Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-04 / 129. szám
2020. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK TRIANON 100 - INTERJÚ 15 Hitvitázó drámát ír a száz évvel ezelőtti békediktátum nyomán Sziki Károly Ami Trianonban történt, az már önmagában is tragédia u ------• J . ' ’ \ > \ . ................~4| ■SÉMI • í3 . , t *r« A szerződés magyar aláírói, Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, küldöttségvezető (balra cilinderrel a kezében) és Drasche- Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra) távoznak az aláírás után Archív fotó: Wikipédia A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: Stí ER Ma egy évszázada, 1920. június 4-én délután fél öt után két perccel írták alá Párizsban, a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró szerződést. A békediktátumot a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaként a Magyar Királyság és a győztes antant szövetség hatalmainak képviselői látták el kézjegyükkel. Történelmi igazságtalanság érte ezzel hazánkat. Az esemény századik évfordulója alkalmából készíti 400 oldalas könyvét Sziki Károly egri író, drámaíró, színművész, akivel régi ismeretség és közös hírlapírói munkák okán tegeződünk. Vele beszélgettünk a művéről. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Mióta foglalkoztat annak a gondolata, hogy Trianon legyen a következő könyved témája, mi volt az elhatározásod döntő indíttatása?- Amikor nyolc esztendeje, 2012-ben megjelent Csurka István Hatodik koporsó című drámája, akkor valami nagy késztetést éreztem, hogy írásaim sorában a Trianon-drámám következzék. De akkoriban hol ez, hol meg az volt időszerűbb. Azután Trianon századik évfordulója előtt végleg elhatároztam, hogy a bennem összesűrűsödött feszültséget kiírom magamból. A főhősöm késhegyre menő vitát folytat a rablók utódaival- Mi a műfaja a készülő kötetnek, miért azt választottad mondandód megjelenítésére?- Hitvitázó dráma lesz, de nem a műfajmegjelölés eredeti értelmében. Ugyanis nem vallásos színjáték készül, bár a keresztény hit kétségtelenül erősen jelen van a műben. Kicsit a reformáció és ellenreformáció vitairodalmának emlékeit idézi, jelentős része dramatikus, dialogikus formájában működik. Hitbeli kérdések miatt lesznek a kötetben összecsapások, de ezek a hitbeli eltérések a Trianon revíziója, vagy a felülvizsgálat elmaradása nyomán jelentkeznek. Aktuális, vagy éppen idejétmúlt vitákban lobbannak fel. A párizsi béke után kezdődik maga a dráma, amikor a versailles-i diktátumot nemcsak megújítják, de szörnyűséges őrületeit még jobban ki is terjesztik. Egy családdráma bontakozik ki az első részben. Egy család tragédiája, akiknél az első halottjukat az 1919-es Kommünben további leszármazottak halála követi 1947- ben és 1956-ban. A történet érdekessége, hogy az 1947- ben elítélt és fefhkasztott apa szellemének elbeszélése vezeti az alkotás cselekményét. Tehát valamelyest egy kísérleti drámát írtam. A hitvitázó mű a második részben a reformátorok dramatizált vitairatai-' val rokon szerkezetben folytatódik, amely alkalmas pódiumi bemutatóra, de dramatizált változatban egyúttal színpadi előadásra is.- Egy ilyen, a történelmünk szempontjából meghatározó jelentőségű esemény előzményeinek, korabeli történéseinek a lejegyzése, kötetben való megjelenítése rendkívül alapos, széles körű kutatómunkát igényel. Milyen módszerekkel gyűjtötted a hiteles korrajzhoz, az akkori világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges információkat?- Ami Trianonban történt, az önmagában is egy dráma, egy tragédia. Elég csak azonosulni vele és az eseményeket kronológiai sorrendben felolvasni, hozzáilleszteni a területi, a népességi és a gazdasági veszteségekhez. Kis lábjegyzetet írni még azokról a népekről, akik lecsippentettek belőlünk, főleg azokról, akik velünk egy oldalon harcoltak és belőlünk is kaptak egy maroknyit. Hoszszú évek óta gyűjtöm az ismeretanyagot a trianoni napokról, de az azt megelőző évekről is, amikor a bűnözők már jóval az első" világégés előtt felosztották Nagy-Magyarországot. Különösen izgalmas volt számomra a miért kérdése, valamint a politikus bűnözők személyes lélektana. így a Benes-Tardieu-Masarik- Clemanceau négyes és a bűnözőtársaik lélekrajza, s persze, az a mindent átszövő nagy összeesküvés, ami ezt az egész bábszínházát annak idején igazgatta.- Kik szólalnak meg a művedben az évszázados, vitatott téma kapcsán? Politikusok, történészek, szakértők, a békediktátum következményeiben különösképpen érintett polgárok hozzátartozói?- Nem dokumentumdrámát írtam, hanem dokumentumokra épülő drámát. A zárófejezetében hivatkozom azokra az írásokra, személyekre, amelyek és akik inspirálták a könyv megírását. Az igazi szereplőim a családomban megöltek és meghurcoltak. Legfőképpen nekik tartozom ezzel az alkotással és persze mindazoknak, akik Nekem nagyon fáj, mint szikinek a megtagadottak fájdalma megrendítő élményként éledtek bennem az írás folyamatában: a meghurcoltak, a kisebbségbe sodortak, a megfigyeltek, a kitelépítettek, a kivégzettek, a bebörtönzöttek, a szülőföldjükről elűzöttek. Az ő lélekkölcsönzéseik az én legnagyobb forrásaim. Mert nem lehetett ezt csak a felületes dokumentarista stí- Mivel magyarázod A kettévágott magyar falut, Amelynek egyik fele sincs Magyarországon?- Szelmencről beszélsz, az ukrán határt határolod be mondandód jégcsapos leheletéként?- Európa legszürreálisabb határa, nem? Egy falu, amelynek egyik része sem maradt Magyarországon, ahol az egyik oldalon tízszer akkora a nyugdíj, mint a másikon, ahol az utcaközi telefonhívásokat nemzetközi tarifában mérik, és ahol egy menyasszony a házasságkötése napján kilusban írni, le kellett merülnöm hozzájuk, a nemzet boltozatait még a halálukban is tartókhoz, és velük beszélgetnem.- Hogyan tagolódik a könyv, mekkora rész jut magának a trianoni szerződésnek az előzményeire, annak aláírására, a tartalmára, s mekkora a magyarság számára nagyon szomorú utóhatásainak a leírására?- A drámám főhőse minden egyes elszakított területre ellátogat és késhegyre menő vitát folytat a rablók utódaival, de idehaza is az apatikusokkal, a lemondókkal és a Trianon felülvizsgálatát ellenzőkkel. Jelentős darabot foglal el művem második részében az összeesküvésre, és az általa belőtt vírusra való összpontosítás. Mert mindent az öl meg, a nemzet immunrendszerét is, amely a legfontosabb kérdésekben is az immunrendszer összeroppanását okozza. sétált a szögesdróthoz, hogy megmutathassa magát és férjét a szüleinek, akik a határ túloldalán álltak. A falu egyik fele ma Szlovákiához, a másik Ukrajnához tartozik. Egy idős hölgy rosszkor ment át a nagymamájához, és már nem tudott hazamenni. Többen úgy tartották a kapcsolatot, mint egy 90 éves néni meséli, hogy mindig kitaláltak valamit, miképp tartsák kapcsolatot a túloldallal, de az elmaradt beszélgetéseket, létre nem jött találkozásokat, az elmaradt öleléseket már nem adhatja vissza neki senki.- Mennyire jelenik meg hangsúlyosan az elszakított magyar részeken élő magyarok véleménye Trianonról, illetve a mostani országunkban lakók álláspontja, továbbá az, hogy mit gondolnak minderről a mai, fiatalabb nemzedékekhez tartozók?- A legnagyobb küzdelem bennem, mint Székhez kötődő magyar emberben az, valójában kiadtuk a kezünkből a lehetőséget, hogy visszaszerezzük az eladottakat. Elrablott testvéreinket, hogy a nemzet újra egy legyen. így mondott le Kádár Erdélyről, majd az első szabadon választott parlament 1992-ben Kárpátaljáról. Nem elég erre gondolni, beszélni is kell erről. Ezt is megírtam egy fejezetben, hogy a mai Trianon-ellenes aktivisták, politikai szalonisták, akik ma nagy magyar jelmezben szónokolnak, hogyan nyomtak nemet Kárpátalja visszajöveteli lehetőségére annak idején, 1992-ben. Nem kerülhető meg sem Antall József, sem Göncz Árpád felelőssége ebben a sorstragédiában. Nekem nagyon fáj, bennem sajog, mint szikiben a megtagadottak fájdalma, amely megismétlődött a 2004. december 5-i megtagadásban is. Meg be kell valljam azt is, nekem nagyon fáj, hogy ennyire semmitmondó ez a centenáriumi év a hivatalos Magyarország részéről is.- Milyen képi látásmódot nyújtó eszközök segítik majd az olvasót - esetleg térképek, archív fotók, dokumentumok másolatai - abban, hogy minél szemléletesebb legyen számukra a kérdéskör és annak feldolgozása?- Ez lélekdráma. Éppen ezért nincsenek kifestett térképek,, borostás arcok, mert bennünk játszódó tragédiát csak a bennünk létező eszközökkel lehet eljátszani. Én hiszek abban, hogy a magyar emberben ott van minden kép, minden hivatalos információ és így a lázadáshoz, a NEM, NEM, SOHA- hoz nem kellenek kellékek.- Mikortól vehető kézbe a már elkészült köteted, mi lesz a címe, hol lesz kapható, megtalálható?- Ha ez a Covid-hadművelet nem történik idén tavasszal a világ ellen, akkor már most, június 4-én kézbe vehették volna a könyvemet az érdeklődők. A vírusjárvány közben azonban elment a kedvem az írástól, elég nehezen kapaszkodom vissza, mert megölte az egész pénzbirodalom-manipulált koronavírus az akaratomat, hogy fejezzem be a könyvet. De már kezdek életre kapni, s inkább moderátornak kell beállnom, hogy fogyaszthatóvá tegyem ezt a 400 oldalnyi összevisszaságot. S ha ez a nagy teher nem nyom agyon, akkor őszre kinyomtatva az olvasók elé teszem a Trianonról szóló drámát. Sziki Károly: A kötetem igazi szereplői a családomban megöltek és meghurcoltak Fotó: Huszár Márk A kettévágott magyar falu (részlet) r
