Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-18 / 91. szám

fi HIRDETÉS 2020. ÁPRILIS 18., SZOMBAT Jegybanki mentőöv a gazdaságnak Példátlanul nagy jelentőségű intézkedéssorozattal erősíti meg Magyar­­ország pénzügyi rendszerét, segíti a gazdaság veszélyhelyzet utáni talpra állását, növekedését, valamint a munkahelyek megmaradását a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Hatalmas összeget, 3000 milliárd forintot mozgó­sít e célok érdekében hazánk jegybankja. A számos lépés és összehangolt változtatás közül kiemelkedik a korábban már nagy sikerrel zárult Növe­kedési Hitelprogram újraindítása. Vállalkozások tízezrei juthatnak ismét friss forráshoz, ami nem csak a túlélésüket segítheti, hanem a kedvezmé­nyes feltételekkel elérhető kölcsön igénybevételével megerősödve kerül­hetnek ki a koronavírus (COVID-19) járvány okozta válságból. A Magyar Nemzeti Bank nem először vállal fel jelentős szerepet a gazdaság problémáinak hathatós kezelésében. A 2013-ban hivatalba lépő új jegyban­ki vezetés - megváltozott feladatai és jogkörei révén - monetáris politikai fordulatot hajtott végre, amivel nagy­mértékben járult hozzá ahhoz, hogy többek között a 2008/2009-es globális pénzügyi válság következtében mély­pontra került magyar gazdaság ismét felzárkózási pályára kerülhessen. Az MNB lépései összességében közel hat százalékponttal járultak hozzá 2013- 2018 között a hazai GDP növekedésé­hez. A jegybank komoly tapasztala­tokra tett szert a válságkezelésben, miközben eszköztára és mozgástere jelentős mértékben kibővült. Ennek köszönhetően a jelenlegi helyzet nem érte felkészületlenül a Magyar Nem­zeti Bank Monetáris Tanácsát, amely a kormány által elrendelt vészhelyzet kihirdetését követően gyors, átfogó és hathatós intézkedéseket léptetett életbe a hazai pénzügyi rendszer sta­bilitása, valamint a magyar polgárok pénzügyi biztonságának megőrzése érdekében. Az intézkedések között fontos sze­repet foglal el a Növekedési Hitelprog­ram (NHP) Hajrá néven jövő hét hét­főn (április 20-án) már útjára induló új konstrukció, amelyhez 1000 mij­­liárd forintos keretösszeget rendelt'a Monetáris Tanács. A párhuzamosan futó NHP Fix programmal összevon­va, az abból még felhasználható 500 milliárd forinttal együtt az MNB 1500 milliárd forint olcsó és stabil forrást biztosít a hazai kis- és közepes vállal­kozások (kkv-k) hitelezésére. Az NHP Hajrá a legfontosabb paramétereket és a lebonyolítás módját tekintve meg­egyezik a program korábbi szakasza­ival. Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is legfel­jebb 2,5 százalékos lehet. Újdonság vi­szont, hogy az NHP Hajrá konstrukció keretében nyújtott hitelek maximális futamideje a jelenlegi tíz év helyett 20 esztendő lesz, elsősorban azért, hogy az elhúzódó, lassabban megtérülő be­ruházások is helyet kaphassanak a programban. Ezt a változtatást a jelenlegi mak­rogazdasági helyzet diktálja, mint ahogy azt is, hogy az elérhető kölcsö­nök maximális összege 20 milliárd forintra emelkedik. A beruházási hi­telek (ideértve a lízinget is) mellett - a vállalatok likviditási gondjainak megoldása, így például a bérek kifize­tése érdekében - forgóeszközhitelek felvételére is lehetőség lesz, kellően széleskörű felhasználással. Szintén a mindennapi problémák, ezen belül az adósságszolgálat enyhítését szol­gálja az a lehetőség, hogy az NHP Hajrá konstrukció keretében igényel­hető, rendkívül kedvezményes refi­nanszírozási hitelek más, nagyobb Érintés csak 15 ezer forint ■ «# 1 I I Ilii E hét szerda, azaz április 15-e óta már csak 15 ezer forintos értékha­tár felett kitt megadnunk az érin­téses bankkártyás fizetések során a PIN-kódunkat, Korábban ugyan ­ezt már 5 éter forint letett meg kellett tennünk. A Magyar Nemzeti Bank javaslatára a kormány írta elő rendeletben az értékhatár meg­változtatását, Az MNB becslése szerint a változtatás következté­ben a fizetések 90 százalékánál mentesülnek a vásárlók attól, trogy a bolti temiinálókat a PIN kod be­írása miatt meg kelljen érinteniük. Ez a könnyítés a jelenlegi vészhely ­zetben az egészségügyi biztonság szempontjából fontos lépés lehet. költséggel járó kölcsönök kiváltására is felhasználhatók lesznek. Annak érdekében, hogy a vállalatok minél gyorsabban forráshoz juthassanak, az MNB előírta a bankoknak azt is, hogy legfeljebb két hét alatt dönteni­ük kell a benyújtott hitelkérelmekről. A pénzintézeteket a Magyar Nemzeti Bank 4 százalékos kamattámogatás­sal ösztönzi arra, hogy részt vegye­nek a programban. Ez a korábbinál nagyobb mértékű jegybanki hozzájá­rulás arra is lehetőséget nyújt, hogy verseny induljon el a bankok között az NHP Hajrá konstrukcióba bekap­csolható ügyfelekért, aminek követ­keztében nem kizárt, hogy az amúgy is kedvezményes 2,5 százalékos mér­téknél alacsonyabb kamattal is talál­nak majd NHP-hitelt a hazai vállalko­zások a pénzpiacon. A Növekedési Hitelprogramnak a legutóbbi válságot követően, 2013- tól is fontos szerepe volt a hitelpiac befagyásának elkerülésében, illetve abban, hogy a kis- és közepes vál­lalkozások a krízis utáni lejtmenetet követően ismét egyre több kölcsön­höz juthassanak. Már a program első négy esztendejében - 2013 és 2017 között - együttvéve közel 40 ezer hazai vállalkozás jutott finanszíro­záshoz mintegy 2800 milliárd forint összegben, amely 3,5 százalékpont körüli mértékben járulhatott hozzá a 2013 és 2018 közötti gazdasági növe­kedéshez. Az NHP az elmúlt években a vállalkozások és a pénzügyi intéz­mények által jól ismert és kedvelt hi­teltermékké vált, így az elkövetkező időszakban is fontos szerepe lehet a megváltozott hiteligények kielégíté­sében. Az MNB Monetáris Tanácsa az NHP újraindításán kívül számos más in­tézkedésről is döntött a közelmúltban annak érdekében, hogy a jegybank törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazhasson az árstabilitás fenn­tartása, valamint a magyar gazdasá­gi és pénzügyi rendszer támogatása érdekében. Az összehangolt lépések egyik fő célja a biztonság, valamint a pénzügyi rendszer iránti bizalom fenntartása, ami egyúttal a jövőnkbe vetett bizakodásunk megmaradását is szolgálja. Moratórium a lakosságnak és a vállalatoknak Az MNB javaslata után a kormány töriasztési moratóriumot írt «lő óv végéig a vállalatok és a háztartások hiteidre. A döntés következtében év végéig ősszesan 3600 milliárd forint törlesztési teher halasztható et« ami óriási segítség a jelenlegi veszélyhelyzet miatt nehéz körül­mények közé került magyar társadalom számára. A törlesztés felfüg­gesztéséhez az ügyfeleknek nem kell tenniük semmit. Ezt a lépést a kölcsönöket folyósító bankok, pénzügyi szervezetek már maguk meg­tették. Ugyanakkor fontos tudni azt Is, hogy amíg tart a moratórium, bármikor meggondolhatjuk magunkat. Ha mégis fizetni szeretnénk hiteleinket, azt elég jeleznünkavelünkszeraödésben álló pénzintézet felé. A felfüggesztés után a jelenlegi törtesztőrészleteink nem emel­kedhetnek, viszont a futamidő hosszabb lesz. Arra is érdemes figyel­ni, hogy a törlesztés leállítása miatt megmaradt pénzűnket - ha csak rá nem kényszerít erre az életkörülményeink alakulása *• neköltsükel fogyasztási cikkekre, hanem tegyük félre vagy fektessük be bizton­ságosan kamatozó lehetőségekbe. Megerősített kötvényprogram Az új kihívásokhoz igazodva változik a jegybank által elindított vállalati köt­vényvásárlási program is. A Növekedési Kötvényprogramban résztvevő válla­latcsoportokkal szembeni kitettséget 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra növelte a jegybank, aminek következtében az érintett cégek nagyobb mérték­ben támaszkodhatnak a bankhitelektől eltérő alternatív forrásbevonási meg­oldásokra. A programban vásárolható értékpapírok futamideje pedig 10-ről 20 évre változik, ami arra ad lehetőséget, hogy a hazai vállalatok - európai ver­senytársaikhoz hasonlóan - fenntartható, stabil és hosszútávú finanszírozás­hoz juthassanak. A Növekedési Kötvényprogram keretében még 200 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalati kötvények jegybanki vásárlására. Rekordnagyságú osztalék A monetáris politikai fordulatnak köszönhetően 2013 óta nyereségesen mű­ködő Magyar Nemzeti Bank tavaly kiemelkedő, 254,7 milliárd forint ered­ményt ért el, jó részben a korábban hazahozott és megtízszerezett arany­­tartaléknak köszönhetően. Az MNB Igazgatóságának döntése alapján a nyereség túlnyomó részét, 250 milliárd forintot a közelmúltban a jegybank osztalékként befizette a központi költségvetésbe. Ezzel a lépéssel az MNB jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a koronavírus által okozott vál­sághelyzetben növekedjék az állam pénzügyi mozgástere. Gyorsabb és rugalmasabb reagálás Összességében 1500 milliárd forinttal javította intézkedéseivel a hazai bankrendszer likviditását a Monetáris Tanács. Az MNB többek között en­nek érdekében indítja újra jelzáloglevél-vásárlási programját. A jegybank emellett állampapír-vásárlási programot is indít a másodlagos piacon, ami pedig a hazai államadósság finanszírozását segíti. A Monetáris Tanács a monetáris politikai eszköztárat is több ponton átalakította annak érdeké­ben, hogy az MNB a különböző pénzpiaci kihívásokra gyorsan és rugalma­san reagálhasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom