Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-11 / 86. szám

2020. ÁPRILIS 11., SZOMBAT fi MEGYEI KÖRKÉP Bemutatjuk Bugyi István József grafikust, aki a boldogi tájhoz is kötődik Nem nyugszik egy kicsit sem, vallja az egri képzőművész Az egri kiállítás megnyitóján tavaly a Vitkovics Házban, jobbra a második Bugyi István Fotó: Gál Gábor A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan 1 frissülő, hiteles információk: ^ HEOL.hu Az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Iskolá­jában tanít, korábban az Eventus művészeti tagoza­tán oktatott. Grafikái, fa­metszetei a nagy elődökhöz kapcsolják, tematikájában pedig művei a hevesi tájha­zához, szorosabban Boldog­hoz, a szülőfaluhoz kötik. Jámbor Ildikó szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Linómetszetek, vegyes technikájú munkák, egye­di tusrajzok egy vibráló iz­galmas személyiséget mutat­nak. A hatvani Grassalkovich kastély, Egy női torzó, Bagoly, Vadregény, Sárkányok, Kí­sértetek, vagy a boldogi lako­dalmast megidéző Kirakat - csak néhány a címek közül. A művei tudatosságot és ér­zékenységet tükröznek. Eg­ri, Vitkovics Házbeli kiállítá­sán beszélgettünk, de ez az eszmecsere megvalósulhatott volna az egri plá'zában, vagy a nyíregyházi fametszők al­kotótáborában is. Mindenütt jelen van, elhivatottsága, mű­vészi lendülete szembeötlő. A nyolcvanas évek új generá­ciójához tartozik Bugyi István József' grafikusművész. Úgy érzi, hogy egyelőre nem vál­tana műfajt, rengeteg kihívás van a grafikában, új techni­kákban, a sorozatokat is sze­retné folytatni. A tanítás pe­dig minden szinten megvaló­sul az életében.- Hogyan mutatná be önma­gát?- Nőnapon, 1986. márci­usában születtem. Először 2011-13 között dolgoztam az Eventusban, majd öt tanévet tanítottam általánosban Jász­­fényszarun, aztán hívtak ide az EKE gyakorló iskolájába. Nyíregyházán végeztem, töb­beket, akik azóta már Eger­ben működnek, még abból az időszakból ismerek.- Milyen szakmai testületek­hez kötődik? A Szabad Szalon, a Kisgra­­fika Barátok Köre, a Szolno­ki Képzőművészek Társasága vett be tagjai közé, a Magyar Alkotóművészek Társaságá­nak pedig megyei képviselője vagyok. A hatvani testvérvá­rosi egyesület keretein belül jó kapcsolat alakult ki erdé­lyi, holland, és török alkotók­kal is. Boldogon a helyi művé­szeti kis közösség is igen fon­tos számomra.- Miért a grafikuspáiya mellett döntött?- Mindig is rajzoltam. A szü­leim civil foglalkozást űztek és űznek, édesanyám keres­kedelemben dolgozik, édes­apám kőműves volt 2001-ben bekövetkezett haláláig. Sze­rencsére nem gátolták, hogy ezt a pályát válasszam, támo­gattak. Elmondhatom, hogy gyerekkoromban sok sikerél­ményem volt, tanáraim biztat­tak, pályázatokon nyertem.- Kitől örökölte a rajzkészsé­get?- Édesapám szeretett raj­zolni, ha jól emlékszem, kicsi koromban indiánokat rajzol­­gatott nekem. Anyukám sem ügyetlen ezen a téren. Boldo­gon Szpisják Pál kezdett rajz­ra és festészetre okítani. Az-Ha megkérdezzük a művészt, hogy Egerben hány kiállításon szerepelt, hosszúra nyúlik a vá­lasz. A Szabad Szalonnal volt több csoportos tárlata, 2018-ban pedig Herczeg István grafikus­­művésszel együtt állíthatott ki az ART Művészeti Ellátóban. Tavaly aztán a kolléganőjével, Fejes Adriennel rendeztek pá­ros tárlatot. Szerepelt nemzetközi csopor­tos kiállításokon is, például Hollandiában, Romániában. tán természetesen jött a to­vábbtanulás, Szolnokra jár­tam gimnáziumba, a Széche­nyibe rajztagozatra, Pogány Józsefné volt a tanárom, akitől praktikus tudást kaptam.- Lemezborítót is tervezett. Fo­lyóiratban publikált-e? Hogy szabadidejében mit ol­vas? Ha erről faggatjuk, Austin Caldwell művét, az Isten föl­­decskéjét említi. A kedvenc étele is arról tanús­kodik, hogy kötődik a boldogi tájhoz, s persze a paprikához, ugyanis a legszívesebben le­csót fogyaszt. Egy képzőművésznek nehéz választania, hogy melyik kor­szakalkotó előd képei bűvö­lik el leginkább. Bugyi István a XVII. századi holland mester, Rembrandt mellett voksol.