Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-07 / 83. szám

2020. ÁPRILIS 7., KEDD GAZDASÁG y Nyugat-Európában komoly gondot okoz az idénymunkások hiánya Erősebbek a hazai gazdák Versenyelőnyt ad, ha időben el tudják végezni a szükséges mezőgazdasági munkákat Fotó: MTI Profitálhat a magyar mező­­gazdaság a járvány okoz­ta helyzetből, a nagy uni­ós agrárországok ugyanis a külföldi vendégmunkások hazatérése miatt elveszítet­ték a versenyelőnyüket. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉLELMISZER Megerősödve ke­rülhet ki a járvány okozta hely­zetből a magyar mezőgazda­ság, ha a különböző ágazatok szereplői fegyelmezetten teszik a dolgukat - mondta az agrár­miniszter a Hír TV-ben. Nagy István szerint a rendkívüli ál­lapot számos fejlesztési feladat­ra rávilágított az ágazatban, a gazdálkodóknak a siker érde­kében ezeket a beruházásokat a járvány után végre kell hajta­niuk. Példaként említette, hogy a csomagolóanyagok és a ta­karmányokat kiegészítő vegyi anyagok tekintetében is meg kell próbálni önellátóvá válni, ma ugyanis ezek zöme külföld­ről érkezik. Át kell tekinteni az alap­anyag-termelés helyzetét is, meg kell határozni, hány ko­catelepet kell létrehozni ah­hoz, hogy ne kelljen külföldről malacot importálni. Ezt a fo­lyamatot segítheti a követke­ző hétéves európai uniós kö­zös agrárpolitika is. Az új cik­lusra készülve az agrártárca felmérte, hol, milyen beruhá­zásokra van szükség ahhoz, hogy az egyes ágazatokban előrelépést lehessen elérni. A tavaszi munkákkal kap­csolatban Nagy István jelez-Munkaszüret néven indított ál­láslehetőségeket kínáló web­­oldalt az Agrárminisztérium. A portál összekapcsolja az élelmiszer-alapanyagot előállí­tókat és termelőket a potenci­ális munkavállalóikkal. Azokra te: a kezdeti félelmek dacára a gazdák kitartanak, és min­den szükséges munkát elvé­geznek.- Magyarországot a mező­­gazdaság fogja talpra állítani számítanak, akik a járvány mi­att elveszítették megélhetésü­ket a vendéglátásban, a turiz­musban, a szolgáltató szektor­ban, de várják a kurzus nélkül maradt felsőoktatási hallgatók jelentkezését is. a járvány után - írta Facebook­­bejegyzésében Budai Gyula, a külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős mi­niszteri biztos. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben a nagy uniós agrárországokból több százezer - egyes becslé­sek szerint 1,5 millió - ven­dégmunkás tért vissza a hazá­jába, jogos a kérdés, ki fogja el­végezni az elodázhatatlan me­zőgazdasági munkákat. Mint megírtuk, Németor­szágban több százezer idény­munkás hiányzik, emiatt a né­met kormány most, a világjár­vány idején kénytelen volt eny­híteni a külföldi vendégmun­kások beutaztatásának szabá­lyait, két lépcsőben 80 ezret en­gednek vissza. Franciaország­ban 200 ezer betöltetlen átme­neti állás van a mezőgazdaság­ban. Néhány nap alatt 207 ez­ren jelentkeztek az országból azok közül, akik a járvány mi­att elveszítették a megélhetésü­ket, ám a gazdák nem szívesen alkalmaznak tapasztalatlan munkaerőt, ráadásul félő, hogy ők a járvány elmúltával haza­mennek, és a földek újra mun­káskéz nélkül maradnak.- Hirtelen eltűnt a nagy eu­rópai agrárországok verseny­­előnye, és feljött a pályára a jó minőségű termékeket előállító magyar mezőgazdaság és élel­­miszerfeldolgozó-ipar. Látván az európai helyzetet a külföldi tulajdonú feldolgozók is kény­telenek lesznek magyar alap­anyagból előállítani terméke­iket, mert az anyaországból nem fognak tudni behozni - mutatott rá Budai Gyula. A magyar mezőgazdaság­ban ugyanis nem állt meg az élet. A határ tele van dol­gos gazdákkal, a tehenésze­tek működnek, a baromfiága­zat jól teljesít, sertéshús bőven van az üzletekben, ahogyan a kertészetekben is folyik a munka. Alapanyagból tehát a következő hónapokban sem lesz hiány a hazai piacon. Lehetőség, ha elvesztette az állását HÍREK Hazai technológia a Nyugat-Balkánon BUDAPEST Élénk érdeklő­dés fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nyugat-Balkáni Zöld Köz­pont első nemzetközi klíma­védelmi pályázati felhívását - közölte hétfőn a szaktárca. A kiírásra közel 60 projekttá­mogatási kérelmet nyújtot­tak be, a keretösszeget közel hatszorosan meghaladó for­rásigénnyel. A majdani nyer­tesek fejlesztései hat nyu­gat-balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak- Macedónia, Koszovó, Monte­negró és Szerbia - éghajlat­védelmi erőfeszítéseit támo­gatják majd, miközben a ma­gyar technológia- és tudását­adást, a hazai zöldgazdaság külföldi térnyerését is meg­alapozzák. MW Cégek százezrei tűntek el Kínában PEKiNű Csaknem félmillió kí­nai vállalatot küldött padló­ra az első negyedévben a jár­vány miatti válság - írta a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. Cégbejegyzési adatok szerint több mint 460 ezer kínai cé­get számoltak fel az év első három hónapjában. Az össze­sítés magában foglalja azo­kat a vállalatokat, amelyek­nek bevonták a működési en­gedélyét, valamint azokat is, amelyek maguktól szüntették be a tevékenységüket. Az ex­portszektorban 26 ezer válla­lat szűnt meg. MW Érintésmentesen kézbesít a posta Példátlan árzuhanás tankoláskor Igyekeznek megtartani a munkavállalóikat Kitartanak a cégek KÜLDEMÉNY Érintkezés nélkü­li kézbesítési módot alkalmaz tegnap óta a személyes átvé­telt igénylő postai küldemé­nyekre a veszélyhelyzet ide­jén - közölte a Magyar Posta. Az új intézkedéssel elkerülhe­tő a közvetlen fizikai érintke­zés, és ezzel tovább csökkent­hető a fertőzésveszély kocká­zata. A változás több külde­ménytípust is érint. .A kormányrendelet alapján az ajánlott leveleket a kézbe­sítő a levélszekrénybe kézbe­sítheti úgy, hogy ennek tényét rögzíti a készülékén. A tértive­­vényes levél, a hivatalos irat és a csomag esetén az átvételt nem kell a címzettnek aláírás­sal igazolnia, ehelyett az iga­zolványa adatait egyezteti a kézbesítővel, lehetőség szerint mintegy másfél méteres távol­ságból. A kézbesítő ezeket az adatokat rögzíti az elektroni­kus készülékén, és átvettnek minősíti a küldeményt. Hasonló az eljárás a postá­kon is, a küldemény átvétele­kor a postai munkatárs jegyzi be az átvevő igazolványának számát, és nem kell az ügyfe­lek aláírása. Könnyítés, hogy a csomagot - a címzett kifeje­zett kérésére - alkalmi átve­vőnek, akár a szomszédnak is átadhatja a kézbesítő, rögzítve az átvevő adatait. A hatósági házi karanténnal érintett címeken az ajánlott és a közönséges leveleket a pos­taládába kézbesítik. A tértive­­vényes küldeményeket, hiva­talos iratokat, csomagkülde­ményeket és a kifizetési utal­ványokat a postás nem kéz­besíti személyesen. A kézbe­sítést a karantén lejárta után kísérli meg a posta, sikertelen kézbesítés esetén az értesítőn megjelölt őrzési ideig tartja, és annak lejártát követően a kéz­­besíthetetlenség szabályait al­kalmazza, azaz visszaküldi a feladónak. MW PIAC Egy hónap alatt a 95-ös benzin bruttó kiskereskedel­mi átlagára literenként 85, a gázolajé 58 forinttal csök­kent, ami példátlan; ilyen hir­telen visszaesés még soha­sem történt a 21. században az üzemanyagok árában - ír­ja a Portfolio.hu, amely 2000 óta gyűjti az adatokat. A por­tál felidézi, hogy eddig két nagyobb hullámvölgy volt: az első a 2008-as nagy pénz­ügyi válság idején, a máso­dik 2014-2016 között, amikor Szaúd-Arábia olaj háborút in­dított a világ ellen, és ennek következtében 100 dollárról 27,88 dollárig esett a kőolaj világpiaci árfolyama. Idén márciusban ismét a szaúdiak indítottak olajhábo­rút, nem csökkentve a kiter­melést, miközben kitört a ko­­ronavírus-világjárvány, ami­nek hatására soha nem ta­pasztalt mértékben esett visz­­sza a kereslet, egyes elemzők szerint akár az olajfogyasztás harmada is eltűnhet a piacról a drasztikus utazási korláto­zások miatt. Ennek köszönhe­tően itthon is zuhanni kezdett az üzemanyagok ára: egy hó­nap alatt még sosem esett 85 forinttal a benzin és 58 forin­tot a gázolaj ára, ez abszolút csúcs. A benzinnél a második legnagyobb havi csökkenés a 2018. novemberi 38 forintos mérséklődés volt, a gázolajnál pedig a 2008. decemberi 35,3 forintos árcsökkenés. A világ­piacon az elmúlt napokban nőtt a kőolaj ára. MW MUNKA A hazai vállalati szfé­rát mindeddig elkerülte az el­bocsátási hullám, a cégek 89 százaléka nem vált meg mun­kavállalótól a koronavírus­­járvány miatt kialakult leál­lások, gazdasági kihívások miatt - derül ki a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállal­kozáskutató Intézetének kö­zel 5300, többségében tíz fő­nél kevesebbet foglalkozta­tó vállalkozás március 31-éig beérkezett válaszai alapján készített összegzéséből. A mikrovállalkozások kö­zül az elbocsátást tervező cé­gek részaránya 58 százalék, a kisvállalkozások körében 77 százalék, a közepes válla­latoknál 75 százalék, a nagy­­vállalatoknál pedig 60 száza­lék - ismerteti az adatokat a Magyar Nemzet. Az elbocsá­tásokban várhatóan legin­kább érintett ágazatok a szál­láshely-szolgáltatás és a ven­déglátás, a kereskedelem, va­lamint a szállítás, raktáro­zás, a posta és a távközlés. A mezőgazdaságban dolgo­zók munkája a legstabilabb. A gazdasági szereplők több mint fele viszont létszámle­építéssel számol, ha nem kap mentőövet. Az egyéni vállalkozókat ki­véve a felmérésben részt ve­vő cégek munkavállalóinak átlagosan 43 százaléka esik ki a munkából valamilyen ok­ból, beleértve a szabadságot, a táppénzt, a járványügyi intéz­kedést vagy a termeléscsökke­Már maszkban sem jönnek ilyen közel a postások Fotó: MTI Egyelőre az iparban kevésbé fogyatkoztak meg a feladatok Fotó: MTI nést. A közigazgatás, az okta­tás, az egészségügy és a szoci­ális ellátás területén működő cégek dolgozóinak átlagosan 62 százaléka esik ki a munká­ból, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás dolgozóinak átlagosan 55 százaléka. Eddig legkevésbé, 25 százalék körü­li aránnyal az ipari és a me­zőgazdasági cégek érintettek. A teljes munkaidőben dol­gozók száma jelentősen visz­­szaesett, elsősorban az ipar­ban, a turizmusban, a keres­kedelemben és a szállításban. A válaszadó cégek 56 százalé­kánál kevesebb a rendelkezés­re álló teljes munkaidős dolgo­zó a járvány előtti időkhöz ké­pest. Közben nőtt a fizetett és fizetés nélküli szabadságukat töltő beosztottak száma. Fize­tett szabadságon a vállalkozá­sok harmadánál, az ipari sze­replők közel felénél jóval töb­ben vannak, mint korábban. A válaszadó válalkozásoknál átlagosan 17 százalékkal emelkedett a táppénzt igény­lők száma, ezen belül az ipar­hoz és a kereskedelemhez tar­tozók 33 százalékánál. Az MKIK-GVI felmérése is azt támasztja alá, hogy a vál­lalkozások harmadánál vált gyakorlattá az otthoni mun­kavégzés. A home office a vá­laszadó, nem egyéni vállal­kozó cégek 60 százalékának nem megoldható, negyedük­nél kevésbé lehetséges. A dön­tő akadály, hogy a válaszadók 87 százaléka olyan tevékeny­séget folytat, amely nem vé­gezhető el otthonról. MW t

Next

/
Oldalképek
Tartalom