Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-06 / 131. szám

2020. JÚNIUS 6., SZOMBAT GAZDASÁG y Tárolók, csomagoló- és tisztítóegységek is létesülhetnek Hatvanmilliárd üvegházra Az előzetes felmérések sze­rint mintegy százhektárnyi új, korszerű üvegház épül­het az országban, a megter­melt áru versenyképessé­gét pedig a megfelelő táro­lók, valamint a csomagoló- és tisztítóegységek létreho­zása biztosíthatja. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FEJLESZTÉS Jelentős fejleszté­si hullámot indíthat el a kér1 tészetekben az Agrárminisz­térium rendkívüli támogatá­si programja. A múlt héten be­jelentett konstrukció elsősor­ban az üvegházak, a tárolók és az úgynevezett post harvest, vagyis a betakarítás utáni fo­lyamatok modernizálását cél­zó beruházásokat érinti. A rendelkezésre álló har­­mincmilliárd forintos keret ötvenszázalékos önerővel szá­molva hozzávetőlegesen hat­vanmilliárd forintnyi beruhá­zás megvalósításához járulhat hozzá - mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács, a Fruitveb elnö­ke a Magyar Nemzetnek. Elő­zetes felméréseik szerint en­nek kétharmadát az üveghá­zak építése és korszerűsítése teszi majd ki, a fennmaradó részből pedig tárolók, hűtőhá­zak, illetve csomagoló- és tisz-A lehető legmodernebb egységek épülhetnek fel állami segítséggel títóegységek létesülhetnek. A szakemberek szerint, bár a pályázatok részletei egyelő­re nem ismertek - a tárca az ígéretek szerint a nyár folya­mán teszi majd közzé a felhí­vást -, a leggyorsabban a táro­lók és post harvest egységek létrehozására elkülönített ke­ret merülhet ki. „Reményeink szerint úgy írják majd ki a pályázatokat, hogy az üvegházakkal, vala­mint a tárolókkal kapcsolatos komplex fejlesztés támogat­ható legyen, ne kelljen az épí­tésre és a technológiára külön pályázni” - mondta, megje­gyezve, hogy ez a korábbi fel­hívásokhoz képest nagy köny­­nyebbség lenne. Támogatják a zöldség- és gyümölcstermesztőket Az agrártárca állattenyésztő és kertészeti gazdaságok szá­mára meghirdetett, 80 mil­liárd forint értékű pályázata többek között a zöldség-gyü­mölcs ellátás biztonságához is hozzájárul - erről Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfej­lesztésért felelős államtitkára beszélt a héten a Kossuth rá­dióban. A legkorszerűbb, minden szükséges technológiai elemet tartalmazó üvegház létesítése hektáronként négyszázmillió forint körüli összegbe kerül, így elképzelhető, hogy a kö­vetkező időszakban a vidék­­fejlesztési forrásokból máig megépült kapacitások mellett újabb százhektárnyi, korszerű üvegház épülhet - tette hozzá. A beruházási támogatás egyik fontos célja, hogy az ön­ellátás az őszi-téli időszakban is biztosított legyen - hangsú­lyozta Ledó Ferenc. - Az im­portot vélhetően így sem le­het majd teljesen kiváltani, a piacot azonban a fő szezonon kívül a jelenleginél jóval na­gyobb arányban tudják ellát­ni friss zöldséggel a terme­lők. A hajtatott termények, a paprika és a paradicsom mel­lett igaz ez a gyökérzöldségek­re és hagymafélékre is. Bár a termeléssel nem lenne gond, a megfelelő tárolók azonban még hiányoznak, így a gaz­dák rá vannak kényszerítve arra, hogy a betakarítást köve­tően mielőbb túladjanak a ter­mésen. Fontos az is - jegyezte meg a Früitveb elnöke -, hogy tisztított, félkész termékként kerüljön piacra a zöldség, hi­szen így a magyar áru a tava­szi szezonban tonnaszám ér­kező belga vagy holland mo­sott répával is fel tudja venni a versenyt. HÍREK Környezetvédelmi világnap itthon BUDAPEST Tudatosan és fo­lyamatosan tenni kell a kör­nyezeti értékek megóvásáért, hiszen csak így állítható meg a természet pusztulása és óv­ható meg a biológiai sokfé­leség, a földi élet változatos­sága, amely a bolygót élhető­­vé és széppé teszi - mond­ta Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős ál­lamtitkára a környezetvédel­mi világnap alkalmából. Júni­us 5-e a környezetvédelmi vi­lágnap, amely minden évben a környezet védelmének fon­tos és megoldandó problé­máira, a környezetszennye­zés következményeire hívja fel a figyelmet, elősegíti a kö­zös gondolkodást és cselek­vést - olvasható a tárca köz­leményében. MW Lassan indul be a légi forgalom BUDAPEST Az utasforgalom 2022 végére, 2023 elejé­re érheti el a koronavírus-jár­­vány előtti volument - mond­ta a Budapest Airport kom­munikációs vezetője az Ml csatornán. Valentinyi Katalin közölte: a korábbi hónapok­hoz képest a május már ked­vezőbben alakult, egész hó­napban 22 ezer utasuk volt, ami a tavaly májusi 1,5 mil­lió utashoz képest 98 száza­lékos visszaesés. Januárban 153 úti cél volt elérhető Bu­dapestről, jelenleg mintegy 20 városba lehet utazni. MW Baromfikból többet vágtak az év elején Lassan minden kondicionálóterem újra kinyit Szabad a testedzés Az online tréningek helyét lassan visszaveszik a hagyományos edzőtermek Fotó: MTI HÚSPIAC A magyarországi vá­­góhidakon két százalékkal több szarvasmarhát, egy szá­zalékkal több sertést és hat százalékkal több baromfifélét vágtak 2020 első negyedévé­ben a tavalyi január-márciu­si időszakhoz képest - közölte a NAIK Agrárgazdasági Kuta­tóintézet. A 25,8 ezer levágott szar­vasmarha 62 százaléka volt te­hén, 22 százaléka pedig bika. A KSH adatai szerint Magyaror­szág 9,3 ezer tonna export mel­lett 2,3 ezer tonna élő marhát importált idén az első két hó­napban. Az export mennyisé­ge 26 százalékkal növekedett, az importé pedig megduplázó­dott az egy évvel korábbi bá­zisidőszakhoz képest. A hazai vágóhidakon 1 millió 172 ezer sertést vágtak le 2020 első ne­gyedévében. Ez 14 ezer dara­bos növekedés. A vágás meny­­nyisége idén márciusban ki­emelkedő volt, kissé felülmúlta az ötvenezer tonnát, amit szak­értők szerint a koronavírus mi­att átmenetileg megnöveke­dett kiskereskedelmi kereslet okozott, a második negyedév­ben azonban valószínűsíthető a csökkenés. A sertésállomány a KSH ada­tai szerint 2,63 millió volt Ma­gyarországon 2019. december 1-jén. A magyarországi vágó­hidakon 7,4 ezer juhot vág­tak az idei év első negyedévé­ben, ez csaknem 16 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Baromfi­ból 2020 első negyedévében, 6,4 százalékkal többet vágtak, mint az előző év azonos idősza­kában. A levágott baromfi 80 százaléka csirke volt. A puly­kavágás 4 százalékkal nőtt, a libavágás viszont erősen visz­­szaesett. A tyúkfélék hazai ál­lománya harmincmillió fölött volt 2019. december 1-jén, 217 ezerrel több, mint egy évvel ko­rábban. MW A járvány hatott az ipari termelésre is KSH Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági fo­lyamatok hatása, így az ipari termelés is jelentősen elma­radt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól meg­tisztított adatok szerint a ter­melés 36,6 százalékkal csök­kent - jelentette pénteken el­ső becslése alapján a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők már jó előre je­lezték, hogy ez a hónap lesz a mélypont, de jóval kisebb, 20 százalék körüli hanyatlást vártak. Az előző hónaphoz vi­szonyítva 30,5 százalékkal esett vissza a szezonálisan és munkanaptényezővel kiiga­zított ipari kibocsátás április­ban. Az év első négy hónap­jában 9,2 százalékkal kisebb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában. A szűkszavú első becslés­ben most csak annyit jegy­zett meg a statisztikai hiva­tal, hogy áprilisban kiugró visszaesés volt a járműgyár­tásban. Kisebb mértékben ugyan, de csökkent a számí­tógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohányter­mékek gyártása is. Ami a hazai élelmiszer­­ipart illeti, valószínűleg a fel­­vásárlási láz is közrejátszott abban, hogy az első negyed­évben 10,2 százalékkal növel­te a kibocsátását. A KSH becs­lése szerint egyedül a gyógy­szergyártásban nőtt a kibo­csátás. MW SPORT A járványhelyzet mi­att bezárt edzőtermek két he­te kezdtek újranyitni, de több terem az elmúlt hónapokban is folyamatosan működött. „A kormány sokáig várt annak pontosításával, hogy az edző­termek mint az egészségmeg­őrzés céljából végzett mozgá­sok helyszínei hogyan tart­hatnak nyitva, és csak április­ban erősítette meg az operatív törzs, hogy milyen egészség­­ügyi óvintézkedések mellett működhetnek. A legtöbbet mégis bezárták az egészség­­ügyi veszély miatt” - mondta a Világgazdaságnak Dechert Áron, a Magyarországi Edző­termek Országos Szövetségé­nek (Medzosz) elnöke. Tapasztalatai szerint a bu­dapesti és a megyeszékhe­lyeken működő nagy termek és hálózatok pénzügyi stabi­litását nem zavarta meg visz­szafordíthatatlanul a járvány­helyzet, a kisebb vidéki ter­mekét azonban igen. Az utób­biak közül többet végleg be­zártak. A szakemberek soha nem látott mértékben kezdtek on­line edzéseket tartani, és egyre többen kaptak kedvet a részvételhez, akik később új vendégként jelenhetnek meg a termekben. A Magyarorszá­gon működő 1500-2000 edző­terem és sportlétesítmény (eb­be beletartoznak a jóga- és a squashklubok is) adatbázi­sa most készül. Az edzőter­mek nagyjából 80 százaléka bérelt, a bérlők többsége meg tudott állapodni a bérbeadó­val kedvezményesebb árról a járványhelyzet idejére. A ne­héz hetekben főként a mun­kavállalók szabadságolásá­val csökkentették d veszte­ségeket. Az edzőtermek több mint 90 százalékában a ter­mek saját gépei használha­tók, a lízinget azért választ­ják kevesen, mert a gépek ára egy-három év alatt megté­rül. A 2000-es évek eleje óta népszerűsödő hazai edzőter­mek száma mára majdnem megduplázódott. Budapest és a megyeszékhelyek piaca las­san már telítődik, míg az or­szágban nagyok a helyi kü­lönbségek. A Medzosz elnöke szerint innovációval, új rend­szerekkel és új mozgásfor­mákkal még több embert le­hetne rábírni a testmozgásra, a jelenlegi felhasználói kör igényeit azonban zömében ki­szolgálják a termek. Felméré­sek szerint Budapesten a la­kosság 70 százaléka mozog, bár nem mindenki rendsze­resen. Az országos arány 50 százalék körüli, tehát van nö­vekedési lehetőség. MW Sertésből a vágóhidakon is többet vágtak le áprilisig Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom