Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-06 / 131. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu JÚNIUS ÜZENETE Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel „A tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek - mondja az Úr" (Jer 29,11). Nyilvános istentiszteletek az Egri Főegyházmegyében 2020. május 18-tól, hétfőtől kezdve ismét tarthatunk nyilvános szentmiséket és más liturgikus cselekményeket templomainkban vagy alkalmas szabadtéri környezetben Főegyházmegyénk egész területén. Ennek során gondosan tartsuk meg a mindenkori állami előírásokat! A szertartások során ügyeljünk arra, hogy az egyes résztvevők között másfél méter távolságot tartsunk. Fertőtlenítsük a kilincseket, helyezzünk el kézfertőtlenítőt a bejárat közelében. Kérjük a paptestvéreket és a liturgiában segédkezüket, hogy a szentmise előtt és után fertőtlenítsék kezüket. Figyelmeztessük a résztvevőket a szájat és orrot eltakaró maszk (vagy kendő) használatára. A szenteltvíztartók továbbra is üresen maradnak, a szentáldozás kizárólag kézbe adással történik. Perselyezés, adománygyűjtés a mise végén történjen. További intézkedésig Főegyházmegyénkben fennmarad a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alóli felmentés, valamint a több gyónónak egyéni bűnvallomás nélkül adható általános szentségi feloldozás lehetősége. Aki azonban így feloldozásban részesül, az később, a legközelebbi egyéni gyónás során tartozik bűneit megváltani. Ezek a felmentések és óvatossági rendelkezések különösen is az idősek és gyenge egészségűek védelmét szolgálják, akikért továbbra is fokozott felelősséggel tartozunk. Ahol van rá lehetőség, folytassuk a szentmisék online közvetítését. Ez a fajta kapcsolattartás a hívő közösség tagjaival a járványügyi helyzet reméltjavulásával úgy is folytatható, hogy egyes szentmisék helyett más vallási tartalmakat közvetítünk. A tömegrendezvényeket a hatósági előírások még nem teszik lehetővé, így közösségi alkalmakat csak a járványügyi szabályok megtartásával szervezzünk. Kérjük a Szentlélek Úristen elevenítő erejét plébániáink és egész egyházmegyénk számára! Eger, 2020. május 16. Ternyák Csaba egri érsek Az egri főszékesegyház felszentelését is ünnepelték Ternyák Csaba egri érsek az Egri Érseki Papnevelő Intézetben mutatott be szentmisét május első csütörtökén este. A főpásztor a szentmise elején kiemelte: elsőcsütörtök alkalmából az eucharisztikus Krisztust és ezen a napon az egri főszékesegyház felszentelésének évfordulóját is ünnepeljük. Szentbeszéde kezdetén a főpásztor elmondta, nagyon együttérez azokkal a hívekkel, akik hosszú ideje eucharisztikus böjtben élnek, mert még mindig nincs biztonságos megoldás arra, hogy tényleges szentáldozáshoz járuljanak, marad számukra az egyébként más életállapotban lévők számára ajánlott lelki áldozás. „Az elmúlt napokban fájt a szívem, amikor imádságban kiérlelt döntést kellett hoznom arról, hogy mégsem a szívemre, hanem inkább az eszemre hallgatok, és azt kérem mindenkitől, hogy még várjunk a nyilvános templomi liturgiák újra indításával.” - fogalmazott az érsek. Nem lehetünk együtt az Úr házában, lélekben azonban most a megújuló egri bazilikában ünnepiünk, melynek ma van a felszentelési évfordulója. A járvány megjelenése óta a szeminárium kápolnája lett a „székesegyház”, hiszen a főtemplom az, ahol a püspök széke van. Ez a hely biztosítja a közvetítések által is a lelki egységet, közösséget. Isten képes a rosszat is a javunkra fordítani, a járvány által felrázni bennünket, hogy kezdjünk új életet. A vírus kikergetett bennünket a templomból, hogy kint tegyünk tanúságot hitünkről, a virtuális térben, az interneten. Használjuk nemes célokra, töltsük meg Istennel, s erősítsük meg emberi kapcsolatainkat és Istenhez fűződő kapcsolatunkat is - zárta szentbeszédét Ternyák Csaba egri érsek. A szentmise után a főpásztor az intézmény elöljáróival és növendékeivel az Oltáriszentség előtt imádkozta el a rózsafüzért. Hűség az Istenhez és egyházunkhoz „Sokak számára Istenre találást is hozott a vírus' A koronavírus miatt nehéz hónapokat hagytunk magunk mögött, az eltelt heteket a külvilágtól elzárva kellett töltenünk. A legnagyobb veszély idején a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia javaslatára a nyilvános szentmisék is szüneteltek templomainkban. Bár még továbbra sem mondhatjuk, hogy véget ért a járvány, ha megszorításokkal is, de újból részt vehetünk szentmiséken, egyházi szertartásokon.- Érsek úr hogyan élte meg az elmúlt hónapokat?- Kész lelkipásztori terveink voltak a tavaszi időszakra. Számos egyházközséget akartam meglátogatni, ünnepeiken részt venni, híveimmel találkozni. Sajnos ezek mind meghiúsultak. Természetesen én is önkéntes karanténba vonultam, többet imádkoztam, elmélkedtem ebben az időszakban és főleg eleinte nagyon sokat telefonáltam. Az Isten a rosszból is jót tud kihozni. Sokak számára nem csak fenyegetést, aggodalmat, hanem Istenre találást is hozott a vírus. Abban reménykedem, hogy nemcsak nekem, hanem másoknak is sikerült Istennel való kapcsolatukat még jobban elmélyíteni ezekben a hetekben.- Szerencsés helyzetben voltak az egyházmegye hívei, hiszen naponta két szentmisét, rózsafüzért, litániát is közvetítettek az Egri Érseki Papnevelő Intézetből. De több helyen bekapcsolódhattak a hívek a helyi templomból közvetített szentmisékbe is. Volt olyan település, ahol a helyi plébános a községháza hangosbemondóján keresztül vezette a reggeli, déli és esti imádságot.- Március 17-én indítottuk el Szent István Rádióban a közös imádságot. Ennek kettős célja volt: egyrészt, hogy kérjük az Urat a járvány megszüntetéséért és a betegekért, másrészt, hogy a rádió segítségével a közös imádság révén fenntartsuk egymással a lelki közösséget és egységet. Több szép tanúságtétel jutott el hozzám ennek a kezdeményezésnek a lelkes fogadtatásáról.- A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnökeként hogyan értékeli az iskola internetre való „felköltözését"? Főegyházmegyénkben mennyire volt sikeres az online oktatás?- Mindenkit váratlanul ért a járvány és az iskolák bezárása. Korábban mindig azt tapasztaltuk, hogy a digitális kezdeményezések nem minden pedagógus részéről találtak lelkes fogadtatásra. Most viszont ebben a kényszerhelyzetben különösebb nehézség nélkül kezdték el használni az okos eszközöket. Örömmel tölt el, hogy sok nagyszerű pedagógusunk van és a diákjaink is állták a sarat!- A Főegyházmegyei Karitász a járvány miatt rendkívül értékes munkát végzett. Sok rászoruló embernek nyújtottak segítséget a nehéz órákban...- A Karitász eddig is az elsők között vette ki a részét, amikor valamilyen csapás sújtotta az országot, vagy térségünket. Munkatársaink a járvány csúcspontján és azóta is lehetőségeik szerint mindent megtesznek a bajbajutottak megsegítésére, az egyházmegye pedig saját forrásból és a nagylelkű adakozók segítségével segít, ahol tud.- Az egyházi év legnagyobb hazai eseménye a szeptemberi Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lett volna, de a vírus miatt ez az összejövetel egy évvel később lesz...- A mi egyházmegyénk ebben is azonnal megtalálta a pozitív üzenetet: egy újabb évet kaptunk a felkészülésre. A koronavírus miatt ugyanis elmaradt nálunk a missziós kereszt fogadása. Ebben az új helyzetben máris keressük azt az időpontot, amikor erre a nagy lelki élményt jelentő látogatásra sor kerülhet.- Az idei évre tervezett egyházmegyei programok közül elmaradt az Egyházmegyei találkozó. Elképzelhetőnek tartja, hogy idén sor kerülhet nagyobb egyházmegyei rendezvényre?- A jelenlegi helyzetben nem lenne reális nagy rendezvényeket tervezni. Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót virtuális formában fogjuk megvalósítani, az őszre tervezett ministráns találkozóról |>edig csak később fogunk dönteni.- Érsek úr, hogyan tekint az előttünk álló időszakra és mire kéri a híveket?- Néhány napja szabadon látogathatjuk a szentmiséket. Szeretettel várjuk a híveket templomainkba. Megértésüket és türelmüket kérem, ha a plébános atyák figyelmeztetik őket a szájmaszk használatára és arra, hogy egymástól az előírt távolságra foglaljanak helyet. Sajnos a járványveszély továbbra is fennáll, ezért szükség van okos mértéktartásra a közösségi kapcsolatainkban. Arra kérem híveinket, hogy legyenek hűségesek az Istenhez és egyházunkhoz. Szeressék nagyon a templomukat, mint az imádság és az Istennel való találkozás kiváltságos helyét.- Köszönjük a beszélgetést! Homa János JEGYZET húsvéti idő vége felé, a vasárnapi és hétköznapi szentmiséken jézus búcsúbeszédéből hallgatunk meg részleteket. Sok szép vigasztaló és bátorító gondolatot olvasunk János evangéliumának 15. és 16. fejezetében, de talán az a legfontosabb, hogy a megváltó Jézus megígéri tanítványainak a Szentleiket. Az újszövetségi Szentírásban több jelzője is van a Szentléleknek, de számunkra az a legfontosabb, hogy Ő az „igazság Lelke” és a „Vigasztaló", a vigasztalás Lelke. Akár bevalljuk, akár nem, de mindegyikünk rászorul a vigasztalásra. Arra vonatkozóan is rendelkezünk elegendő tapasztalattal, hogy vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor kudarcot vallanak vigasztaló szavaink. Olyan szánalmas, amikor a magunk erőtlenségével kezdjük el vigasztalni bajba jutott embertársainkat. „Majd csak lesz valahogy. ” „ Majd megsegít a Jóisten. ” Aki pedig mindezt hallja egyértelműen több és hathatósabb vigasztalásra vágyik, nem pedig közhelyekre. Nem véletlen, hogy a Heidelbergi káténak, a reformátusok katekizmusának első kérdése a következő: „Mi néked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod?” Pünkösd közelségében gondoljunk arra, és válaszoljuk azt, hogy egyedül a Szentlélek, a Vigasztaló az, aki képes bennünket elégséges és hatékony módon megbékíteni, megvigasztalni. Pál apostol két levelet is írt a korinthusi keresztényeknek. A második levelében ezt írja: „Nagy a bizalmam bennetek és szívesen dicsekszem veletek. Tele vagyok vigasztalással és minden bajom között túlárad bennem az öröm." (2 Kor 7,4) A sokat szenvedő és rengeteg megpróbáltatáson átment Szent Pál írja le ezeket a szavakat. Nyilvánvaló, azért tudta leírni ezt a vallomást, mert nemcsak remélte, hogy majd csak megsegíti a Jóisten, hanem hittel vallotta: Isten, a mi mennyei Atyánk már megsegített bennünket, amikor Jézus Krisztus által megváltott bennünket. Megszabadított mindnyájunkat a bűn, a Sátán és az örök halál rabságából. Jézus által hívott meg az örök életre, és az első húsvétnak köszönhetően megadta az emberiségnek az örök élet lehetőségét. Az irgalmas Isten lehajolt hozzánk. Egészen a mélybe, hog}' onnan fölemelhessen bennünket. Hiszen akkor, amikor Ő fölemeltetett a kereszten, mindenkit magához vonzott. Ezért, akik Őbenne hisznek, azok csöndesen, de szent bizonyossággal mondják: „ Tele vagyok vigasztalódással, s minden bajom közt is túlárad bennem az öröm.” Legalább pünkösd hetében gondoljunk arra, hogy az igazi vigasztalódást és a hitből fakadó örömet a Szentlélek hozza létre bennünk. Főként azzal, hogy megerősít a Jézus Krisztusba vetett hitben és reménységben. Valamint azzal is, hogy állandóan emlékeztet bennünket Jézus szavaim és ígéreteire. Például arra, amit mennybemenetele előtt mondott: „íme, én veletek vagyok mindennap nap a világ végezetéig.” Ha pedig Jézus velünk van, amennyiben Őt magunk mellett tudjuk, akkor nem marad hely keserű önmagunknak. Ha egészen tele leszünk az Ő békességével, akkor kiszorít belőlünk minden aggodalmaskodást és félelmet. Ha telítődünk reménységgel, akkor nincs helye a csüggedésnek. Ha így, amint Szent Pál mondja: csordultig megtelik szívünk örömmel, akkor még másoknak is jut belőle. Ami bennünk van, túlcsordul. Nemcsak nekem elég, hanem más szenvedőnek is. z apostol is erre emlékeztet bennünket: „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja, és minden vigasztalásnak Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amelylyel az Isten vigasztal minket.” (2 Kor 1,3-4) Dolhai Lajos A Vigasztaló
