Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-09 / 133. szám

2020. JUNIUS 9., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD “J Csökken a feketefoglalkoztatás a járvány hatására Kevés minimálbéres _ - * - .. .. «¥S»s-' .i. m A kötelező legkisebb fizetésre bejelentettek egy része zsebbe is kap pénzt Fotó: Shutterstock 68 országból igényelték az anyasági támogatást KINCS Több mint húszezer gyermek után igényelték a Köldökzsinór program kereté­ben az anyasági támogatást és a fiatalok életkezdési támoga­tását, a babakötvényt - közöl­te a Kopp Mária Intézet a Né­pesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke tegnap az Ml televízióban. Fűrész Tünde emlékeztetett rá: a program 2018 januárjában indult, azzal a céllal, hogy két magyaror­szági családtámogatás a kül­honban születő magyar gyer­mekek után is elérhető legyen ugyanazokkal a feltételekkel. A két támogatás együtt több mint százezer forintos segít­séget ad a családoknak. Ismertette, a támogatásokat eddig 68 országból igényel­ték. A kérelmek kétharma­da a Kárpát-medencéből ér­kezett (70 százaléka Erdély­ből, 15 százaléka a Vajdaság­ból, 9 százaléka Kárpátaljá­ról, 6 százaléka a Felvidékről). Hangsúlyozta, hogy a támoga­tások igénylésével elindul a gyerekek magyar állampol­gárságának vagy magyariga­zolványának kérelmezése is. A program azt mutat­ja, hogy valóban összetarto­zunk, valóban minden ma­gyar kisgyermek kincs a ma­gyar államnak, függetlenül attól, hogy a világ melyik tá­ján születik - fogalmazta meg a KINCS elnöke. MW Európával más országaival ellentétben Magyarorszá­gon kevésbé lesz jellemző az alacsony kereset a szak­értők várakozásai szerint. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KERESET A fizetésekre is meg­lepő hatással lehet a korona­­vírus-járvány, a minimálbér szerepe tovább halványulhat Magyarországon. Az Európá­ban másutt tapasztaltakkal ellentétes folyamatnak az az oka, hogy hazánkban eddig sokakat az alkalmi dolgozók és a nem szabályosan foglal­koztatottak közül bocsátottak el. A zsebbe kapott pénz pe­dig a minimálbéresekre a leg­jellemzőbb. A Magyar Nemzet kérdésére több munkaerőpiaci szereplő rendkívülinek látja, hogy egy válsághelyzetben a minimálbérért dolgozó alkal­mazottak száma csökken, Ma­gyarország ebből a szempont­ból kivétel. A hivatalosan minimálbér­re bejelentett 250 ezer mun­kavállaló a tapasztalatok sze­rint jövedelmének egy részét zsebbe kapja. A részben feke­tén foglalkoztatottakat koráb­ban többnyire a turizmusból jelentették be, ám a járvány miatt gyakorlatilag leállt ez az ágazat. A járvány alatt más te­rületekre is igaz, hogy több­ségében azok a munkahelyek szűntek meg, amelyek alkalmi vagy kölcsönzött munkaválla­lókat szívtak fel, mert közöt­tük van a legtöbb kötelező leg­kisebb keresetű alkalmazott. Elemzők szerint hosszabb távon sem várható a minimál­béresek számának draszti­kus emelkedése. Sok munka­kör ugyanis középfokú vég­zettséghez kötött, amire a mi­nimálbérnél magasabb össze­gű garantált bérminimumot kell kifizetnie a munkaadó­nak. Az ennél nagyobb össze­gű fizetéseket sem szorítja le a válság, mivel az érintett mun­kakörökben nem következtek be leépítések, sőt valószínű­leg egyre keresettebbek lesz­nek például a mérnöki és a di­gitális szaktudással rendelke­ző munkatársak. Európában arról is szól a munkaadók és a munkavál­lalók bevonásával folytatódó konzultáció, hogy a koronaví­­rus-járvány okozta gazdasá­gi válság a keresetekre is ki­hat, és sok állásba csak mini­málbérért vehetnek fel mun­kavállalókat. Az Európai Bi­zottság ezért a szociális part­nerek véleményét kéri, hogy milyen iránymutatásokat, ja­vaslatokat fogalmazzon meg, illetve hogyan segíthető elő, hogy a kötelező legkisebb bér is tisztességes megélhetést nyújtson. Az Európai Bizott­ság egyébként nem kötelezné a tagállamokat az összeg ki­alakítására vonatkozó szabá­lyokra, és a magyar ellenzék állításaival szemben egységes európai minimálbér bevezeté­sét sem szeretné. HÍREK Büntetés az OVB közvetítőcégnek MEGTÉVESZTÉS Mintegy 24 millió forintos fogyasztóvé­delmi bírságot szabott ki az OVB biztosításközvetítő töb­bes ügynökre a fogyasz­tókkal szembeni tisztes­ségtelen kereskedelmi gya­korlat miatt - közölte teg­nap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank fagyasz­tói bejelentés alapján tar­tott célvizsgálatot az OVB Vermögensberatung Általá­nos Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB), és megállapította: az OVB a megbízott közvetítői által kül­dött ügyféltájékoztató leve­lekben valótlan, megtévesz­tő állításokkal próbálta ügy­feleit nyugdíjbiztosítás köté­sére ösztönözni, majd elzár­kózott a megbízottjaiért való felelősségtől. MW Ötödével kevesebb telefon fogyott PIAC Az idei első negyed­évben 299 millió 138 ezer okostelefont értékesítettek világszerte, 20,2 százalék­kal kevesebbet az egy évvel korábbinál - írja a Gartner Strategy amerikai piackuta­tó cég. Áprilisiga dél-koreai Samsung 55 millió 333 ezer készüléket értékesített, 22,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére őrzi piacvezető he­lyét, a második helyen a kí­nai Huawei (42 millió), a har­madikon az amerikai Apple (40 millió) áll. MW Később vezetik be a drónszabályokat Eltávolítják a Notre-Dame sérült állványzatát Csúsztak a munkával Váltásokban végzik a veszélyes műveletet Fotó: Shutterstock HATÁRIDŐ 2020 végére halasz­totta az Európai Bizottság (EB) a pilóta nélküli légi jár­művekkel, vagyis drónokkal végzett műveletekre vonatko­zó szabályokról és eljárások­ról szóló végrehajtási rende­let végső bevezetési határide­jét - hívta fel rá a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Eredeti­leg idén júliustól léptek vol­na életbe az új szabályok. Az EB indoklása szerint a koro­­navírus-járvány megfékezé­sére bevezetett intézkedések nagymértékben akadályoz­zák a végrehajtási rendeletek alkalmazását. Az európai drónpiac éves potenciálja 2035-re megha­ladhatja a 10 milliárd eurót, és 2050-re közel 15 milliárd euróra növekedhet, aminek közvetlen munkahelyteremtő hatása százezrekben mérhető lehet Európában. A drónalapú szolgáltatásoknak értékte­remtő, gazdaságélénkítő hatá­suk is van, és a szaktárca sze­rint ennek kedvező hatásai érezhetők lesznek a többi kö­zött a mezőgazdasági terüle-' tek hatékonyabb fenntartásá­ban és a kutatás-mentés javu­ló eredményességében is. Magyarország legalább régi­ós szinten vezető szerepet kí­­vánbetölteni a dróntechnológia elterjesztésében és a hozzá kapcsolódó innovációban, ám ahhoz, hogy az ország bevonz­­za a fejlesztési és a gyártóka­pacitások kiépítését, támogató jogszabályi környezet is szük­séges. Az ITM ennek kapcsán jelezte, hogy a készülő hazai rendelkezések a biztonságos, szabályos, felhasználóbarát üzemelést célozzák meg a ru­galmas és innovatív keretek megteremtésével. MW Ingatlanpiaci fellendülést hoz a Hajrá! HITEL Az ingatlanpiac újbóli fellendülését is segítheti a Ma­gyar Nemzeti Bank által meg­hirdetett NHP Hajrá! prog­ram, amelynek keretében a mikro-, kis- és középvállalko­zások ingatlanok vásárlására is fordíthatják a hitelösszeget. Ezzel összhangban az Indotek Group számos, elsősorban iro­dai és logisztikai ingatlan ér­tékesítésébe kezd, amelye­ket a programban részt vevők a kedvezményes feltételeket érvényesítve vásárolhatnak meg. Az NHP Hajrá! program keretében az MNB összesen 1500 milliárd forintnyi forrást bocsát a vállalkozások rendel­kezésére, kéthetes hitelbírála­ti folyamattal. Széles körű felhasználható­ságából adódóan az NHP Haj­rá! az ingatlanpiacon is ta­pasztalható gazdasági visz­­szaesés kiegyenlítésére is ha­tékony eszköz lehet: a vállal­kozások akár ingatlanok vá­sárlására is fordíthatják a fel­vett hitelösszeget, ezzel átlép­ve a bérlői státuszból tulajdo­nosiba, hiteltörlesztéssé kon­vertálva a bérleti díjat. A jegy­banki hitelkonstrukció relatí­ve alacsony, fix kamatozásá­ból és hosszú lejáratából adó­dóan növekedhet a hitelfelve­vő pénzügyi stabilitása, tulaj­donosként pedig megszűnik a bérbeadóval szembeni kitett­sége. A kereslet növekedésé­vel az értékesítésre kínált in­gatlanok száma is ugrássze­rűen megnőhet - mutat rá az Indotek Group. MW STABILIZÁLÁS Nekiláttak bon­tani a Notre-Dame-székes­­egyház huszártornya körüli állványzatot tegnap, a torony a tavaly áprilisi tűzben om­lott le. A katedrális felújítá­sát végző állami szervezet va­sárnapi közleményében emlé­keztetett arra, hogy a huszár­torony felújítás alatt állt, ami­kor 2019. április 15-én az áll­ványzaton tűz ütött ki. A 200 tonnás, több mint 40 ezer da­rabból álló építmény egy ré­sze 40 méter magasságban van. A tűzvészben nem om­lott össze, de a hő miatt súlyo­san megrongálódott. Először megerősítették, majd három szinten fémrudakkal fogták körbe, hogy ne omoljon ösz­­sze. Tegnaptól ötfős alpinis­tacsoportok egymást váltva próbálják megközelíteni az állványzat megégett része­it és rezgőfűrésszel kivágni az egymásra olvadt fémhen­gereket. Ezeket egy 80 méter magas daruval szállítják el a helyszínről. Az egész világot megrázó tűzvész után több mint 900 millió eurónyi felajánlás ér­kezett mecénásoktól, nagy­­vállalatoktól,. szervezetektől és a hívektől a világ minden tájáról a Notre-Dame hely­reállítására. Az épület sta­bilizálását már másnap el­kezdték, júliusban azonban a munkásokat fenyegető ólom­mérgezés veszélye miatt há­rom hétre leállították. Ősz­szel és télen a viharok nehe­zítették a munkát, március­ban pedig a koronavírus-jár­­vány miatt állították le több mint egy hónapra. A székes­­egyház előtti teret azonban május 31-én megnyitották a nagyközönség előtt. Jean-Louis Georgelin kor­mánybiztos a többszöri le­állás ellenére úgy véli, hogy idén stabilizálják a boltoza­tot, és a helyreállítás jövő­re megkezdődhet. A kataszt­rófa után Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy öt év alatt szeretné helyreállít­tatni a székesegyházat. Jól­lehet a határidőt sokan szo­rosnak találják, a kormány­­biztos szerint továbbra is az a cél, hogy a kormányfő ál­tal kért öt esztendő alatt be­fejeződjön a munka. Az azon­ban még mindig nem dőlt el, hogy milyen formában állít­ják helyre a gótika emblema­­tikus épületét. A leomlott hu­szártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredeti­leg 1250-ben épített szerke­zetet 1786-1792 között lebon­tották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: az ortodoxok azt követelik, hogy a 19. század­ban helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel, kö­zéjük tartozik a székesegyház főépítésze is. A modernisták viszont, Macronnal együtt, újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát. MW Felhasználóbarátak lesznek a hazai előírások Fotó: Shutterstock

Next

/
Oldalképek
Tartalom