- Pár éve az Agriában vol­tak illusztrációim, Herczeg István kért meg rá, hogy gyor­san hozzak néhány munkát, mert szükség lesz rá a megyei folyóiratban. így történt, és örülök neki, hogy közöltek tő­lem rajzokat, megtiszteltetés­nek vettem.- Mennyire határozzák meg munkáit az otthoni élmények?- Azt mondanám, hogy idő­ről időre mindig visszatérek rájuk, akarva akaratlanul. Időnként ez az élményanyag „visszacseng”. Most is látszik ez a Kirakat című metszeten, meg itt-ott, ha ott van egy kis házikó, az jellegzetesen bol­dogi.- Eléggé beágyazódott a hazai képzőművészeti életbe. S emlí­tette, hogy a pályázatok is min­dig megszólító erővel hatnak önre. Merre szeretné venni az irányt?- A múlt nyáron vettem terv­be, hogy felvételizek a Grafi­kusművészek Szövetségébe, de ez most kissé eltolódik.- Ehhez be kell adnia munká­kat?- Természetesen igen, illet­ve jelentkezési ív, miegymás is szükséges, ugye megvan ennek az útja módja. Nagy öröm számomra, hogy meg­alakítottuk a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületét. Egy klasszikus, magasnyo­mású grafikákkal foglalkozó egyesületet szeretnénk mű­ködtetni és összetartani.- Ez bizonyára majd hozzájárul a nemzetközi szereplés lehető­ségeihez.- Igen, kiállítások szervezé­se, a közös megjelenés is hoz­zátartozik majd szereplése­inkhez.- Kik azok, akiknek leginkább megmutatja a munkáit?- Egerben és a környé­ken Herczeg István, Mada­ras László és Szilágyi Rudolf, akiknek rendszeresen, vagy időnként kikérem a vélemé­nyét. * ‘- Mit ad egy művésznek a taní­tás? Vajon élményt vagy csak fizetést?- Természetesen ezek fon­tos dolgok. Alapvetően szere­tek tanítani. Ad kenyérkerese­tet, és inspirációt is, építő jel­legű a folyamatos párbeszéd a diákokkal.- A társművészetek mivel aján­dékozzák meg?- A zene nagyon fontos a számomra. így is, úgy is, de je­len van az életemben. A voká­lis dolgoktól kezdve a népze­nén át az elektronikusig bezá­rólag. Hol háttérben, hol inspi­ráció gyanánt.- Akadnak-e még tervei?- Vannak bizony. Az az igaz­ság, hogy nem nyugszom, egy kicsit se! Rembrandt az igazi nagy példaképe Nincsen hiány csokinyúlból és tojásból A nemzeti kegyhelyről az interneten közvetítik a húsvéti eseményeket idén A feltámadás nem marad el idén sem ÉDESSÉG A magyar piacon évente ötmilliárd forint ér­tékben fogy a húsvéti édes­ség, elsősorban csokinyúl és csokitojás. Az elmúlt években mindig nőtt a húsvéti édesség­piac. Ez a. magasabb minőség­re váltásból fakadt, nem a ton­nák száma gyarapodott. Hiány most sincs édesség­ből, mert a kereskedők a vész­helyzet kihirdetése előtt fel­­töltötték raktáraikat. Idén a Magyar Édességgyártók Szö­vetsége az ünnepi édesség­­fogyasztás csökkenését való­színűsíti, felmérések szerint a liszt, olaj, rizs és a konzerv most népszerűbb áru. HMH ÜNNEP A húsvéti szertartá­sokba való bekapcsolódás on­line is lehetséges, ezt üzeni idén Mátraverebély-Szentkút. A nemzeti kegyhely eseményei az oldalukon (www.szentkut. hu) nagyszombaton és húsvét mindkét napján azt szolgál­ják, hogy minél több lelki tá­maszt kapjanak a hívek a ke­reszténység legnagyobb ünne­pének mélyebb megéléséhez. Elmaradt a Szent Háromna­pi lelkigyakorlat, de vezetője, dr. Bagyinszki Ágoston feren­ces atya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunk­tusa megosztja elmélkedését nagypéntek misztériumáról. A húsvét napjaiban sem lesznek még szabadtéri szentmisék Szentkúton Fotó: beküldött- A passiótörténet Júdás áru­lásával veszi kezdetét, és Jé­zus titokzatos, golgotái halál­kiáltásával ér véget. Ugyanak­kor Jézus végső kiáltása életet fakasztott, már ott a kereszt tövében is - folytatta ünnepi gondolatait a ferences atya. Tudatják azt is: a gyónás on­line nem lehetséges, és 'rendes formája sem most, a halálve­szély esetét kivéve. A járvány elmúltával lehet majd a nem­zeti kegyhelyen az elmaradt húsvéti gyónásokat elvégezni.- Addig is felindíthatjuk a tö­kéletes bánatot a szívünkben- adta közzé a megyénkhez közeli kegyhely. HMH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom