikon, Nagy László­hoz hasonlóan kétszer negye­dik (1980,1988), 1976-ban pe­dig a hatodik helyezett csapat­nak volt a tagja. A Los Ange­­les-i bojkott különösen fájdal­masan érintette, elmondása szerint akkor lett volna a leg­erősebb, éremre is esélyes a magyar válogatott. Az 1986- os vb-ezüst némi kárpótlást szolgáltatott. A döntőig veze­tő úton, az Algéria elleni cso­portmeccsen kéztörést szen­vedett, de fel sem vetődött ben­ne, hogy ezzel itt a vég: a kö­vetkező négy mérkőzésen hu­szonnégy gólt szerzett. Öt vi­lágbajnokságon - 1995-ben 40 évesen - szerepelt. Az 1978-as vb-n gólkirályi címet szerzett. Edzői karrierje is számos si­kert hozott: a Szeged férficsa­patával megtörte a Veszprém egyeduralmát, 2006-ban Ma­gyar Kupát nyert a kékekkel. A 2001-es, hazai junior-világ­bajnoki ezüstérmes női válo­gatott trénereként többek kö­zött Görbicz Anitát, Vérten Or­solyát vezette a dobogó máso­dik fokára, csakúgy, mint a Bó­­di Bernadett-tel és Bulath Ani­tával felálló juniorcsapatot az Eb-n. A hatvanöt éves szakem­ber jelenleg utánpótlásedző a Szent István SE-nél.- Bennem is van hiba, ma­kacs vagyok, mindig meg­mondom a véleményemet. De inkább zsíros kenyéren élek, mint hogy elkezdjem maga­mat ajánlgatni. Nem vagyok az a típus - mondta a születés­napja alkalmából készült in­terjúban. Nem önmenedzselő típus, inkább azt szereti, mint egykor a pályán, ha az ered­ményei beszélnek helyette. Mészáros Lőrinc: Hornyák Zsolt csendben, szerényen teszi a dolgát Mintegy tízmillió eurós költségvetéssel Mészáros Lőrinc büszke a Puskás Akadémia saját nevelésű játékosaira Fotó: Puskás Akadémia/ifjabb Döme László LABDARÚGÁS Az NB I-ben bronzérmes Puskás Akadé­mia csapatát működtető ala­pítvány elnöke, Mészáros Lő­rinc nagyon ritkán ad interjút, most a Nemzeti Sporttal mégis kivételt tett annak apropóján, hogy a felcsúti együttes bronz­érmes lett a 2019-20-as idény­ben. Mészáros Lőrinc hitet tett a magyar fiatalok mellett, s el­árulta, hogy évente tízmillió euróból gazdálkodik a Puskás Akadémia profi csapata.- Nálunk továbbra is a neve­lés a legfontosabb - mondta az interjúban Mészáros Lőrinc. - Az évek során azonban rá kel­lettjönnünk, hogy muszáj a nö­vendékeinknek az élvonalbeli, profi szereplés lehetőségét kí­nálnunk, ilyesfajta motiváció nélkül nem tudjuk az akadémi­át sem sikeresen működtetni, a fiatalokat sem tudjuk idecsá­bítani. Nálunk fordítva történt, mint általában: előbb volt az akadémiai elitképzés, és csak utána a saját NB I-es csapat. Egy időben együttműködtünk a Videotonnal, a fehérváriak je­lentették az NB I-es kimenetet fölfelé az akadémistáinknak, de ez a kapcsolat sem működött ideálisan, így lett saját első osz­tályú profi csapatunk. Mészáros Lőrinc büszke az akadémia saját nevelésű játé­kosaira.- Az eddigi legnagyobb si­kert, a nemzetközi szereplést érő bajnoki bronzérmet rész­ben saját nevelésű, rendszere­sen játszó futballistákkal ér­tük el. Az utolsó, a harmadik helyről döntő győztes mérkő­zésünkön a Honvéd ellen öt sa­ját nevelésű játékosunk kapott lehetőséget kezdőként, köztük a csapatkapitány Szolnoki Ro­land vagy az első gólt szerző Nagy Zsolt, és csereként be­állt a hatodik volt akadémis­­ta, Spandler Csaba is. De a ve­­télytársainknál is szerepelnek egykori Puskás-akadémisták Zsótér Donáttól Makrai Gábo­ron át Vachtler Csabáig, mi­közben partneregyesületünk, a közeli Csákvár negyedik lett az NB II-ben, szinte csak a Puskás Akadémián nevelke­dő labdarúgókkal a keretében. Azt gondolom, hogy ez az igazi nagy siker, a sok saját nevelé­sű fiatal szereplése az első két osztályban. Mészáros Lőrinc sokakat foglalkoztató pénzügyi adatot is megosztott az olvasókkal:- Nagyjából tízmillió euró­ból gazdálkodik a profi klub, amiben a még korosztályos csapatokban szereplő, de már profi szerződésű többtucatnyi akadémista játékos fizetése is benne van. Az elnök méltatta a csapat vezetőedzőjét, Hornyák Zsol­tot, elmondta, hogyan esett rá a választás, s arra is kitért, szerinte miért eredménye­sebb az elődeinél.- A klubigazgatónk, Tóth Balázs ajánlotta a figyel­münkbe. Ő korábbi játéko­sunk, aki külföldön is sokfelé megfordult, és Komjáti And­rás mellett dolgozva fokozato­san érett meg arra a feladatra, hogy a profi csapatunk mun­káját összefogja. A felvidéki Hornyák Zsoltot itthon kevés­bé ismerték, de voltak figye­lemre méltó külföldi eredmé­nyei, amelyek alapján bizal­mat szavaztunk neki. Lehet, hogy nem lesz kellemes vagy tapintatos, amit mondok, de Zsolt egyik, szerintem jó tu­lajdonsága, hogy több elődjé­vel és az edzők többségével szemben nem nyafog, nem hisztizik, nem keres kifogáso­kat, hanem csendben, szeré­nyen teszi a dolgát, végzi a fel­adatát. És amíg sok tréner ki­jelentette, hogy a fiatalok be­építése az eredménykényszer mellett lehetetlen, ő bizonyí­totta, hogy nagyon is lehet­séges. Egyenes ember, aki jó hangulatot, egységes közössé­get teremt az öltözőben, nem kis mértékben azért, mert mindenkivel képes közvetle­nül kommunikálni, sokakkal az anyanyelvükön, beszéli a szláv nyelveket, az angolt és persze a magyart. MW JEGYZET Pályán kívül Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu Volt már néhány fura szto­rink a koronavírus-járvány miatt kényszerből összeho­zott virtuális versenyeken, és a pálmát eddig az Audi Formula E-s versenyzője, a német Dániel Abt vitte el, aki a sorozat profi szimulátoros bajnokságban a maga nevé­ben egy hivatásos e-sporto­­lót dobott harcba. Ám a vir­tuális térben addig gyengél­kedő „Abt” váratlanul túl jól szerepelt, ez felébresztette a riválisai gyanúját, az infor­matikusok pedig le is buk­tatták a csalfa, elmondása szerint azonban csak tréfál­kozó pilótát. Abtot arra kö­telezték, hogy 10 ezer eu­­rót (3,5 millió forintot) ajánl­jon fel jótékony célra, de ez semmiség volt ahhoz képest, hogy a csapata ki is rúgta. Mi tagadás, nem építette az Audi hírnevét... A történet intő példa lehet azoknak, akik például on­line sakktornán nemzetközi nagymestert játszatnának maguk helyett. No de ez a sztori elsikkad amellett, hogy múlt csütör­tökön a Nemzetközi Atléti­kai Szövetség Inspiration Games (Ösztönző Játékok) elnevezésű viadalán azt hi­hettük, a férfi 200 méte­res síkfutásban megdön­tötték Usain Bolt 19,19 má­sodperces világcsúcsát. Az M4 Sport kommentátorai feszengve köszöntek el az­zal, hogy nem tudják, mi a helyzet, de ezzel így lehettek máshol is. A világszövetség a „kerti” rúdugróversenyek után Os­lóban már összehozott egy olyan, nagyobb volumenű virtuális versenyt, amely­nek keretében egy időben fu­tottak 2000 métert a norvég fővárosban és a kenyaiban, Nairobiban is. Ezt tovább­gondolva a múlt héten Eu­rópában és az Egyesült Ál­lamokban több pályán több számban versenyeztek egy időben, így 200 méteren is. A világbajnok amerikai Noah Lyles Bradentonban, a fran­cia Christophe Lemaitre Zü­richben, a holland Churandy Martina Papendalban indult el a megadott rajtjelre, a tech­nika mai szintjén ezt össze­hozni smafu, és osztott kép­ernyőn láthattuk a versenyt. Majd azt, hogy Lyles döbbe­netes, 18,91 másodpercnél állította meg az órát, a hiva­talos eredménye pedig 18,90 lett. Úgy, hogy a szélmérő 3,9 m/sec-os ellenszelet mért! A rejtélyről aztán már az adás után lehullt a lepel, kiderült, hogy Bradentonban elmér­ték a pályát, Lyles rossz hely­ről rajtolt, és csak 185 mé­tert futott. „Nem lenne sza­bad így játszadozni az érzel­mekkel” - bökte ki utóbb a sprinter az egészen hihetet­len malőr után. Ezek után a szóba hozott virtuális sakktornákon min­denesetre az IP-címek mel­lett tanácsos lesz azt is el­lenőrizni a kezdéskor, hogy a figurák jó helyen vannak-e táblán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom