Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-15 / 88. szám

2020. ÁPRILIS 15., SZERDA fi KITEKINTŐ Százhúsz éve született a huszadik század egyetemes magyar írója Márai Sándor egri látogatása Százhúsz éve született Má­rai Sándor. Április 11. a ma­gyar költészet napja, egy­ben József Attila születés­napja, szovjet mintára tart­juk meg 1964 óta, de ezen a napon Márait is ünnepeljük. Jámbor Ildikó szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Igaz, Márai elsősorban író volt, de költő is. Legalábbis két megkerülhetetlen verse évről évre elhangzik: az 1956 levert forradalmát szuggesztív képek­ben megidéző Mennyből az an­gyal és a diaszpóra magyarsá­gának életérzését sommásan megfogalmazó Halotti beszéd. Mert Márai száműzött ma­gyar is volt. Önszántából hagy­ta el az országot 1949 augusz­tusában, hogy soha ne térjen haza, amíg a szovjet hadse­reg itt állomásozik. 1989-ben az elmagányosodás és a vál­­tozhatatlanság miatt végképp megkeseredve San Diegó-i ott­honában önkezével vetett vé­get életének. Szalai Györgyi és Dárday István filmje, Az emigráns megrendítően ábrá­zolja az utolsó hónapokat. Márai Kassán szüle­tett, cipszer családban Gros­­schmiednek látta meg a napvi­lágot, s még három testvére is, köztük Radványi Géza, aki a Valahol Európában világhíres rendezőjeként írta be nevét a magyar művészet panteonjába. Ám térjünk vissza Mórái­hoz! Amikor emigrált, előbb Olaszországba, aztán Ameriká­ba, majd megint Itáliába és újra Amerikába, már jelentős újság­írói és írói életművet tudhatott magánénak. Megjelent a Zen­­dülők, amely a kamasz érzése­ket idézi, s megírta a Szegények iskoláját, mely a gyengébb nem­hez fűződő tapasztalatait veszi számba ironikusan. Befejezte Szinbád hazamegy című regé­nyét, amely a nagy elődnek és példaképnek, Krúdy Gyulának állít emléket. No, épp ebben a művében vall a bor, a remek nedű dicsé­retéről, s itt jelennek meg - és máshol is - gondolatai az egri borról is. A bódító italok élve­zetéről - mint a tömény szesz, a jóféle bor és a sör - egész fi­atalon komoly értekezést tar­tott, ezzel haragítva magára A Márai Sándor nevét viselő szépasszonyvölgyi létesítmény szabadtéri színpadán Charlie is sikeres koncertet adott Fotó: Huszár Márk premontrei tanárát és általá­ban a felnőtteket. Márai csodálata a fenséges nedű iránt lehetett az apropója annak, hogy - egy uniós pályá­zat felhívására - Eger egyik fel­fejlesztendő intézményét a nagy íróról nevezték el. A felújításra váró szabadtéri színpad Márai Aktív Turisztikai Látogató Köz­pont lett, s 2013 augusztusában el is készült. Az eladdig lepusz­tult, tönkrement szépasszony­völgyi színpad, a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel, új funkci­ót kapott, s múzeum és közmű­velődési intézmény lett belőle. A Márai-hagyaték hazai ápolá­sára lett hivatott. Kassa, Márai Sándor egyko­ri szülőhelye, akkor már több mint hatvan éve országhatá­ron kívül rekedt. A Márai-ha­gyaték, hazajőve Amerikából, 1997-ben a Petőfi Irodalmi Mú­zeumba került letétbe, de nem állították ki. Kassán 2000-ben a Márai család egykori Mészá­ros utcai lakóháza kiállítóterem lett, s 2012-ben kassai Thália Színház, azaz a magyar szín­ház stúdióját Márai nevével avatták. Nem volt tehát elveten­dő az az ötlet, hogy Kassához földrajzilag közel, azaz Egerben létesüljön egy, a Márai életmű­vét megidéző kiállítóhely. Jómagam úgy végeztem a debreceni egyetemen magyar nyelv és irodalom tanári sza­kon, hogy Márairól még csak nem is hallottam, munkássá­ga nem képezte a hivatalos ma­gyar irodalomtörténetet, tehát a tanárjelölteknek oktatandó tar­talom részét. Hatalmas életmű­ve literatúrán kívüli volt és or­szághatáron kívül rekedt. Hogy egy egri vonatkozást is említ­sek, becses emlékezetű Kakuk Jenő, aki hivatalnok volt a me­gyeházán, az akkori Megyei Ta­nács Művelődési Osztályán, ti­tokban gyűjtötte a háború előt­ti Márai-köteteket. Némelyiket csillagászati áron lehetett be­szerezni az antikvár piacon. Mint kulturális gyakornok, az ő közelében hallottam a 1970- es években az elhallgatott író­ról, aki már megírta a Föld, föld című visszaemlékezését a kom­„Eger szívélyes város. Itt örül­nek az írónak, megismerik, ke­zét szorongatják, üdvözlik, mint egy régi barátot. Idegen embe­rek bemutatkoznak. Gárdonyi emléke borong még a városon, minden idevalósi az irodalom rokonának érzi magát. A papok munizmus előtti világról, s az Egy polgár vallomásait, mint ezek felülnézeti kritikáját. Tehát a 2010-es években egri döntés született a Márai-hagya­ték élő és eleven megőrzéséről és továbbörökítéséről. Az intéz­ményi változások kavalkádjá­­ban a kultúra közmunkásaként magam is részt vettem e mun­kában. A Márai Látogatóköz­pont az időközben összevont kulturális konglomerátumba, az Egri Kulturális és Művészeti Központba (EKMK) került, s mi kaptuk ezt a feladatot. Ekkor kerültem kapcsolatba a Petőfi Irodalmi Múzeumban Mészáros Tibor irodalomtörté­nésszel, a Márai-hagyaték gon­dozójával, akinek instrukciói nyomán hat előadásból álló so­rozatban ismertettük a Márai­­életmű fontosabb állomásait. Mind e közt kiemelt szerepet és a nevelők városa. Egy fiatal orvostól megtudom, hogy Gár­donyi leánya még mindig él: ápolt beteg a szürke nénikék tébolydájában. Haja ősz már. skizofrén... Teljes ősz Egerben, gyümölcsökkel, musttal, nap­sütéssel.” kapott a Márai és a bor tema­tika, melyben az Egerhez kap­csolódás sarokpontjait próbál­tuk megtalálni. Hirtling Ist­ván színművész tolmácsolásá­ban, Mészáros Tibor értő ma­gyarázata mellett el is hang­zottak e gondolatok 2014-ben. Évekkel később, 2017-ben Rácz József borász és dr. Cs. Varga István Egerben élő iro­dalomtörténész szerkesztett egy okos kötetet erről Bor­kultúra kettős tükörben cím­mel. Az előadás-sorozatot töb­ben követték felnőttek, de fő­ként az a Heves megye hat kö­zépiskolájából szervezett al­kalmi szakkör, akiket tanára­ikkal együtt meghívtunk er­re az eseménysorozatra. Velük elmentünk Kassára is kétbusz­­nyi diákkal a Márai-emlékhe­­lyekre, s így alkalmunk volt Balassa Zoltán ottani helytör­ténész vezetésével meglátogat­ni a Szegfű utcai szülőházat, a Márai Stúdiószínház épületét, a Maléter-palotát, ahonnan a legenda szerint későbbi felesé­gét, Matzner Lolát megszöktet­te az író. Megnéztük az egyko­ri Megay Cukrászdát, szerel­mük és találkozásuk helyét, a Márai-szobrot, s végül a Mé­száros utcai házban a Petőfi Irodalmi Múzeum által újon­Idézet Márai naplójából - 1943 A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: HEOL.hu nan berendezett interaktív ki­állítótermet. Ennek nyomán alakítottuk ki a kiállítóteret a Márai Lá­togató Központban, ami, vall­juk be, egykor öltöző funkció­ra létesült helyiségeiben ideig­lenesen mutatott. Megtartottuk a megnyitót, ahová Jáky Judi­­tot, Márai nőtestvérének, Kató­nak az unokáját is meghívtuk, s 2015-ben, a magyar költészet napján első alkalommal diákok számára Márai versmondó ver­senyt tartottunk a szépasszony­völgyi helyszínen. A zsűriben Csendes László felvidéki szár­mazású, kassai kötődésű szín­művész mellett magam is ott le­hettem. Ám minden változik. A poli­tikai akarat kivette az EKMK szárnyai alól a Márai Látogató­központot, ahol egy ideig még maradtak a koncertek, s ma már talán sokan nem tudják, hogy miért viseli a Márai Sán­dor nevét ez a létesítmény. A Márai-kiállítás a Vitkovics Házba került. Ismét csak mél­tatlan helyen, az előtérben van­nak a tablók elhelyezve, s az egykori dolgozószobát megidé­ző enteriőr, a könyvespolccal - benne a Márai-könyvekkel -, a Remington írógéppel, ami Má­rai egykori eszköze lehetett vol­na, beszorultak a lépcső alá. A pályázat ötéves fenntartási ideje lejár az idén. Kérdés, hogy Márai Egerben hazatalál-e? Vagy csak rövid látogatást tett. Mi, akik nagyra értékeljük életművét, szeretnénk, ha len­ne Egerben helye. A hazai láto­gató méltán keres irodalmi em­lékeket Egerben. Vitkovics Mi­hály papköltő hagyatéka egy bezárt szobában van, Kálnoky László költő teljes, egyben tar­tott könyvtára a Bródy Sándor Könyvtáré lett, ma ott is min­den a felújításról szól. A Má­rai-kiállítás éppen a raktározás előtti állapotban van. Készült egy film is Hazavágyó Márai címmel a fiataloknak, Somody Ildikó munkája, a kiállításhoz tartozik, de a CD-t jelenleg do­boz rejti. Szerencse, hogy az in­terneten megtekinthető, mint ahogyan olvasható Márai Sán­dor gazdag írói életműve, köz­tük a leghíresebb, melynek színházi és filmes adaptációi is vannak A gyertyák csonkig ég­nek címmel. Ételt osztottak EGER A Krisna-hívők a következő hetekben tízezer mosható vé­dőmaszkot osztanak szét az országban, ebből több százat Eger­ben. A szegényélelmezési programjuk keretében minden résztvevő maszkot is kapott a meleg ebéd mellé. A rászorulókat a Tűzoltó tér belső udvarában található osztóponton várják minden hétközna­pon délután fél kettő és három óra között. NI. H. Fotó: Nemes R. A boltosoknak is kijár egy nagy taps a rendkívüli helyzetben Nem kell becsapni az embereket! BOCONÁD A koronavírus le­győzése érdekében példátlan cselekvőképességet tanúsít a magyar ember. Azért előfor­dul felhevült érzelmű, a kü­lönleges helyzetet kihaszná­ló, az aggódó emberek köré­ben feszültséget keltő emberi tényező is. A Hírlap március 23-án megjelent számában az Egek­ben az árak a boltokban című cikkben egy tarnazsadányi, olvasó adta a köz tudomásá­ra, hogy a Tarnamérai Áfész helyi Coop-boltjában három­ezer forintot kérnek el egy kiló húsért. Hozzátette, hogy drágák az áruk, tehát rajtuk akar gazdagodni a szövetke­zet. Cseh Béla olvasónk így rea­gált erre: „Nos, kedves vásár­ló, a jelzett időben az üzletben nem is volt a kifogásolt áruból egy grammnyi sem, ám e szö­vetkezethez tartozó, szomszé­dos tarnamérai üzletben ezer­ötszáz forintért kínálták a szó­ban forgó csirkemellfilét. Igaz is: tapasztalhatóak az árváltozások az utóbbi idők­ben, tudtommal a központi ke­reskedelmi szállítási rendszer árszabályozója alapján. Ehhez igazodik a tárnái térséget ellá­tó szövetkezet is, amikor a fo­gyasztási cikkeit nem a min­denáron való meggazdagodás, hanem tisztességes vállalko­zói haszon megfontolásából teszi. Azt tapasztalom, hogy ezen üzletekben rendre talál­kozhat a vevő többfajta és -fé­le akciós termékekkel, vásár­lói kedvezményekkel. krízishelyzetben is teli van­nak e Coop-boltok polcai a na­pi élethez szükséges áruféle­ségekkel. Köszönet ezért a bol­tosoknak, akik a jogtalan kri­tikák ellenére is önzetlenül szolgálják a vásárlókat. Taps jár nekik is! A szövetkezet belső felügye­leti szerve ellenőrzi a boltok munkáját, működését. A ren­delkezésnek megfelelően a va­gyon- és értékvédelem, az áru­biztonság érdekében kamera­­' megfigyelő rendszerrel látták el a tarnazsadányi boltot. Napi vásárlója vagyok e bol­toknak, tapasztalom, hogy a diszkontok árnyékában folya­matosan, jól kielégítik a kis­település embereinek igénye­it. Amondó vagyok, felelősség­­teljesen kell tehát viselkedni, légyen az krízis, avagy vész­mentes időszak! Nem heves indulatoktól fű­tött egyéneké a falusi élet, ha­nem a nyugodt, bölcs gondol­­kodásúaké” - írja Cseh Béla boconádi olvasónk. HMH Márai Sándor író és költő portré fotója Fotó: Wikipédia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom