Heves Megyei Hírlap, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-05 / 104. szám

2020. MÁJUS 5., KEDD 12 KITEKINTŐ Világjogot vett egy amerikai cég a Géniuszra, így ötvenöt országban lesz elérhető A társasjáték közösségformáló ereje jó hatással van a családra Szöllősi Péter szerint mindenki szeret játszani, csak még van, aki nem találta meg a számára ideális játékot Fotó: Bajáki Zsanett —---- ------ ---- • .... ..... ...... .... mm A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan \1 frissülő, hiteles információk: ^ HEOL.hu MAGYARORSZÁG Szöllősi Pé­ter társasjáték-fejlesztő 2014-ben adta ki Gyűrni nevű társasát, ami az év já­téka lett Kecskeméten, a to­vábbfejlesztett Géniusz ver­zióra pedig világjogot vásá­rolt egy amerikai cég, így jövő hónaptól kezdve már a világ ötvenöt országában el­érhető lesz. A tervező persze sosem pihen, az elmúlt pár évben sorra születtek az új ötletek, ám a koronavírus­­járvány alaposan megrefor­málja a társasjátékpiacot is. A vásárlói szokások vál­tozásáról, a helyes játékvá­lasztásról és a társasok kö­zösségépítő erejéről beszél­gettünk Szöllősi Péterrel. Bajáki Zsanett ujneplap@ujneplap.hu- Hogyan alakult az elmúlt időszakban a társasjátékok iránti kereslet?- Éppen amikor a Gyűrni megjelent, elkezdődött itthon is egy felívelés a társasok pi­acán, ami egészen napjainkig tartott. Hihetetlen reneszán­szát élte a játék, hiszen ez a mi­nőségi időtöltésnek egy igen szórakoztató és értelmes fajtá­ja. Egyre több és több játék je­lent meg, jellemzően külföld­ről vásárolt licencek alapján, és a boldog békeidők után el­uralta a piacot a mohóság és a kíméletlen verseny. A jó szem­mel és érzékkel kiválogatott magyar megjelenéseket fel­váltotta a profit utáni hajsza, és túltermelés alakult ki. Ta­valy például több mint négy­száz magyar nyelvű játék je­lent meg, az ötvenezer forintos társastól a legkisebb kártyá­kig minden a polcra került. Ez magával hozta azt is, hogy sok olyan volt közöttük, amiknek nincs létjogosultsága. A hét­köznapi vásárlók pedig csak álltak, és nem tudták, mit ve­gyenek meg, mert olyan meny­­nyiségű kínálat szakadt rájuk, hogy szinte csak találomra tudtak választani. Azt gondo­lom, ez a folyamat előbb-utóbb magától is egy mélyrepülésbe ment volna át. Egyrészt a túl­termelő piac elérte volna azt a pontot, ahonnan hanyatlásnak indul, másrészt így, hogy a bol­tok szinte egyik napról a má­sikra bezártak, az online vá­sárlás felé terelődött minden.- Az online vásárlásé és az online játéké akkor a jövő?- Nyilván van most egy át­meneti felívelés, hiszen min­den bolt egycsapásra webshop lett, de webáruházon keresztül egyelőre nem lehet annyi játé­kot eladni, mint a boltokban. Ráadásul ez a koronavírus okozta válság hosszú távon azt eredményezi, hogy a kisebb ki­adók nem tudnak életben ma­radni, a nagyok bekebelezik őket. Koncentrálódik tehát a piac, kevesebb kis, független kiadó lesz, ez pedig a minőség rovására mehet. Táblás társas­játékokat jellemzően a 25-55 év közötti korosztály vásárol, ők viszont most sem fognak át­pártolni az online játszható já­tékokra, hiszen teljesen más az élmény és élvezeti értéke a kettőnek, nem lehet összemos­ni. A két piac, az online tár­sasjátékozás és offline játékok egyébként jól megférnek egy­más mellett, erősítik egymást.- Mi a helyzet a Gyűrni sikere óta?- A Gyűrni nevű társasjáté­komból született azóta egy Gé­niusz verzió is, amire világjo­got vásárolt egy amerikai cég, így jövő hónaptól már a világ ötvenöt országában elérhető lesz. Sőt, az a megtiszteltetés ért, hogy a Gyűrni az év játé­ka lett Kecskeméten, így be­került a 650 éves Kecskemét programba. Ennek apropóján megjelent egy külön kecske­méti vonatkozású Gyűrni tár­sasjáték is, amelyben kiderül, hogy a játékban található gyü­mölcsök hogyan és miért kap­csolódnak a városhoz, illetve szerepelnek benne a nagyobb helyi fesztiválok is. Az elmúlt öt évben született körülbelül tíz új, saját játékom. Elkezd­tem felnőtteknek szóló kár­tyajátékokat készíteni, lokali­zálni és kiadni, ilyen például a Mexikói párbaj, az Arboré­tum, vagy akár a CLAIM - Na, ki a király, és legfrissebbként a Chachapoya. Ez utóbbi olyan népszerű lett, hogy az első ki­adás szinte már teljesen elfo­gyott, és most készítjük a na­gyobb dobozos változatát, ami külföldön is megjelenik majd. A Géniusz az USA-ban, a Me­xikói párbaj pedig Hollandi­ában jelenik meg májusban, emellett a Magyar Turiszti­kai Szövetség felkért, hogy a Kajla projekten belül készít­sek nekik egy olyan társasjá­tékot, ami segít játékos formá­ban megismerni Magyaror­szág nevezetességeit. Szeren­csére egyre bővül az a közös­ség, amely követi az újdonsá­gaimat, én pedig igyekszem minél több izgalmas játékot kiadni számukra. Azt hiszem, sikerült elérnem azt, amit sze­rettem volna, legalábbis jó úton vagyok, jó az irány.- Kiknek és miért ajánlja a társasjátékozást?- Társasozni az egyik leg­­szórakoztatóbb és legminőségibb közösségi időtöl­tés, és mivel ren­geteg típus léte­zik, gyakorlatilag bárki meglelhe­ti a számára ide­ális fajtát. Én úgy szoktam mondani, hogy „mindenki szeret játsza­ni, csak még van, aki nem ta­lálta meg azt a játékot, ami őt szórakoztatta volna”. Kezdet­nek mindenképp a kártyajáté­kokat szoktam ajánlani, mert ott nincs szükség komoly elő­készületekre vagy előképzett­ségre, nem kell percekig a já­tékszabályokat böngészni. Ál­talában két-három perc, öt-tíz mondat a szabály, megkever­jük a lapokat, és már mehet is a menet. Gyors, pörgős, szóra­koztató, és akár egy zsebben is elfér. Ráadásul a kártyajá­ték egy „kapudrog” a társa­sok felé, aki ráérez a játék ízé­re, könnyen továbblép a komo­lyabb kihívások irányába.- Hogyan keressük meg a számunkra ideális játékot?- Jelenleg erre a neten van lehetőség. A saját webshopom ilyen szempontból különleges, mert kifejezetten egyedi, cse­megének és ritkaságnak szá­mító játékokat árulok a saját­jaim mellett. Van azért néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani a vásárláskor. Ilyen például az első impulzus. Szí­vesen kipróbál­nám-e a játékot? Hány személyre ajánlják? Tetszik-e a grafikája? Meny­nyire bonyolult a szabálya? Ma már nagyon sok játék­ról elérhető ma­gyar nyelvű videó is, ami alapján el lehet dönte­ni, hogy nekünk való-e. A kár­tyajátékokkal persze olyan na­gyot nem kockáztatunk, hi­szen jellemzően két-három­­ezer forint között mozognak, de a nagy dobozos játékok át­lagára már a tizenöt-húszezer forint közelében jár, amik­nél nem éri meg kockáztat­ni. Az egyik kedvenc játékom­nak (Mahjong) például hat­vannégy oldalas szabályzata van, ráadásul minden mondat fontos. Klasszikus hiba, ami­kor valaki elmegy a boltba, le­vesz egy komplexebb társast a polcról, hazaviszi, kirakja, és azonnal játszani akar vele. Nem szabad így nekiállni. Épp az a lényeg, hogy először kicsi, egyszerűbb játékokkal kezd­jünk, és úgy haladjunk a ko­molyabbak, összetettebbek fe­lé. Enélkül minden esély meg­van rá, hogy az egész este el­megy a játékszabály, illetve az egyes elemek vizsgálatával, és csalódás lesz az egész. Nem a doboz nagyságétól vagy az ak­ciós ártól függ a játékélmény, hanem a tartalomtól. Az él­mény mindig fontosabb, mint a komponensek összetettsége vagy az ár.- Milyen játékokat ajánlana most a kijárási korlátozások idejére?- Ha egyedül játszik vala­ki, akkor a Gyűrni jó válasz­tás lehet, mert könnyen tanul­ható, és nagyon jól sikerült az egyszemélyes szabálya, va­lamint rövid játszmák van­nak. Ha már ketten szeretné­nek nekiülni, akkor jöhet az Arborétum, amely - vibráló színkavalkádja mellett - egy érdekes, egyszerű szabályok­kal rendelkező kihívás, ahol komoly döntési helyzeteket kell menedzselnünk az utol­só pillanatig. A játékban egy sétautat építünk saját arboré­tumunkban, és egyszerre kell ügyesen gyűjtögetnünk, il­letve elhelyeznünk okosan és taktikusan a szép fákat, mi­közben ügyelnünk kell arra is, hogy a játék végére mi marad nálunk. Kifejezetten gyerekek számára készült, és nagyon szórakoztató a Vigyázz 6, az Aranyásók vagy az Aljas He­tes, de bátran elő lehet venni olyan klasszikusokat is, mint az UNO. Három-négy játékos esetén az EladLak és a Pont Saláta is remek kikapcsoló­dás lehet. Az elsőben licitálva, blöffölve kell megszereznünk a legértékesebb ingatlanokat a lehető legjobb áron, majd „át­ülve” a másik oldalra, eladni azokat a legtöbbért. A Pont Sa­láta pedig egy szuper, gyors és könnyed kártyajáték az egész családnak. Szintén ide sorol­nám még a Chachapoyát is, ahol a résztvevők olyan ré­gészkalandorok szerepébe búj­hatnak, akik saját szakálluk­ra dolgozva, műkincsek felku­tatásán és értékesítésén ügy­ködnek. A játék során - közös erőfeszítéseiknek köszönhető­en - rengeteg kincsre bukkan­nak, ám a zsákmány elosztása felvet néhány kérdést. Valószí­nűleg senki sem akar igazsá­gosan osztozkodni, ami teret nyit a taktikázásnak és a blöf­­fölésnek. A játék lényege meg­találni az „arany középutat” a szerénység és a mohóság hatá­rai között: ha túl szolid vagy, üres kézzel távozol, ha meg túl rámenős, könnyen kieshetsz a játékból.- Hogyan vonjuk be a nagyobb gyereket, tiniket a játékba?- Egyrészt azt javaslom, hogy legyenek a szülők türel­mesek. Nagyobbik lányom pél­dául kilencévesen komoly tár­sasoknak ült neki, majd el­telt hét év úgy, hogy egyálta­lán nem vonzotta, most pedig megint van igénye erre a közös tevékenységre. A társasjátéko­zás egy nagyszerű közösség­építő dolog. El kell fogadnunk, hogy a fiatalokat, tiniket idő­szakosan beszippantja a virtu­ális világ, de előbb-utóbb ők is ráéreznek, hogy mennyire fon­tos az együtt eltöltött minőségi idő. Addig is gyorsabb, egysze­rűbb és szórakoztató kártya­játékokkal életben lehet tarta­ni ezt a fajta érdeklődést. Más­részt pedig fontosnak tartom a példamutatást. Ha a család többi tagja rendszeresen ját­szik, akkor a gyerek - látva a jó hangulatot - maga is része­se akar lenni az élménynek. Azt gondolom, hogy a jelenlegi nehéz helyzet a tragédiák mel­lett lehetőséget is ad arra, hogy végre valódi közösségépítésbe kezdjünk a családjainkon be­lül. Az odafigyeléshez, a meg­ismeréshez és az őszinte kom­munikációhoz pedig kiváló kö­zeg lehet, ha esténként össze­ülünk társasozni egyet. Nem a doboz nagyságától vagy az árától függ a játékél­mény, hanem a tartalomtól

Next

/
Oldalképek
Tartalom